Ázunk-fázunk januárban

Hogy milyen kilátások elé nézünk a tél hátralévő részében? Mivel a meteorológus nem látnok, több hónapra szóló, pontos előrejelzést nem adhat, ám abban egyetért, hogy további csapadék nem kellene a földeknek. Az ország legszárazabb vidékén, a Dél-Alföldön jelenleg hatvanszázalékos a talaj nedvességtartalma, másutt viszont már telített. A föld tehát nem képes elnyelni további csapadékot, így az elfolyik, ami belvíz kialakulásához vezethet. Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa szerint január időjárásában bármi megtörténhet, ezért nem meglepő a zivatarok kialakulása sem. Az már sejthető, hogy január az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb lesz. Ami a hónap szokásos időjárását illeti, a havi középhőmérséklet mínusz 1,4 Celsius-fok, a csapadék mennyisége 34 milliméter. Az idei, zimankósabb januárban azonban akár ötven milliméter csapadékkal is számolhatunk. (Tíz centi hó általában tíz milliméternyi esőnek felel meg.) A február viszont szárazabb lesz a megszokottnál.
A meteorológus szerint januárban minden megtörténhet. Ahogy már történik is. A havazás valósággal megbénította a Nyugat-Dunántúlt az év utolsó napjaiban. Miközben Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér megyében tombolt a tél, és halálos áldozatot is követelő, súlyos közúti balesetekről, tömegkarambolokról, méteres hófúvásokról, elakadt kamionokról, járhatatlan mellékutakról, a külvilág elől elzárt településekről, lefagyott váltókról szóltak a híradások, Borsod megyében hatalmas esőzések okoztak gondokat. A tél a svájciakat is meglepte: mínusz 35 fok rekordhideget mértek. Az olaszok is rácsodálkoztak, amikor 25 centiméteres hó takarta be Toscanát, így Firenze városát is. Eközben Bukaresttől ötven kilométerre, Giurgiuban 28 fokot mértek!
Itthon egész héten esett, s újabb égi áldás várható. Hogy mekkora hóval kell megküzdenünk, okoz-e komolyabb áradást, majd kiderül. Békés megyében december utolsó napjaiban okozta a legnagyobb gondot a Körösökön levonuló ár. Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Fekete-Körösön harmincadikán, harmincegyedikén első fokút a Fehér- és a Kettős-Körösön. Az áradást a romániai magas hőmérséklet, a sok csapadék és az olvadás okozta. Ez az árhullám keddre már levonult, időközben azonban újabb tíz centiméternyi hó olvadt el a határ túloldalán, Biharfüred vidékén.
{p}
Az árvíznél sokkal jelentősebb a belvíz: tíz belvízvédelmi szakaszból már haton van készültség, ebből egy helyen (Mezőberénynél) másodfokú. A belvízcsatornák az év utolsó napjaiban hullott csapadékkal megteltek. A folyók magas vízállása miatt gravitációs bevezetési lehetőségük megszűnt, ezért nyolc szivattyútelep folyamatosan dolgozik.
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól azt az információt kaptuk, hogy területén ugyan árad a Tisza, a Hármas-Körös és a Maros is, de sehol sincs készültség. Annál nagyobb baj a belvíz: összesen tizenkétezer hektár áll víz alatt. Tizenkét szivattyútelep működik, a készültség mindenhol első fokú. A helyi önkormányzatok közül Csongrád, Csanytelek, Eperjes, Makó és Mártély rendelt el készültséget. A munkagépek napi 242 ezer köbméter vizet mozgatnak meg.
Áradásokkal indult az új év a keleti-északkeleti országrészben is. A két ünnep között hirtelen felmelegedett az idő, olvadásnak indult a hegyekben a hó. Ráadásul jelentős mennyiségű csapadék is hullott a Tisza ukrajnai és romániai vízgyűjtőjén, aminek hatására a térség összes folyójának szintje emelkedni kezdett. Csakhogy a folyók vízállása olyan alacsony volt, hogy a szakembereken kívül az áradást alig vette észre valaki. Ami egyébként a Tiszán volt a legnagyobb, a felső szakaszon két és fél, három métert emelkedett a víz. De ez még jól is jött: legalább levitte a kanyarokban már összetorlódni készülő jeget.
Mint Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, területén árvédelmi készültség elrendelésére eddig sehol sem volt szükség. Az árvizek által legjobban veszélyeztetett vidék vízügyi szakemberei azonban továbbra is árgus szemekkel figyelik az erdélyi és kárpátaljai hóhelyzetet. A két szomszédos ország szakértőivel közösen százötven figyelőállomás adatait elemzik itt, megpróbálván modellezni a hóhelyzet következményeit. Az eddigi adatok szerencsére semmi rendkívülit nem mutatnak.

Január időjárása régebben sem volt különb
A feljegyzések szerint 1234-ben olyan kopogós hideg volt, hogy megjegesedett a bor a picékben; 1709-ben a fák is kifagytak, a farkasok csordákban támadtak az alföldi falvakra; 1816-ban számos ember és állat életét követelte a 30 fokos hideg - 1186 és 1327 januárjában viszont virágoztak a fák, 1617-ben már énekeltek a fülemülék ilyentájt, 1778-ban szántani lehetett egész hónapban.