Harcban állunk a vírussal

Továbbra is titkos marad bizonyos részleteiben az a mozgósítási terv, amelyet egy esetleges madárinfluenza világjárvány esetére dolgoztak ki Magyarországon és teljes összhangban van a nemzetközi szervezetek intézkedéseivel. Ebből megtudható, hogy mikor kell a védőoltásokat elrendeni, hogyan kell az egészségügyi intézményeket felkészíteni. Járvány esetén a röntgen- és diagnosztikai laborokat bővítenék, megsokszorozódna a háziorvosok, a mentősök és a kórházak munkája. Ez utóbbi helyen a fertőző és az intenzív osztályok kapacitásainak növelésére volna szükség.
- Miniszter úr fél-e? Félnünk kell-e?
- Nem félni kell, hanem felkészülni egy esetlegesen bekövetkező járványra, amely ellen van védekezés. A fertőző betegségek - amióta az emberiség létezik - folyamatosan körülvesznek bennünket, legyenek azok vírusos vagy bakteriális megbetegedések. Időnként komoly járványokat okoznak, ugyanakkor az orvostudomány fejlődésével nagyrészt meg tudjuk előzni ezeket megfelelő higiénés intézkedésekkel, védőoltásokkal, sőt gyógyszerekkel is.
- Előfordul, hogy a tényeket félremagyarázzák. Lehet így pánikot kelteni?
- Ebben élen jár a média. Sokan a szenzációra hajtanak. Szélsőséges végletek alakulnak ki: vagy túlságosan felnagyítanak, sajátosan értelmeznek bizonyos eseményeket, vagy elbagatellizálják a történteket.
- Önök honnan szerzik az információikat?
- A legmegbízhatóbbb nemzetközi forrásunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint az Európai Unió azon hatóságai, melyek egészségügyi kérdésekkel foglalkoznak. Gyorsjelentéses kapcsolatban állunk velük. Naponta beszélek telefonon a román és a horvát egészségügyi miniszterrel is. Természetesen a világ legkülönbözőbb szakhatóságaival is együttműködünk, hiszen egy ilyen nagyhorderejű probléma csak nemzetközi szinten oldható meg.
{p}
- Idehaza kiépültek már a forródrótok?
- Igen. A WHO tavaly decemberben hívta fel tagországai figyelmét arra, hogy készítsenek egy általános influenza megelőzési tervet, így nálunk is létrejöttek azok a mozgósítási és konzultációs csatornák, amelyek különböző részterületek munkáját kordinálják. Jelenleg hetente ülésezik az a bizottság, melyben egyebek közt humán- és állategészségügyi, környezetvédelmi szakemberek találhatók, szükség esetén pedig a belügyminisztérium, a katasztrófavédelem is bekapcsolódik a munkájukba. Hetente tájékoztatjuk a kormányt írásban és szóban is. Az állategészségügyi, illetve a tisztiorvosi szolgálat ugyancsak közvetlen kapcsolatban van egymással. A lakosság a meglévő információs csatornákon túl a 06/80/374-636-os zöldszámon is informálódhat, a mozgósítási tervet pedig feltettük az Egészségügyi Minisztérium és az ÁNTSZ honlapjára.
- Nem titkos?
- Titokvédelmi minősítéssel ellátott tervről van szó, feloldása viszont nem vonatkozik minden területre, az oltóanyag kísérleteken túl például arra, hogy az általunk beszerzett vírusellenes gyógyszert hol tartjuk, mennyi adagot tárolunk belőle, stb. Minden nemzetnek lehetnek olyan érdekei, információ, melyekhez nem lenne szerencsés, ha illetéktelenek hozzájutnának. Tehát nem a lakosság előtt titkolódzunk.
- Az egyik bulvárlap a címlapján hozta az ön nyilatkozatát, miszerint hazánkban 3 millió halott lehet a madárinfluenza-járvány következtében. Nem sok ez egy kicsit?
- Összemosták a számokat. Én arról beszéltem, ha egy emberről emberre terjedő, mutálódó vírus okozta világjárvány kialakulna, a világon 3-50 millió halott is lehetne. Egy járvány lezajlása hosszabb idejű, háromszor kering körbe a Földön, s akkor akár a lakosság egyharmadát is megbetegítheti. Nos, ebből lett Magyarországra vonatkoztatva 3 millió halott, ami teljességgel kizárt. Persze nem hunyhatunk szemet a probléma fölött, mert volt már két olyan világjárvány, melyet madárinfluenza-vírus mutációja okozott. Az 1918-as spanyolnátha és az 1968-as hongkongi influenza több tízmillió áldozadot szedett.
{p}
- Most van baj vagy nincs baj?
- Nincs baj. Magyarországon nincs jelen a vírus.
- Senki sincs veszélyben?
- Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ állásfoglalása szerint a madárinfluenza-vírus normális emberi populációra, a lakosság döntő többségére nem jelent közvetlen veszélyt, akik pedig szorosabb kontaktusba kerülnek a fertőzött állatokkal, például a madártetemeket megsemmisítő állatgondozók, azokat védőfelszereléssel kell ellátni, és szigorú higiénés szabályok vonatkoznak rájuk. Tehát akiknek az udvarán néhány szárnyas kapirgál, azoknak nincs mitől tartaniuk. A kisállattartók viszont vegyék komolyan az óvintézkedéseket. Az országos főállatorvos rendelete alapján a szabadban tartott baromfi etetését és itatását fedett helyen kell elvégezni, így megelőzhető, hogy a vadmadarak megfertőzzék őket.
- Szerencsétlen vadmadarak nemkívánatosak lettek. Pánikkeltés zajlik a médiában: soha eddig nem volt vezetőhír egy elhullott galamb, vagy hattyú, melyek nem is madárinfluenzában pusztultak el.
- Egyetértek önnel. Ha belegondolunk abba, hogy Magyarországon évente hány ember lesz közlekedési baleset áldozata, hányan halnak meg fertőző vagy daganatos betegségben, dohányzás okozta szövődményekben, akkor érthetetlen olyan hírekkel riogatni az embereket, melyeknek semmilyen alapjuk nincs. Mindazonáltal azt is tudom, a médiának szenzáció kell.
{p}
- Nem akarom misztikus irányba vinni a beszélgetést, de megkérdezem, hihetünk-e a figyelmeztető jeleknek. Amikor túlnépesedés van a világban, jön egy járvány és elrendezi a kérdést.
- Ebben a tekintetben nem vagyok fatalista. Ám valóban nem szabad azokról a hagyományosnak mondott fertőző megbetegedések elleni intézkedésekről megfeledkeznünk, melyek átmenetileg megszűntek az európai emberek számára veszélyesnek lenni. Magyarországon a XIX-XX. századi tipikus népbetegséget, a TBC-t sikerült visszaszorítani céltudatos magatartással, megfelelő gyógykezeléssel, ugyanakkor újra és újra felüti fejét a kór ott, ahol nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget neki. Az AIDS és a HIV tekintetében is idejében megtettük azokat az óvintézkedéseket, melyek megakadályozzák, hogy tömegméretekben okozzon problémát nálunk. Tehát a vírusok és kórokozók elleni több évezredes harcot mindig komolyan kell venni.
- És vegyük-e komolyan az utópisztikus mozifilmeket? Szökőárról, gyilkos vírusról is láthatunk fantázia alkotta történetet, s a moziban ülve azt gondoljuk, soha nem válhat valóra. És tessék, valóra válhat!
- Van, aki úgy gondolja, hogy az ember legyőzi a természetet. De a természetet soha nem lehet legyőzni, legfeljebb meg lehet tanulni vele együtt élni. Küzdhetünk a természet bizonyos jelenségei ellen, de soha nem szabad visszaélnünk vele. Ismerni kell a határokat, a lehetőségeket például a környezetvédelmi kérdésekben, s akkor békésen kezelhetjük a kihívásokat, akár a járványos megbetegedéseket is.
- Vannak számítások arra vonatkozólag, hogy mennyibe kerülhet Magyarországnak egy járvány?
- A járvány elleni küzdelem jelen fázisában a költségvetés általános tartaléka kellő fedezetet nyújt a problémákra, a jövő évi költségvetésben pedig milliárdokat különítünk el erre a célra. A laboratóriumi figyelőrendszer és a diagnosztikai rendszer felépítése ettől függetlenül is feladatunk, erre meg is voltak a szükséges források. Uniós segítségre is számíthatunk, már a kutatásokat is támogatták.
{p}
- Ön már biztonságban van, hiszen az elsők közt kapta meg védőoltást.
- Meg is vádoltak azzal, hogy szenzációhajhász vagyok. Őszintén szólva a családom sem nagyon örült a kísérletben való résztvételemnek. De úgy éreztem, ilyen nagy horderejű kérdésben az egészségügy hazai irányítójának kötelessége példát mutatni.
- Sikertörténet a vakcinakísérlet?
- Igen. Azt bizonyítja, hogy a magyar kutatók a helyzet magaslatán álltak. Az Egészségügyi Epidermiológia Központ szakemberei mintegy négy évtizede dolgoznak azon a metodikán, melynek segítségével most eljutottak odáig, hogy hatásos oltóanyagot tudtak kifejleszteni az állatoktól megkapható H5N1 vírus ellen. Tudni kell azonban, hogy az emberről emberre terjedő vállfaja ellen nem jelent védettséget. Az engedélyeztetési eljárást követően a világon elsőként megkezdhetjük az oltóanyag gyártását, és ez valóban sikertörténet.
- És jó üzlet is?
- Amennyiben szükséges, végzünk kalkulációkat, de a gazdasági, az üzleti haszon másodlagos. Fontosabb a magyar lakosság védettsége, a készletek biztosítása és az uniós kötelezettségeink teljesítése. Igazi haszon az emberiség megmentése, ami adott esetben pénzbe kerülhet ugyan, de pénzben nem mérhető.
- Nyilván eljutottak önhöz is azon feltételezések, miszerint gyógyszergyári lobbi állhat a háttérben, ők keltenek tudatosan hisztériát a madárinfluenzával kapcsolatban. Mi erről a véleménye?
- Meglehetősen komoly tőkével és befolyással rendelkező gyógyszercégek időnként jelentős befolyást tudnak kifejteni a politikai vagy gazdasági életre, de ekkora hatalmuk azért nincsen. Nem hinném, hogy az Egészségügyi Világszervezet, illetve az Európai Unió szervezeteinek tagjai befolyásolhatóak lennének.
- Emberről emberre terjedő vírust még nem mutattak ki. De kialakulhat?
- A szakemberek azt mondják, matematikai valószínűsége megvan, 30-50 évente előfordulhat a földön. Ám nem az évek előrehaladtával alakul ki, amint a lottó ötöst sem lehet előre megjósolni, hogy mikor következik be.
{p}
- Azért azt sem árt tudni, hogy a humáninfluenza évente úgy 250 ezer áldozatot szed a világban, s e mellett eltörpül a madárinfluenzában eddig meghaltak száma.
- Ez így van. Sajnálatos tény, hogy a normál influenzának is vannak szövődményei, illetve halálos áldozatai. Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol a legveszélyeztetettebbek - köztük idősek, krónikus betegek, immungyenge állapotban lévők - évek óta ingyenes védőoltást kapnak. Az oltóanyagok épp a napokban kerültek ki a háziorvosokhoz és a patikákba. Hangsúlyoznám: a normál influenza elleni védőoltás a madárinfluenzával szemben nem nyújt védettséget.
- Tudna praktikus tanácsokat adni az olvasóinknak?
- Akik nem foglalkoznak nagyipari méretekben szárnyasok tenyésztésével, számukra az a leghasznosabb, ha ugyanúgy élnek, ahogy eddig éltek. Akiknek pedig ez jelenti a megélhetésüket, azoknak így is, úgy is be kell tartaniuk a munkahigiénés előírásokat. Amit leginkább ajánlhatok: a különböző médiumok két véglet közti szenzációs híreinek valóságtartalmát felezzék meg, és akkor talán reális képet kapnak.
- Miniszter úr! Akárhogy vesszük, a madárinfluenzával kapcsolatos helyzet hazai vonatkozásai az ön minisztersége idejére esnek. Ebből ki lehet jól jönni, de bele is lehet bukni.
- Egészségügyi miniszternek lenni sehol a világban nem életbiztosítás. Nekem nem az a vágyam, hogy sikeres miniszterként kerüljön be a nevem a krónikákba. Sokkal jobban foglalkoztat, hogy meg tudjam valósítani azokat a célokat, melyeket magyar emberként és orvosként magam elé tűztem. Magyarországon óriási kihívások vannak az egészségügy területén, és ha sikerekről beszélhetünk, azok minden esetben csapatmunka eredményei, a végvárakon hivatásukat teljesítő orvosok, nővérek, kutatók nélkül nem jönnének létre. A kudarc mindig egyszemélyes. A balhét a miniszternek egyszemélyben kell elvinnie.