Választási kiskáté

Ki lehet képviselőjelölt és ki szavazhat rá? Mikor érvényes egy szavazat? Hogyan és mikor derül ki, vajon ki nyert? A kampányidőszak kapcsán indított sorozatunk első részében friss fejlemények mellett e kérdésekre is igyekszünk megadni a választ.

Az idén kétszer is
Kétszer járulunk 2006-ban országos és helyi ügyekben a szavazóurnákhoz. Előbb április 9-én az országgyűlési szavazás lesz soron, majd ősszel a helyi önkormányzatok jelöltjeire adhatjuk le voksunkat. Mindkét alkalom közéletünk nagyon fontos eseménye - részt venni rajta egy demokratikusan gondolkodó ember számára egyfajta kötelesség is.

Számok, szabályok
A legfontosabb tudnivaló, hogy a szavazás általános és titkos. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy aki valamilyen különleges ok miatt nincs eltiltva egyik legalapvetőbb jogától (például mert a bíróság jogerős ítéletében szerepel erre vonatkozó kitétel, esetleg egészségi vagy tudati állapota zárja ki azt), szavazatával az általa kedvelt jelöltet, illetve társadalmi szervezetet (ilyen egy párt is) szavazatával támogathatja. A titkosság pedig egyszerű: az iksz behúzásakor senki sem vezetheti ceruzánkat.
Országgyűlési választási rendszerünkben két módon kerülhet valaki a parlamentbe: vagy valamilyen szervezet közös listájáról (illetve a szavazás után készülő, úgynevezett kompenzációs lehetőséggel), vagy egyéni jelöltként. Egyéni körzetből 176 van,  152-en közvetlenül a pártlistákról érkezhetnek, 58 helyet pedig úgy "ad ki" az Országos Választási Bizottság, hogy a szavazati "küszöböt" (jelenleg ez ötszázalékos) el nem érő szervezetekre leadott voksokat összegzi, majd a bejutott pártok erőarányában szétosztja. Jelölt lényegében az a büntetlen előéletű felnőtt magyar állampolgár lehet, aki elegendő kopogtatócédulát gyűjt (ennek pontos száma választókerületeként változik).

Érvényesség
Egyéni választókerületben akkor érvényes és eredményes a választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele (a második fordulóban több mint egynegyede) szavazott, és az egyik jelölt a szavazatoknak több mint a felét (a második fordulóban a legtöbb) szavazatot kapta. Az adott fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapja az érvényes szavazatoknak több mint felét, vagy a legtöbb szavazatot.
Területi választókerületben az érvényességre vonatkozó szabályok gyakorlatilag ugyanazok, mint az eddig idézettek, tehát akkor érvényes a választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele (a második fordulóban több mint egynegyede) szavazott, érvénytelen viszont az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele vagy ennél kevesebb (a második fordulóban egynegyede vagy ennél kevesebb) választópolgár szavazott.
Mindez első pillantásra kissé bonyolult, de a lényeg egyszerű: ha elegen elmennek szavazni, hamar megszületik a végeredmény, ha nem, újabb országgyűlési forduló következik.
{p}
Értékelés
A szavazatokat a helyi választási bizottságok gyűjtik össze, a választókerületi központokba küldik, onnan pedig az adat az országos összesítésbe megy. Ez igen bonyolult számítógépes rendszerre épül. (Az 1990-es, a rendszerváltás utáni első választásokon össze is omlott: egy korabeli kabarévicc szerint sokáig úgy tűnt, hogy az ország összes körzetében a Nincs Adat nevű jelölt nyert.) A jelenlegi hivatali technikusok mindenesetre állítják, ma már az ország egyik legmegbízhatóbb hálózata segíti a szavazatszámlálást.

Kampánymatek
A pártok kampányra kiadott pénzével el kell számolni, s meghatározott summánál (egymillió forintnál) többet egy képviselőre nem költhetnek. Ez állami támogatásból származik. A nagy pártok azonban, többé-kevésbé legális forrásokból, általában ezt alaposan "megfejelik". Legutóbb például nagy vitát kavart több helyen, hogy egyes jelöltek vacsorát adtak választóknak kampánycsendben, mások - segítőik révén - élelmiszercsomagokkal próbáltak meg több szavazatot szerezni. Nem véletlenül: akadt körzet, ahol tíz-egynéhány vokson dőlt el a parlamenti hely. Ugyancsak a pénzügyi manőverek közé tartozik az, ha egy "független szervezet" egyértelműen politikai célú kiadványt ad közre - ezt, lehet bár több millió példányos orgánum, hivatalosan nem kell elszámolnia a szórólappal "szimpatizáló" pártnak.

Idő, pont
Az államfő igazából két időpont közül választhatott. Az egyik az, amelyet megjelölt, a másik pedig valamikor május közepe lehetett volna. Két ünnep ugyanis feltétlenül közrejátszik a választásban: az egyik a húsvét, a másik május elseje. Egyes sajtókommentárok szerint Sólyom László azért választotta április 9-ét, mert így a lehető legrövidebb időre szűkül a kampányidőszak. Az időpontot egyébként minden politikai párt elfogadhatónak tartotta.

Mit és mikor?
Január 19. Sólyom László köztársasági elnök április 9-ére kitűzi az országgyűlési választások első, 23-ára pedig a második fordulóját.
Február 10. Eddig kell megérkezniük a jelöltállító szelvényeknek, az úgynevezett "kopogtatócéduláknak" a választópolgárokhoz, s természetesen eddig a választási irodáknak is végezniük kell a választói névjegyzékek összeállításával.
Február 17-éig meg kell alakulniuk a helyi és területi, valamint az országos választási bizottságoknak, amelyek a voksolás törvényessége és tisztasága felett őrködnek.
Március 17-éig lehet bejelenteni a megfelelő mennyiségű ajánlócédulát szerző egyéni jelölteket; ezután március 20-áig a területi listákat; március 21-éig az országos listákat.
Március 20-áig meg kell választani a helyi szavazatszámláló bizottságokat.
(A külföldön élő magyar állampolgárok számára március 17-éig kell létrehozni a külképviseleteken e grémiumokat. A hazai és külföldi testületek száma meghaladja a tizenegyezret.)
{p}
Tarolások és bukások
Az adatok szerint pillanatnyilag a rendszerváltás legnagyobb vesztese a kisgazdapárt: kétszer is a kormányzó pártok közé tartozott, kis híján államfőjelöltet is állíthatott, hat parlamenti alelnököt adott, ám 2002-ben egy százalékot sem ért el, s a második fordulóra már jelöltje sem maradt versenyben. A két jelenlegi legnagyobb párt eddigi pályája erős hullámzást, majd magabiztos stabilizálódást mutat. A tizenhat évvel ezelőtti 34 fős indulás után négy évvel a szocialisták már több mint ötvenszázalékos többséget szereztek, elérve az eddig legnagyobb képviselői létszámot, majd legutóbb, ha szerényebb arányban is, ismét nyerni tudtak. A Fidesz kicsi, a parlamenti küszöb környékén szereplő párt volt, aztán 1998-ban már kormányt alakíthatott, s tulajdonképpen 2002-ben is legyőzte az MSZP-t, de mivel koalíciós társa nem volt, ellenzékbe szorult.

Az eddigi választások során a parlamentbe juttatott képviselők száma
Párt   1990    1994   1998    2002
FKGP   44   26   48   0
KDNP   19   22   0   0
Fidesz   21   20   113   188
MSZP   34   209   134   178
SZDSZ   92   69   24   20
MDF   164   38   2   0*
MIÉP   0   0   14   0

* A Fidesszel közös listát állított.