Biztosítási bizonytalanságok

- Totálkárosra törte a kocsimat egy erősen ittas, kötelező felelősségbiztosítással sem rendelkező autós. A biztosító úgy ítélte meg, hogy a roncs javíthatatlan. Megdöbbenésemre a karambol előtt 1,2 milliót érő kocsim után csupán félmillió forintot fizet a cascóra. Azt sem nekem, hanem a banknak, amelytől a járművet lízingeltem. Vétlen vagyok, és mégis ott állok több százezer forintos kárral - panaszolja egy elkeseredett férfi.
Sokallja a kár önrészét, azt pedig végképp nem érti, miért vonják le a baleset után járó kártérítésből a casco év végéig járó díját, ha már autója sincsen...
- A biztosítók erőfölényből diktálnak. Az ügyfelek háromnegyedének nem telik hosszas pereskedésre vélt igazáért - véli az Indra Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesületének munkatársa, Vödrös Dánielné. A nyugdíjas pénzintézeti vezető Esztergomban várja a panaszosokat, de van egy budapesti és egy hévízi irodájuk is. Az egyesületet - melynek működését a szociális tárca támogatja - 13 éve azért alapították, hogy tanácsot adjanak mindazoknak, akik úgy érzik, jogsérelem érte őket. Évente félezren fordulnak az érdekvédőkhöz, a vitás ügyek többségében - egy évben mintegy száz ügyben - a békéltető testületek döntenek.
Az érdekvédők szerint a legegyszerűbb "trükk" a túlszámlázás. Sokan meg sem nézik az átutalási számlájukon, hogy havonta menynyit emel le a biztosító.
- Nemrégiben kisebbre cseréltem az autómat. Korábban évente 22 ezer forint volt a kötelezőm díja, s most meglepve láttam, hogy évi 58 ezer forintot állapítottak meg. Fogtam az iratokat, s bementem az irodájukba. Miután megemlítettem, hogy a biztosítottak egyesületénél dolgozom, máris sikerült megállapodnunk húszezer forint körüli összegben - meséli Vödrös Dánielné.
A biztosítót váltó autósok is könnyen hoppon maradhatnak. Pechesnek az mondhatja magát, akinek épp akkor lopják el kocsiját, mikor felmondta a régi cascóját, ám az új még nem lépett életbe. Hiába írjuk alá a szerződést, s fizetünk ki egy-két havi díjat, a biztosító ezt úgy veszi, hogy ajánlatot tettünk neki, s van rá 15 napja, hogy mérlegeljen. Ha például a második napon bejelentjük a lopást, könnyen lehet, hogy túl rizikósnak talál bennünket, s nem kér belőlünk. Történhet ez annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása úgy szól: csak azért, mert bekövetkezett a kár, nem utasítható el az ügyfél.
Szintén reménytelen az eset, ha egy jármű álló motorral okoz karambolt. Az egyik panaszos teherautója lejtős földúton állt, s éppen árut pakoltak le róla. Néhány méterrel feljebb egy Peugeot parkolt. Az egyik gépjárműben sem ült vezető. A parkoló személykocsi egyszer csak elszabadult, s nekiütközött a teherautó elejének. A károkozó sofőr - aki elfelejtette behúzni a kéziféket - elismerte hanyagságát, s kitöltötte a betétlapot. A biztosító mégsem akar fizetni, mondván: nem közlekedési esemény során következett be a baleset. A dolog rákfenéje az, hogy a kötelező biztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során bekövetkezett károkra terjed ki. Ám a jogszabály nem részletezi, pontosan mit értsünk ezen...
{p}
Véd-e a betörés ellen a betörésbiztosítás? - olykor ezt a kérdést is felteszik az érdekvédő egyesülethez fordulók. Naivul azt gondolhatnánk, hogy nyugodtan alhatunk, miután megkötöttük az otthonunk védelmét szolgáló kötvényt. A szerződés ugyanis előírja, hogy pontosan milyen zárakat, rácsokat és riasztókat kell felszerelni ahhoz, hogy a biztosító valóban állja a betöréses kárt. Csakhogy sem a tulajdonos, sem a biztosítási ügynök nem szakértője a záraknak, így előfordulhat, hogy "védelmi rendszerünk" nem felel meg felel a kívánalmaknak. Erre azonban senki nem figyelmeztet bennünket. A szomorú ténnyel akkor szembesülünk, miután kifosztották a lakást, ám a biztosító megtagadja a kártérítést.
- Néhány éve elkészítettünk egy kérdőívet, amellyel azóta is számos helyen faggattuk az embereket. A válaszok alapján lesújtó képet kaptunk - magyarázza Szöllősi Istvánné, a Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesületének kaposvári elnöke. Az ügyfelek zöme úgy érzi, hogy a biztosítótársaságok csak addig foglalkoznak vele lelkiismeretesen, amíg magukhoz édesgetik szerződéskötésre, valamint ameddig pontosan fizeti a díjat. Ámde, ha ne adj' isten, valamilyen kár éri, kiderül, hogy a kötvényben nem azok a biztosítói kötelezettségek szerepelnek, amelyekről az ügynök beszélt és amelyekről az ajánlattétel szólt. Egyértelművé válik, hogy a társaság mindvégig a lehető legkisebb kockázatvállalásra törekedett. "Csak akkor tudod meg, hogy milyen biztosítót választottál, amikor elszenveded az első kárt" - vélik a csalódottak.
Nemrégiben egy károsult, akinek több mint tízmillió forintnyi értéket pakoltak ki a lakásából, azt kérte az egyesülettől: segítsenek bebizonyítani, hogy betörést hajtottak végre nála. A zárakat ugyan épségben találták, ám a tulajdonos biztos volt benne, hogy bezárta az ajtót. Végül a rendőrségi vizsgálat bebizonyította, hogy álkulccsal hatoltak be a lakásba. Ha ez nem derül ki, egyetlen fillér kártérítés sem járt volna, a besurranó tolvajok ellen ugyanis nem véd a biztosítás.
- A biztosítási piac zömét a gépjármű-biztosítások teszik ki, éppen ezért itt adódik a legtöbb vitás ügy. Az ügyfelek azonban az élet- és lakásbiztosításokban a legtájékozatlanabbak, gyakran el sem olvassák a szerződéseket - mondja Popper Klára, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) jogi tagozatának vezetője. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik, ha idő előtt mondják fel az életbiztosításukat, s így keveslik a visszafizetett összeget. Félreértés forrása a casco is: tévesen számít annyi pénzre a károsult, amennyiből egy új autót vásárolhat. Akadnak, akik két-három cascot is kötnek, hogy biztosra menjenek. A rendőrségi papírokból azonban rendszerint kiderül a dolog, s legnagyobb csalódásukra csak egyetlen kártérítés ütheti a markukat.
A 24 hazai biztosítótársaságot összefogó Mabisz tájékoztató anyagokkal és internetes tanácsadással segíti az eligazodást. Elsőként azt tanácsolják, mielőtt az ember nagy garral reklamálni indulna, válaszoljon két egyszerű kérdésre: egyáltalán kötött-e biztosítást az adott kárra, és vajon befizette-e az esedékes díjat?

Kötések
A magyarok háromnegyede rendelkezik vagyonbiztosítással, a személyét azonban csak minden harmadik hazánkfia biztosította - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet 2005-re vonatkozó adataiból. Legnépszerűbb a lakás- és házbiztosítás, míg cascót 13 százalék, utasbiztosítást pedig csak a megkérdezettek 8 százaléka kötött. Legtöbbeket a jó hírnév, a kedvező feltételek és a megbízhatóság csábít egy biztosítóhoz, és csak 15 százalékuk hallgat a barátok, ismerősök tapasztalataira.