Kürt-szóra éledő gépek

- Az ön élete olyan, mint egy klasszikus mese. Két évtizeddel ezelőtt kirúgták egy nagy állami vállalattól, és akkor a testvérével céget alapított, amely rövid idő alatt világhírűvé vált, önökből pedig milliárdos lett. Ilyen egyszerű lenne?
- Majdnem pontosan így történt. Tizenöt évet dolgoztam a Százhalombattai Kőolajfinomítóban, amikor egyik pillanatról a másikra eltávolítottak egy személyes ügy miatt. Kiálltam valaki mellett, akiről úgy gondoltam, hogy becsületes ember, akit viszont a vállalati menedzsment másképp ítélt meg, így én is repültem. Nagyon megviselt, fél évig nem találtam magamra. Akkor elmentem a bátyám mellé dolgozni, aki villamosmérnök, és egy kiváló ötletének, találmányának a megvalósításán munkálkodott az akkor lehetséges gmk-keretek között. És amikor 1989-ben megszületett a társasági törvény, megalapítottuk a Kürtöt.
- Egy mély gödör, és abból egy nagyon magas ugrás. De hogy jött ön az informatikához? Hiszen eredetileg vegyészmérnök.
- Valóban, vegyészmérnöki diplomát szereztem a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, de, miközben a diplomamunkámon, egy matematikai feladvány megoldásán dolgoztam, megismerkedtem az egyetemre akkor beérkező első számítógéppel. Rögtön megkedveltem, és igyekeztem mindent megtanulni róla, mert úgy véltem, a matematikai feladatot számítógéppel majd sokkal könnyebben meg tudom oldani. Így a vegyészmérnöki diploma mellé egy másikat is szereztem, vegyipari folyamatok automatizálása néven; ugyanis a számítástechnikát akkor automatizálásnak nevezték. Aztán ilyen területen dolgoztam tizenöt éven át, és olyannyira jól éreztem magam, hogy még ma is rendszeresen visszajárok kártyázni Százhalombattára a régi haverjaimhoz.
- Kártyázni? Mit játszik?
- Tarokkozom. A magyar tarokkváltozatot játsszuk, amelyben öt perc alatt vagy harminc döntést kell hozni, lehet licitálni, olykor blöffölni, és irtózatosan jókat lehet veszekedni. Jópofa játék a tarokk. Mikszáth 1894-ben beszámolt róla, hogy amikor őt képviselővé választották, és a képviselőtársai meghallották, hogy nem tud tarokkozni, felháborodtak azon, hogyan lehet egy ilyen tanulatlan fickót beengedni a Parlamentbe. Persze sürgősen megtanult játszani.
{p}
- A gyors helyzetfelismerés és döntés, a licit, olykor egy kis blöff, gondolom, az eredményes üzletvitelhez is hozzátartozik.
- Azt hiszem, valóban jó gyakorlat a játékszenvedélyem, hiszen ami a valóságban fél év alatt játszódik le, azt ott nagyon gyorsan, sűrítve kell elvégezni. Persze a mi szakmánkban a blöff nem engedhető meg, munkánk elsősorban a belénk vetett bizalmon alapszik.
- Az informatikai katasztrófák elhárítása, megelőzése, illetve utólagosan az értékek mentése a feladatuk. Tulajdonképpen mit takarnak e titokzatos kifejezések?
- Elveszett számítógépes adatokat próbálunk újra előhozni, rekonstruálni. Egy más területről hozott példával próbálom érzékletesen elmagyarázni. Mondjuk, porrá ég a Háború és béke című regényt tartalmazó könyv. A mi munkánk olyan, mintha a hamuból kellene rekonstruálni a szöveget azon az alapon, hogy a nyomdafesték eredetileg hol nyomta meg a papírt.
- Hihetetlen! És emiatt lettek ismertek, keresettek itthon és a világban.
- Azt nem szabad elfelejteni, hogy ennek a szakmának azért idehaza is volt műszaki kultúrája. Léteztek olyan híres üzemek, mint a Magyar Optikai Művek, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, a Videoton, a Központi Fizikai Kutatóintézet számítógépgyártó részlege, amelyekre minden ország büszke lehetett volna... Aztán a nagy gazdasági és társadalmi változások nyomán ezek az intézmények tönkrementek, és a legjobb szakembereik szétszóródtak. A Kürtben a törzsgárda ma is azokból áll, akik a Magyar Optikai Művekből vagy a Központi Fizikai Kutatóintézetből kerültek ide. Természetesen őutánuk nagyon sok fiatalt is fölvettünk. De senki ne gondolja rólunk, hogy ezek most lemásztak a fáról, és elkezdtek hirtelen világszínvonalon értékeket előállítani. Ez a csapat tudott annak előtte is közel világszínvonalon dolgozni.
- Csak az nem megy a fejembe, a legkorszerűbb számítógépes kultúrától a nyugatiak által sokáig elzárt szocialista Magyarországon hogyan tudták követni és utolérni a világszínvonalat?
- Ügyeskedni kellett 1990-ig, de amikor megnyíltak a határok, egy pillanatig sem vártunk, elmentünk a németekhez, és az amerikaiaktól is szereztünk adatokat. És, be kell vallanom, előfordult, hogy kémkedtünk is...
- Micsoda?!
- No ne államtitkokra gondoljon... Addig számunkra ismeretlen információkra volt szükségünk, amelyeknek a nyugatiak már birtokában voltak.
- Ma pedig, már az Európai Unió keretein belül, szabadon szárnyalnak. Ön szerint műszakilag milyen irányban fejlődhet még az informatikának ez az ága?
- Beláthatatlan a fejlődés útja. Ma még az adattárolás fizikai jelenségeken alapszik: egy négyzetcentiméternyi területen elfér ugyan, mondjuk, Rejtő Jenő összes műve, de nyomába sem érünk még a természetnek, amely az emberi DNS-molekulákban megközelítően hárommilliárd adatot képes tárolni. Ennek megközelítése a mérnöki elme számára a legnagyobb kihívás.
- Hogyhogy nem költöztek az amerikai Szilícium-völgybe?
- Ellátogattam oda többször is, ott is csak kétszemű, kétfülű emberek élnek. És hogyan járhatnék akkor Százhalombattára tarokkozni?