Kinek marad orvosa?

A csécsei háziorvos azért nem lépett ügyeletbe november közepén, mert egy 2003-as magyar törvény, illetve az idén áprilisban az Európai Unióban megszületett állásfoglalás szerint "az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi jogviszony alapján végzett egészségügyi tevékenysége hathavi átlagban nem haladhatja meg a heti hatvan órát, egy naptári napon pedig a tizenkét órát".
Ez az egyetlen mondat alapjaiban rajzolhatja át a teljes magyar orvosi ügyeleti rendszert. A lényeg ugyanis az, hogy a munkaidő korlátozása az orvosi ügyeleti időre is kiterjed, tehát a korábban megszokott, "kiskörzetes" (vagyis az egymáshoz közeli településeken megszervezett) ambuláns rendszer csaknem biztosan megszűnik, helyét a "központi ügyeletek" veszik majd át. Ugyanakkor az önkormányzatok kötelező feladatai között szerepel az orvosi ellátás folyamatos biztosítása is, tehát az új rendszer kialakítása minden településen (s itt elsősorban vidéki falvakról van szó) kemény pénzbe kerül majd.
Egy konkrét példa: Pest megyei kiskörzetben nyolc település kényszerül központi orvosi ügyeletet létrehozni. A nemrégiben várossá kinevezett nagyközség lehet az ellátóhely, mert a jogszabály szerint kedvezményezett lehet az a település, ahol egyébként is szakrendelő működik. Ám ennek az új központnak a létrehozása harmincmillió forintos éves állami finanszírozás mellett - lakosságarányosan - a belépő településeknek összesen további tizenhatmillió forintjába kerül.
Ami a konkrét következményeket illeti, előadódhat, hogy ahol erre a "többletszolgáltatásra" nem jut pénz, a betegeknek csak a környező településeken működő közkórházak ambuláns rendelései maradnak, amelyek viszont sok esetben részint távol esnek a lakóhelytől, részint eleve túlterheltek: egy napilapokban megjelent hír szerint az úgynevezett "sima" kórházi kezelésre két-három hetet kell várnunk.
{p}
Ami a konkrét csécsei ügyet illeti, lapzártánkkor egyezség alakult ki: a pásztói önkormányzat - részben az érintett településekkel egyetértésben - úgy döntött, hogy előteremti az idei ellátási díjakat, s ezt a társadalombiztosítási intézettel később számolja majd el.
A Népszabadság információi szerint kedden megegyezett a pásztói önkormányzat az ügyeletet korábban megtagadó orvosokkal. Az eljárás alapja az az elszámolás volt, amit az egészségügyi dolgozók nyújtottak be az önkormányzatokhoz. Eszerint a háziorvosi ügyeletet ellátó orvosok megtagadták a munkát, és több mint egy éve nem vették fel ügyeleti díjukat, mert annak összegét megalázóan alacsonynak ítélték. A magasabb díjazástól viszont az érintett önkormányzatok elzárkóztak. Az orvosok a napokban közölték: a kötelező ügyeleten túl többletmunkát nem vállalnak. Ezzel 22 ezer ember esti és hétvégi ellátása került veszélybe a körzetben. Válaszlépésként több település polgármestere kilátásba helyezte, hogy felbontják a háziorvosokkal kötött szerződést. A rendkívüli helyzet miatt Sisák Imre pásztói polgármester összehívta a védelmi bizottságot. A bizottság üléséről előbb kitiltották, később viszont beengedték a Magyar Orvosi Kamara képviselőit. Végül megállapodtak: visszamenőlegesen 1200 forinttal számolják el az ügyeletet, s mostantól 1800 forint az óradíj. Sisák Imre megjegyezte: a megállapodás az idei évre plusz egymillió forint kiadással jár az érintett településeknek. A döntést még minden önkormányzatnak jóvá kell hagynia. Éger István, a MOK elnöke közölte: megbeszélést kezdeményezett a miniszterelnökkel az Európai Unió munkaidő-direktívájának betartatásáról, továbbá arról, hogy miképpen kívánja biztosítani a jövő évi költségvetésben a kormány az orvosi túlmunka finanszírozását.

Orvosaink külföldön
Egy debreceni felmérés szerint a helyi egyetemen képzett szakorvosjelöltek 66 százaléka fontolgat külföldi munkavállalást. (Igaz, csupán tizedük tett tényleges lépéseket is.) Ugyanakkor itthon maradnának, ha kezdő nettó fizetésük elérné a havi 200 ezer forintot. Most általában 100 ezer marad a zsebükben. A két összeg között nagy a különbség, de szakértők szerint megérné ennyit adni, hogy Magyarországon gyógyítsanak az orvosaink.