Állati jogok, állati kínok

A Zalaegerszegi Városi Bíróság első fokú ítéletében hét-hét hónap letöltendő fogházbüntetést szabott ki arra a két sárhidai férfira, akik két éve autójuk után kötötték, és így kínozták a kutyát, majd magára hagyták. A másodrendű vádlott beismerte tettét a bíróságon, de három nap gondolkodási időt kért; társa felmentésért fellebbezett.
Hasonló esetek miatt módosították a büntető törvénykönyvet (Btk.) 2004 áprilisában: bűncselekménynek minősül az állatkínzás, amiért akár két év szabadságvesztés is kiróható. A törvény értelmében szabadságvesztéssel büntethető az, aki gerinces állat egészségkárosodását vagy pusztulását szándékosan okozza, aki háziasított emlősállatot elűz vagy sorsára hagy.
A Btk. módosítását azt követően szavazta meg az Országgyűlés, hogy két biztonsági őr - a sárhidai férfiakhoz hasonlóan - megkínzott egy kutyát. Úgy tűnik azonban, hogy még ma sincs mindenki tisztában tette következményével. Például az a fiatalember sem, aki megbízásból a folyóba dobott három élő macskát Szentgotthárdon a minap. A férfit határőrök fogták el, és állatkínzásért eljárás indult ellene. Nem volt szerencséje a kétlábúval annak a másfél éves pulinak sem, amelyet egy kaposvári épület második emeletéről dobtak ki. Mivel a lezuhant állatnak eltört a gerince, az állatorvos nem tudott segíteni rajta, és el kellett altatni. A rendőrség ez ügyben is eljárást indított, ahogyan egy sima orvhalászatból is lehet több hónapos vagy éves büntetés: néhány napja állatkínzás miatt indítottak eljárást három füzesabonyi férfi ellen a balmazújvárosi rendőrök. A tilosban horgászók engedély nélkül 119 kiló pontyot fogtak ki tiltott eszközökkel a Hortobágyi Halgazdaság tavából. A halaknak ezzel szenvedést okoztak.
Hogy az állatkínzás bűncselekménnyé minősítése óta hány ítélet vált jogerőssé? Nem tudni, de szaporodnak az ilyen ítéletek. Mindenesetre végigfut a hideg az ember hátán, amikor Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédelmi Egyesület kurátora emlékeztet egy amerikai felmérés végkövetkeztetésére: eszerint az állatkínzók brutalitása előbb-utóbb az emberekkel szemben is megnyilvánul, az életellenes bűncselekmények elkövetőinek fele előzőleg összetűzésbe került a hatóságokkal állatkínzás miatt. Az ökológus szerint a Btk. módosítása nem jelenti azt, hogy megoldódott az állatok védelme. A törvény a maradandó károsodást, például az állat valamelyik testrészének csonkolását tekinti bűncselekménynek, de rendszeres verését, rugdosását, éheztetését, sötét pincében, padláson tartását nem. A megnyugtató az lenne, ha rend teremtődne a fejekben, és végre tudomásul vennénk, érző lény az állat, nem puszta tulajdon, amellyel kényünk-kedvünk szerint bánhatunk, netán elbánhatunk.