Ha nincs csalás, hová tűnt a pénz?

A gazdákat a Hajdú-Bét Rt. felszámolása során újabb csalódás érte: a libák árára természetesen hiába vártak, de nem kaptak egyetlen fillért a baromfi-feldolgozó vagyonából sem, amelyet két és fél milliárd forintért értékesített a felszámoló. A törvények szerint ugyanis a hitelezők közül előbb az államnak és a bankoknak jár a pénz, nem a beszállítóknak.
Az elégedetlenséget tovább tetézte, hogy a kormány sem tartotta be korábbi ígéretét. A nyírségi és a hajdúsági libatartók egy csoportja november elején úgy határozott, hogy tüntetést szervez az agrártárca épülete elé. Azért tartották ezt fontosnak, mert hiába vártak arra, hogy a kormány betartsa a tavaszi agrármegállapodás során tett ígéretét. Nevezetesen azt, hogy átvállalja a gazdák 15 millió forintot meg nem haladó idei hiteltörlesztését. A szóban forgó hitelt állami kártérítés helyett, kedvezményes kölcsön formájában kapták korábban a kormánytól a koldusbotra jutott baromfitenyésztők. Csakhogy a pénztelen emberek többsége ebben az esztendőben még egyetlen fillért sem tudott törleszteni, ezért a napokban több mint százhúszan kapták kézhez hitelszerződésük felmondását az Erste Banktól. A pénzintézet öt munkanapot adott a tartozások rendezésére, mégpedig úgy, hogy ennek elmulasztása esetén a követeléseket nem a bank, hanem az APEH érvényesíti. Vagyis a hivatal adótartozásként egy összegben hajtja be a több százezres vagy annál nagyobb összegeket a termelőktől. Ha ez bekövetkezne, akkor - a gazdák szavaival - családok tucatjai kerülnének az "adósok börtönébe" s a bankok ötéves feketelistájára.
E helyzet abból adódhatott, hogy a kedvezményes hitelek átvállalásáról szóló rendelet nem jelent meg az eredetileg kitűzött határidőre, augusztus tizenhetedikére. Ez a dátum egyébként egybeesett a kedvezményes hitelek erre az esztendőre esedékes visszafizetésének időpontjával. A lúdtartók azért tartják sajnálatosnak a kialakult helyzetet, mert tudomásuk szerint az agrártárca el is készítette a rendelettervezetet, csakhogy az kútba esett, mert a minisztérium kiútkeresése nem felelt meg az uniós előírásoknak. Ez persze sovány vigasz a gazdáknak.
{p}
Vajda Bálint nyírmártonfalvai termelő például jelenleg nem csak az említett hitel idei hányadát, a mintegy 500-600 ezer forintot nem képes visszafizetni, de még arra sincs fedezete, hogy a Hajdú-Bét Rt. csődje miatt nyakán maradt egymillió forintos áfatartozását rendezze. A hajdúsági libatartó kimutatásában hatalmas összeg áll a hiány oldalon. Azt mondja, amikor tavalyelőtt nyáron a Hajdú-Bét Rt. indokolatlanul aláminősítette a leadott hízott libáit, azonnal egymillió forintot bukott. Majd később, amikor a cég tönkrement, Vajda Bálintot további ötmillió veszteség érte, mivel sorstársaihoz hasonlóan a ludak után a mai napig nem kapott egyetlen fillért sem. Ráadásul a fizetség reményében még a baromfi-feldolgozó csődjét megelőzően kibocsátott számla után az APEH egymillió forint áfát követel. Vajda Bálintnak olyan pénzösszeg után kell adóznia, amit soha nem kapott kézhez. Ehhez jön még az állami garanciavállalással felvett idei hitel hányadának visszafizetése. Csakhogy a semmiből képtelenség törleszteni.
Tömöri Lajosné vámospércsi őstermelő például mára a házát is kénytelen volt eladni, mivel az összes pénze a Hajdú-Bétnél rekedt.
Bessenyei Lászlóné nyírmártonfalvai őstermelő többedmagával a megoldást kereste november elején, amikor az agrártárca, majd a hitelt folyósító Erste Bank illetékesével tárgyalt Budapesten. A legfrissebb álláspont szerint az állam 750 ezer forintig mégis átvállalja a termelők idei tőketörlesztő részletét. Ez a kedvezmény csak azokra vonatkozna, akik 6,5 millió forintnál kisebb hitellel rendelkeznek. Besenyei Lászlóné már kézhez is kapta a banktól az új értesítőt, melyben arról tájékoztatják, hogy a pár hete felmondott szerződést visszaállítják. Mindez akkor marad érvényben, ha az esedékes kamat s a törlesztőrészlet a meghatározott időpontra a bank számlájára kerül.
A szaktárca ígérete szerint a rendelet decemberben lát napvilágot, és akkor lép hatályba. A károsultak szerint az lenne az igazi megoldás, ha törvényben rögzítenék a termelők jogait, ez pedig eddig nem történt meg. A gazdák úgy vélik, ilyesmi azért lehetséges, mert a pénzintézetekkel egyik parlamenti párt sem mer ujjat húzni.

Ügyészségi válasz
Fokozza a gazdák elégedetlenségét, hogy a Debreceni Városi Ügyészség a minap lezárta azt a nyomozást, amely a termelők feljelentése alapján, ismeretlen tettes ellen két éve kezdődött. Az ügyészség megállapította, hogy a baromfiágazat 2003-as válsága miatt válhatott a Hajdú-Bét Rt. fizetésképtelenné. Az ügyészség csalás és csőd bűntettét, vagy az erre irányuló szándékosságot, bűncselekmény elkövetését nem tudta megállapítani. Nem sikerült ugyanis olyan személyt találni (?!), akivel szemben a megalapozott gyanút közölni lehetett volna és gyanúsítottként ki lehetett volna hallgatni. A károsult termelők közül többen úgy döntöttek, végső esetben nemzetközi jogorvoslatot keresnek ügyük rendezésére.