Egészségről, kórházról, orvosról

A Szabad Föld e heti kérdései az egészségügyről:
1. A 12,7 ezer kórházi állásból ötszáz betöltetlen, ennyi szakorvos hiányzik a járóbeteg-ellátásból. A 6,8 ezer háziorvosi praxisból 180 betöltetlen. A 33 ezer aktív orvos között több mint 5,7 ezer hatvan év fölötti, a fiatal belépők száma viszont csupán 2,5 ezer. Az egészségügy egyszerre pazarló és szegény. Kormányra kerülve miként számolná fel a párt az orvoshiányt és a kézzelfogható bérezési, finanszírozási problémákat?
2. Amíg egyes európai országokban a nők várható életkora átlagosan 81, a férfiaké 75 év, addig mi magyarok hat-hét évvel kevesebbet élünk. A párt miként akar javítani ezen a helyzeten?

MSZP
1. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr által tavaly májusban kihirdetett 100 lépés programja az egészségügy területén 21 lépést tartalmaz. A javaslatot az MSZP országgyűlési frakciója is messzemenően támogatja.
A szocialisták célja, hogy a ma még valóban szegény és pazarló egészségügy hatékonyabban láthassa el feladatát, a betegek, orvosok és szakdolgozók közös megelégedésére. A humán erőforrás kérdése az egészségügyi ellátórendszer egyik sarokproblémája, hiszen megfelelő létszámú, jól képzett és jól fizetett orvos és szakdolgozó gárda nélkül a rendszer nem működik. Tavaly megemeltük az orvosképzés létszámát, így pár éven belül több fiatal orvos léphet be a rendszerbe, 2007-ben az orvosképzésben részt vevők létszáma meghaladja majd az ezret. Kissé átalakítva folytatjuk a rezidensképzést. A már megkezdett programokkal - praxisalap, praxisközösségek - a jövőben is a háziorvosi létszám növelésére törekszünk. A bérezés problémáját több éves, kormányciklusokon átnyúló programmal látjuk megoldhatónak. A programnak tartalmaznia kell egy nővéri életpályamodellt is, tehát nem csak egyszerűen bérfelzárkóztatásról kell beszélnünk. Elsősorban a fejkvótára alapozott finanszírozási rendszert tartjuk elfogadhatónak, természetesen olyan kombinációkkal, melyek kiegyenlítik a területi eltéréseket is. Itt komoly szerepet szánunk a regionális egészségügyi tanácsoknak. A 21 lépés programja kiemelten foglalkozik a népegészségügyi helyzettel. Elsődleges célunk a jobb egészségi állapot, a hosszabb és egészségesebb élet feltételeinek megteremtése, folytatjuk a megkezdett népegészségügyi programot.
2. A nők és férfiak várható életkorának növelését több oldalról lehet és kell megközelíteni. Mindannyian ismerjük a nemzetközi statisztikákat, melyek szerint Magyarország első helyen szerepel a daganatos halálozások tekintetében. Az MSZP ennek megfelelően hangsúlyt helyez a rák elleni küzdelemre, az alkoholfogyasztás és a dohányzás visszaszorítására, illetve az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Folytatjuk a nemzeti rákellenes programot, a megelőzés fontosságát előtérbe állítva fokozzuk a méhnyak- és emlőrák, illetve a férfiaknál a prosztata-, és mindkét nem esetében a vastagbélrák korai kimutatását szolgáló szűrést. A férfiak egészségéért is rendszeres programokat szervezünk. A tervek szerint a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda tavasszal bocsátja majd társadalmi vitára a magyar alkoholellenes programot, hogy közösen keressünk megoldást e súlyos problémára.
{p}
MDF
1. Az orvoshiányt illetően mára kialakult helyzet nem váratlan. A Magyar Demokrata Fórum már évek óta próbálta felhívni az illetékesek figyelmét, hogy az orvostársadalom korösszetétele és az uniós csatlakozás következtében megnövekvő migráció szakemberhiányhoz fog vezetni. A helyzetet súlyosbítja a rendelkezésre álló szakemberek területi elosztásának aránytalansága is. A probléma megoldása érdekében több intézkedés szükséges. Egyrészt növelni kell az államilag finanszírozott orvosképzés keretszámát. Ez irányban az első lépések már megtörténtek. Másrészt reális, tartósan egzisztenciális biztonságot nyújtó jövőképet kell felkínálni az egészségügyi dolgozók számára. Az Európai Unióban az orvosok átlagkeresete az adott ország átlagkeresetének két-háromszorosa. Hazánkban az egészségügyben dogozók jövedelme a nemzeti átlagkeresetet sem éri el. A politikai és társadalmi konszenzus szükséges azért, hogy évről évre a nemzeti össztermékből többet biztosítsunk az ágazatnak, ezzel megközelítve az európai átlagot. A területi aránytalanságok mérséklését az úgynevezett területi szorzók bevezetésétől remélhetjük. Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások az EU-tizenötök átlagának egyharmadát sem éri el, és a meglévő források elosztása is számos igazságtalanságot mutat. Az ellátási kapacitások szükségleteknek megfelelő területi elvű felosztását kell a következő néhány évben megvalósítani. Felül kellene vizsgálni az ellátási felelősség kérdését is. A Magyar Demokrata Fórum javaslata szerint ezt az ÁNTSZ-hez kellene telepíteni.
2. A meglévő, kirívó különbségek mérséklésére végre kellene hajtani a parlament ezzel kapcsolatos határozatait. A rendszerváltozást követően 1993-ban hagyta jóvá az Országgyűlés az úgynevezett Kertai-féle népegészségügyi programot. Erre alapozva a Boross-kormány az évtized végéig szóló cselekvési programot fogadott el. A kormányváltást követően a megvalósítás lekerült a napirendről. Az újabb program 2001-ben készült el, de az ismételt kormányváltás megakasztotta a megvalósítást. 2003-ban fogadta el a parlament az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programjáról szóló 46/2003-as határozatát. A program végrehajtásához azonban nem állt rendelkezésre elegendő forrás, sőt az egészségügy úgynevezett "volumenkorlátos finanszírozása" kifejezetten hátráltatja a megvalósítást. Ez előbbieken kívül mind az oktatás területén, mind az infrastrukturális beruházások területén lenne még tennivaló, hisz több kormányzati szereplőt érintő problémáról van szó.

Fidesz-MDSZ
1. Ma rosszabbul élünk, mint négy éve, és ez mind egészségünkön, mind az egészségügy állapotában megmutatkozik. A magyarok félnek a kórházak privatizációjától, szenvednek a gyógyszerárak harmincszázalékos emelkedésétől, attól, hogy betegségükre nem derül időben fény vagy éppen a szükséges vizsgálatokra kell heteket, esetleg hónapokat várniuk. Egyre többen szembesülnek a növekvő orvoshiány hátrányos következményeivel is: hazánkban minden évben 1200 új orvosra lenne szükség, miközben ennek alig fele kerül ki az egyetemekről. Az orvosok egy részének a tisztességes megélhetésért külföldön kell munkát keresnie. Ma az egészségügy csak azért működik, mert az orvosok és ápolók hivatástudata életben tartja.
Szövetségünk azt vallja, hogy az egészség nem üzlet. Ezért kormányra kerülve komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy megakadályozzuk a kórházak profittermelő részlegeinek értékesítését az egészségügyben. A magánkórházak építtetése és működtetése nem tartozik ebbe a körbe. A pénzügyi problémák megoldására megújítjuk az egészségügy finanszírozását, és az európai átlagot megközelítő GDP-arányos részt fogunk fordítani e kiadásokra. Az egészségügyben dolgozók számára az életpályamodell bevezetésével megteremtjük a kiszámítható boldogulást, és megállítjuk a magyar orvosok Nyugatra vándorlását. Megállapodást kötünk a gyógyszerpiac szereplőivel, és ezzel megállítjuk a gyógyszerárak növekedését, valamint lehetővé tesszük, hogy a három évnél fiatalabb gyermekek és a hatvan év feletti idősek bizonyos gyógyszerekhez térítésmentesen jussanak hozzá.
{p}
2. Az európai átlaghoz képest a magyar emberek kifejezetten rossz lelki és fizikai állapotban vannak. Az alacsony átlagéletkor, mely a férfiak esetében a hetvenedik életévet sem éri el, nemcsak a családokat, de a nemzetgazdaságot is sújtja. Úgy hisszük, hogy az egészségtudatos nevelés és életmód széles körű elterjesztésével jelentősen javíthatunk a magyar emberek életminőségén, ezért ezt a célt a következő polgári kormány programjában kiemelt helyen kezeljük.

SZDSZ
1. Az SZDSZ másként gondolkodik e problémákról, mint akár a szocialisták, akár a konzervatívok. Ők az állami szerep erősítésével oldanák meg a helyzetet - a Fidesz varázsszava az "államosítás", míg az MSZP abban bízik: az állami biztosítóra még többet költve javulhat a helyzet. Mi, liberálisok azt mondjuk: a magyar egészségügyet több-biztosítós alapra kell helyezni. Versenyezzenek a betegekért a biztosítók!
Az orvoshiány nem a magyar egészségügy legnagyobb problémája - a nyugati országok mutatói ennél sokkal rosszabbak. Mindazonáltal a liberális reform megoldást kínál e téren is: a versengő biztosítóknak érdekük lesz MINDENHOL orvosokat foglalkoztatni; a betegekért folyó versenyben nem lesznek "fehér foltok". Az állami tehetetlenség helyett a biztosítási kényszer elve fog érvényesülni - és a beteget és orvost egyaránt megalázó hálapénz helyett tisztességes, versenyképes fizetés.
2. Mutatóink elkeserítőek a várható életkor tekintetében. Ennek vannak életmódbeli és az egészségügy strukturális, illetve finanszírozási csődjéből adódó okai. Mi, liberálisok mindkét téren változtatni fogunk.
Teljes az egyetértés abban, hogy Magyarországon az egészségügyi rendszer, az egészségbiztosítás szolidaritáson alapuló, kötelező és mindenkire kiterjedő, dominánsan közfinanszírozott legyen a jövőben is, az ellátások árát pedig ne a beteg, hanem a biztosítója fizesse. E biztosítók versenyezni fognak a betegekért, méghozzá az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításával.
Hogyan érhető el az életmódreform? Elsőként: a sport legyen az életmód szerves része az óvodától a középfokú oktatáson át a felsőoktatásig és tovább. Ehhez szemléletmód-változtatás, infrastruktúra-fejlesztés kell, a finanszírozás, a támogatás átalakítására van szükség. Bízzuk az egyénre, hogyan védi egészségét, de ha ezt nyomon követhetően teszi, akkor "jutalmazzuk" érte. Hiszen az ellátórendszer szempontjából sokkal kevesebbe kerül az ő anyagi elismerése, mint betegségének gyógyítása. Sportolásra alkalmas közösségi tereket kell létrehozni! A liberális egészségügyi program törvényjavaslata készen van, annak elfogadtatása és megvalósítása olyan cél, melyből nem engedünk.