Gyarapodjunk uniós forrásból!

A Szabad Föld mostantól folyamatosan hírt ad a pályázati lehetőségekről, valamint példaértékű sikertörténetekről is beszámolunk. Ennek kapcsán találkoztunk Baráth Etelével, az Európai Ügyek Hivatalát és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő, európai ügyekért felelős, tárca nélküli miniszterrel.

- A különféle pályázatokon elnyerhető forintmilliárdok, a különféle alapoktól megszerezhető pénzösszegek az egyszerű földi halandó számára felfoghatatlanul nagynak tűnnek. Hogyan tudná emberközelbe hozni a százmilliárdokat?
- Többfajta pályázati célról beszélhetünk, és az elnyerhető pénzösszegek közt is óriási különbségek vannak. Például a budapesti szennyvíztisztító százhúszmilliárd forintos beruházás, amelynek közvetlen, mindenki által érzékelhető eredménye lesz a tiszta Duna-víz. Az ön által említett "egyszerű földi halandó" azt látja majd, hogy tisztul a Duna vize, egészséges ivóvíz folyik a csapjából, miközben a munkálatokhoz tevőlegesen semmi köze nincs. A civil pályázatokon ötszázezertől kétmillió forintig, a gazdasági versenyképesség területén pedig hárommilliótól harmincmillióig lehet elnyerni különböző összegeket. Ezek már mindenki számára érzékelhető arányok.
- Hogyan juthatunk hozzá a szép summákhoz?
- A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján (www.nfh.hu) minden információ megtalálható a pályázatokról, a vidéki városokban a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve a kistérségi megbízottak is tudnak tájékoztatást adni. A legkisebb településen is meg lehet találni a módját az információk beszerzésének. Gyakori gond, hogy az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások, a civil szervezetek nem rendelkeznek megfelelő saját erővel, amiből el tudnák indítani pályázatuk megvalósítását, merthogy az elnyert támogatást csak a teljesítésnek megfelelő ütemben, számla ellenében utalják. Ettől sokan elbátortalanodnak.
- Csak ezen a ponton?
- A pályázati feltételek megismerése után is megtorpannak néhányan. Komoly kötelezettségeknek kell megfelelni, és szigorúan ellenőrzik a pénz felhasználását is. Az akadályok azonban leküzdhetők. Több segítséget is igénybe lehet venni a civil szervezetektől kezdve a profi pályázatírókon át a kékszámunkig (06-40/200-494). A kisvállalkozásokat érintő humán erőforrások területén kiépült az információs rendszer, az agrárvállalkozók tájékoztatása is megoldott a falugazdászokon és a kistérségi megbízottakon keresztül.
- Erős szándék kell ahhoz, hogy pályázzon valaki.
- Így van. Fontos, hogy a sokszor alaptalan rossz hírek vagy a kedvezőtlen tapasztalatok ellenére az emberekben legyen meg a készség és az akarat. És ami még ennél is fontosabb: tisztán kell látniuk céljaikat.
- Milyen az érdeklődés az uniós pályázatok iránt?
- Jóval nagyobb, mint amennyi pénz rendelkezésre áll. Vannak olyan pályázati területek, ahol tíz-tizenötszörös a túljelentkezés. Tehát érdeklődésben nincs hiány, működik a rendszer. A kérdés inkább az, hogy a városoktól távolabb eső kistelepülésekre eljutnak-e, illetve milyen módon jutnak el a pályázati kiírások. Érdemes hát használni az önkormányzatok, a civil szervezetek, a kamarák, a szövetségek és egyéb közösségek információs rendszerét.
- Velük biztonságosabb? Vagy átláthatóbb a rendszer? Nincsenek előre leosztva a milliók?
- Abban igaza van, hogy az elmúlt évtizedekben kedvezőtlen tapasztalatok is összegyűltek, de a jelenlegi gyakorlat alapján nyugodt szívvel kijelenthetem, nincs semmiféle megkülönböztetés, és korrupcióval sem találkoztunk. Az elnyerhető összegek demokratikus úton jutnak el az emberekhez. Nem kell attól félni, hogy illetéktelen helyre kerül az uniós pénz. A támogatói rendszer az egészen kis kezdeményezéstől a nagyvállalkozásig sokféle lehetőségeket foglal magába.
{p}
- Nem feltétlenül pénzben kell gondolkodni?
- Az Európai Unió a gazdaság stabilitásának, a jövedelem biztonságának, a környezet védelmének a hátterét adja. Ne egy bürokratikus szervezetet képzeljünk magunk elé, hanem egy tudást felhalmozó rendszert. Erre fogékonynak és nyitottnak kell lennünk, persze úgy, hogy közben megőrizzük a magyar kultúrát, az emberek szabadságát és mobilitását. A pénzügyi források csak egy részét képezik az uniós egésznek, ami természetesen lényeges dolog, de az összes többi szempont is figyelemre érdemes.
- Amikor rossz érzéseinket hangoztatjuk az unióval kapcsolatban, gyakorta elfeledjük, milyen jelentős anyagi támogatásokat is kérhetünk...
- Magyarország történetében még nem létezett ilyen nagyságrendű támogatás. Kétszer akkora összegről van szó, mint amennyit a második világháború után Marshall-segélyként kaphattunk volna. 2007 és 2013 között 22,6 milliárd euró a tét. Azt azért el kell ismerni, hogy az Európai Unió nem önzetlenül adja a pénzt. Gazdaságának helyzete szoros összefüggésben van például a magyar gazdaság fejlődésével. Ha a támogatást a szállítási infrastruktúra olcsóbbá tételére, a hazai szakképzettség színvonalának emelésére, az adminisztráció egyszerűsítésére fordítjuk, akkor mindennek az előnyeit a külföldi partnerek is élvezhetik.
- Fontos a médiában való jelenlét? Hogy eljussanak a célközönséghez az aktuális információk, a követendő példák, akár a Szabad Földön keresztül?
- Szeretnénk minél több emberrel megismertetni az uniós pályázati rendszert. Távol áll tőlünk a kérkedés, de igyekszünk bemutatni a sikereket, hogy az érdeklődők a jó példák alapján bátran kezdhessenek vállalkozásba és indulhassanak pályázatokon. Jelenleg Magyarország 1700 települése épül vagy fejlődik uniós támogatással, a beruházások négymillió embert érintenek. A rendelkezésre álló forrás nagysága 2007-től megháromszorozódik, 2010-re pedig nem lesz olyan magyar lakos, aki valamilyen módon ne élvezné a gyarapodás előnyeit. Hosszú lenne felsorolni, milyen eredményeket könyvelhetnek el a települések az úthálózat, a kerékpárutak, a szennyvízrendszer kiépítésében, említhetném emellett a templomfelújításokat, a közösségi házak létesítését is. Az élet minden területén jobbá teszi környezetünket az uniós támogatás.

Baráth Etele
Az országgyűlési képviselő tárca nélküli miniszterként felügyeli az Európai Ügyek Hivatalát és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt. Reggel hétkor már íróasztalánál ül. Állítása szerint sokkal kevesebbet utazik a nagyvilágban, mint idehaza. Folyamatosan járja az országot, másfél év alatt 67 ezer kilométert tett meg. Előfordult már az is, hogy hajnalban Brüsszelbe repült elintézni az ország uniós ügyeit, délután pedig már Budapesten, a parlamentben szavazott. Építészként, expóbiztosként, kajak-kenus szövetségi elnökként is ismerjük. Családjával 1969 óta ugyanabban a kertes házban él. Három felnőtt gyermeke van, hamarosan megszületik negyedik unokája. Kikapcsolódásként kertészkedik, a kőfaragástól a fűnyírásig mindent egymaga végez.