Foltok a hulladéktérképen

Hulladékgazdálkodás
- Sűrű lett a jogszabályi háló a hulladékgazdálkodásban, aminek egyik következményeként a lerakás helyett a hulladék újrahasznosítása került előtérbe - tájékoztat Hornyák Margit, a környezetvédelmi tárca hulladékgazdálkodási főosztályvezetője. Valaha a településeken képződött hulladékot mindenféle védelmet nélkülöző szeméttelepekre hordták, és a természetre bízták annak további sorsát. A lerakók környezeti és egészségügyi kockázata nagy: az eső bemoshatja a szennyező anyagokat a talajba és a felszín alatti vizekbe. Három éve a 2700 lerakónak csak a fele működött, ámde elmaradt a bezárt telepek rendezése. Ma 380 hulladéklerakót üzemeltetnek, és csak 42 felel meg a 2009-től hatályos előírásoknak.
Mi várható el egy hulladékgazdálkodási rendszertől? Egyrészt a szelektív hulladékgyűjtés és a különválogatott anyagok egy részének - például papír, fém, üveg - újrahasznosítása. A biológiailag lebomló anyagokat komposztálják, de biogázt is fejleszthetnek belőlük. Ezt követően a fennmaradó - legfeljebb kétharmadnyi - hulladékrész elégetésével energiát nyernek, vagy korszerű, biztonságos hulladéklerakóban helyezik el.
Egy ilyen rendszer kiépítése több milliárd forintba kerül. Az idő sürget, az Európai Unió határidőket szabott meg. Hogy elindulhasson az országos program, segítséget adott az unió előcsatlakozási alapja, az úgynevezett ISPA meg a magyar költségvetés. Az önkormányzatoknak csak tízszázalékos önerőt kellett biztosítaniuk.
Hornyák Margit szerint egy ilyen komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához és gazdaságos működtetéséhez olyan régió szükséges, ahol legalább százezer lakos él. Vagyis a feladat térségi összefogás nélkül megoldhatatlan. A gesztorságot - tehát a pályázat előkészítését, a szervezést és az önköltség jelentős részét - egy-egy nagyobb város vállalta magára.

Szeged
Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója szerint a szakmailag felkészültebb nagyvárosok a környező kisebb településekkel együtt gyorsan léptek. Hiba volt azonban, hogy nem jelöltek ki központilag hulladékgazdálkodási régiókat, hanem az önkormányzatok belátására bízták, ki hova csatlakozik. Így alakulhattak ki a térképen "fehér foltok": akad egy sor település, amely egyetlen "szemetes" társasághoz sem tartozik. Ezek feltérképezését végzi az ÖKO Rt. Bonyolítja a helyzetet, hogy egyes "fehér foltos" települések vállalkozóknak adták ki a hulladékgazdálkodási feladatok elvégzését. Más önkormányzatok még ennyit sem tettek. Az ok: a félelem a szolgáltatási díj várható emelkedésétől. Pedig ez elkerülhetetlen: a betartandó környezetvédelmi előírások nálunk is ugyanolyan szigorúak, mint bárhol Európában, miközben a díj Magyarországon a nyugatinak csak 15-20 százaléka. Ráadásul az új létesítményeket, az új kukásautókat támogatás nélkül kell majd működtetni.
{p}
Kétpó
Bár az ünnepélyes átadást már szeptember végén megtartották, a mai napig sem fogadja huszonnégy település szemetét a kétpói hulladéklerakó. A Szolnok megyei község polgármestere, Boldog István szerint készek a polgári engedetlenségre is. A Szolnok térségi hulladékgazdálkodási rendszer 3,75 milliárd forintos beruházással, negyvenszázalékos uniós támogatással készült el.
- A falu azért egyezett bele a kilencvenes évek végén, hogy befogadjuk a telepet, mert azt ígérték, hogy egy korszerű lerakó nem károsítja a környezetet. Időközben azonban kiderült, hogy a nagy ünnepléssel, "világcsodaként" átadott beruházás veszélyeztet bennünket - summázza a helyzetet Kétpó első embere. A polgármester szerint a kivitelező spórolni kívánt, amikor a tervben előírt osztályozott kavics helyett a közelből szállítható homokot használt a százhúszezer négyzetméteres lerakó kialakításakor. Ez a megoldás pedig - állítják a tiltakozók - veszélyes lehet, félő ugyanis, hogy a szennyezett víz felgyülemlik, majd, a szigetelést átszakítva, utat talál magának és beszivárog a földbe.
A kétpói önkormányzat elszántan igyekszik meggátolni a lakott területtől négy és fél kilométerre fekvő lerakó megnyitását. Akár arra is készek a kétpóiak, hogy lezárják a telep bejáratát. Teszik ezt annak ellenére, hogy az idei költségvetésükhöz hatmillió forint iparűzési adót reméltek beseperni e beruházástól. A polgármester attól tart, hogy az esetleges későbbi károkat is a társulásban részt vevő településeknek kell majd kifizetniük, a szerződés ugyanis úgy szól, hogy amennyiben nem veszik figyelembe az üzemeltető kifogásait, akkor a későbbi károkat az önkormányzatok állják - mondja Boldog István.
- Azért használtak homokot a tárolóudvar kialakításához, mert éppen hogy a kavics sértette volna meg a szigetelő fóliát. A hatalmas szállítójárművek ugyanis belesüppedtek volna a kavicságyba - állítja viszont Németh Mihály, a portugál kivitelező szolnoki alvállalkozója, a Metróépszolg Rt. vezérigazgatója. A kivitelező a közelmúltban változtatási kérelmet nyújtott be, amelytől azt várják, hogy a lerakót a jelenlegi - az eredeti tervektől eltérő - formájában is használatba adhassák.
Szolnok önkormányzata januári ülésén foglalkozott a témával. A város aljegyzőjétől, Sebestyén Ildikótól megtudtuk, hogy a lerakó építésekor valóban eltértek a kiviteli tervtől, de a támogatási szerződés a megfelelő szabályok betartásával erre lehetőséget ad. A kivitelező változtatási kérelmét jelenleg a felkért szakértők vizsgálják. A megyeszékhely önkormányzata a várhatóan még februárban megszülető szakvéleménytől teszi függővé döntését.

Fejlesztések
Több önkormányzatnál érdeklődtünk, hogyan állnak a fejlesztésekkel. A szegedi lerakó 33 település együttműködésében, ISPA-támogatással készül el 2006 végére. Soltvadkerten Hári Miklós, a kommunális szolgáltató igazgatója mondta el: ők a Csongrád központtal felálló hulladékgazdálkodási régióhoz tartoznak majd. Az igazgató aggályait fejezte ki, szerinte az új rendszer tervezésekor csak a kukákba rakott szemetet vették figyelembe, ez azonban harmada az összesnek. A többit eddig a legközelebbi szeméttelepre szállították, ezután azonban fizetni kell a lerakásért, és erre szerinte nem lesz hajlandó a lakosság, inkább kiszórja a hulladékot a szabadba, amiért az önkormányzatot bünteti majd a felügyelet.
Az egyik legnagyobb fehér folt a Délkelet-alföldi régió, de itt is körvonalazódni látszik a megoldás: Orosháza központtal létesül önkormányzati társulás. Mintegy százhúsz önkormányzatnak kellene csatlakoznia, de még csak feleennyi település hozta meg az erre vonatkozó határozatot. A 37 milliárdos beruházást illetőn még a pályázat előkészítése zajlik - mondta el kérdésünkre Jusztin Balázs, Orosháza alpolgármestere.