Áradás a láthatáron

Amikor ezt az lapszámot kézbe veszi az olvasó, s kinéz az ablakon, láthatja, hogy esik vagy épp havazik. A meteorológusok ezt valószínűsítik. Aztán azt, hogy ha a hó elolvad, újabb területek kerülnek víz alá. Emelkedik a folyók vízszintje is: árad a Kraszna, a Túr és a Berettyó. A hegyekben hullott hó hirtelen olvadása miatt a kisebb folyók, hegyi patakok is egyik napról a másikra kiléphetnek a medrükből.
Szakértők szerint viszont nagy folyóinknál is feszültséggel teli napok következhetnek: úgy vélik, hogy a Tisza vízszintje akár három méterrel is emelkedhet. A Duna vízgyűjtőjén szintén sok a hó.
A belvízzel elöntött területnek több mint a fele vetés vagy szántó. Csaknem húszezer hektár áll víz alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és mihelyt felenged a fagyott föld, a víz borította terület nagyobbodni fog. Folyamatosan működnek a szivattyúk, csaknem másfél millió köbméter vizet emelnek át naponta a folyókba. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében rosszabb a helyzet, ott 29 ezer hektárt öntött el a belvíz, elsősorban a megye déli részén, a Taktaközben és a Bodrogközben.
Hajdú-Biharban nyolcezer hektárnyi vetést és csaknem ugyanennyi szántót borít belvíz, a tucatnál több szivattyú naponta hárommillió köbméter vizet emel át a folyókba és az elvezető csatornákba. Szolnok környékén folyamatosan tisztítják az árkokat, miközben a csatornák már színültig teltek vízzel, és ez bármelyik pillanatban bekövetkezhet Tiszakécskén, Tiszaszentimrén, illetve Heves térségében is. Jászkisér környékén már csaknem 12 ezer hektár van víz alatt.
A szakemberek a hat évvel ezelőttihez hasonló árvíztől tartanak. Idén egy hónap alatt annyi belvizet emeltek át a folyókba és a befogadó csatornákba, mint amennyit tavaly február és június között. A múlt heti havazás miatt a Krasznán és a Túron jelenleg is két-három méterrel magasabb vízállást mutat a mérce, mint néhány nappal korábban. A Tisza és a Szamos vízszintje szintén emelkedik. A Krasznán és a Hortobágy-Berettyón másodfokú az árvízvédelmi készültség, a Berettyó teljes szakaszán első fokú, miként a Körösökön is. Az árhullám azt követően indult el, hogy a román és ukrán vízgyűjtő területeken negyven-ötven milliméter csapadék hullott.
Mivel töméntelen hó halmozódott fel Németország, Ausztria, Szlovákia és Románia hegységeiben, nem jók az előjelek a folyók vízgyűjtő területein. Míg a Duna vízgyűjtőjében tíz köbkilométer az átlag, jelenleg már 18 köbkilométerre becsülik a hó mennyiségét, ez olvadás után tíz Balatonnyi vízmennyiséggel egyenlő. A Tisza felső szakasza mentén a megszokott három és fél köbkilométer helyett most hat köbkilométernyi hó van. Továbbra is havazik, az Alpokban, Svájcban, Franciaországban és Bajorországban harminc órán keresztül szakadt a hó. Utoljára 1879-ben volt erre példa. A hét utolsó napjaitól itthon szintén csapadékos időjárásra számíthatunk, és csak reménykedni tudunk, hogy ezt az időszakot is megússzuk viszonylag szárazon.