Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Tíz újabb bütykös hattyú tetemében mutatták ki a madárvész kórokozóját Csátalja térségében. A laboratóriumi vizsgálatok szerint eddig összesen 36 vadmadarat vitt el hazánkban a H5N1 vírus.
- A vizes területeken újabb vadmadár-megbetegedésekkel kell számolni májusig - nyilatkozta Süth Miklós országos főállatorvos. Hozzátette: háziszárnyasok nincsenek veszélyben továbbra sem, a hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a betegség ne terjedjen át a baromfiudvarok lakóira. Eddig szerencsére nincs is vész, várható azonban, hogy a szaporodó védő- és megfigyelési zónák elérik a nagyobb városokat is. A védőzónák jelenleg a Duna mentén húzódnak. Ha Nagybaracska térségéből (ott találták az első H5N1 vírussal fertőzött hattyúkat) képzeletben felfelé hajózunk a folyón, egyre több településre kiírhatnánk: a madárkór itt is kikötött. Dunaszentbenedeken, Százhalombattán, Horány és Bős térségében, valamint a környező községekben elrendelték a háromhetes, illetve harminc napig tartó védőintézkedéseket. Nagybaracskán újrakezdődött a karantén időtartama, mivel ismét fertőzött madártetemeket találtak. A védőzóna kiterjed Bács-Kiskun megye déli részére. Közben két újabb Csátalján (Nagybaracska mellett) talált hattyú tetemében mutatták ki a H5N1 vírust. Az Országos Állat-egészségügyi Intézet vizsgálatai szerint eddig 36 madár halálát okozta a vírus hazánkban.
Ha visszaemlékszünk, úgy egy hónapja a bütykös hattyúval kezdődött, mára tőkésréce, dankasirály, kormorán és szárcsa is van a madárkór áldozatai között. A németországi Rügen-szigeten emlősállatban, egy elpusztult házimacskában is kimutatták a gyilkos kórt. Néhány nap múlva egy Graz melletti állatmenhelyen szintén az emberre is veszélyes kórra bukkantak kóbor macskákban - amely, egy újabb vizsgálat szerint, azóta eltűnt az állatokból. Az Európai Unió egészségügyi bizottsága azt ajánlotta a H5N1 vírussal érintett országoknak, a fertőzött területeken zárják be a macskákat, a kutyákat kössék pórázra, hogy ne kerülhessenek kapcsolatba beteg vagy elhullott vadmadarakkal, azok ürülékével.
Délkelet-Ázsiában ismert, hogy macskafélék is elkaphatják a vészt. A négylábúak nem vetik meg a húsféleségeket, s egér mellett veréb is lehet a házi kedvenc zsákmánya. (Néhány ázsiai állatkertben tigrisek döglött szárnyasok nyers húsától kapták el a madárkórt.) Az még nem derült ki, hogy az elpusztult macskafélék továbbadhatjáke a vészt az embernek. Arra még nem volt példa, hogy embert madáron kívül más állat megfertőzött volna.
A madárinfluenza szárnyasok betegsége, kutyák és macskák akkor kaphatják el, ha nagy mennyiségű vírus kerül szervezetükbe. Ne engedjük tehát, hogy kutyánk, macskánk elpusztult madár húsából egyen! A kutyát még csak-csak kordában lehet tartani pórázzal, de a macska nem szereti, ha korlátozzák mozgásában. Ezért ajánlatos fedél alá parancsolni a vírus elszálltáig (várhatóan májusig, amikor párba állnak a vándorló madarak, és kisebb a veszélye annak, hogy fertőzzenek). Ha nem zavarjuk ki a cicákat, hálásak lesznek egy kosárba helyezett meleg takaróért. A macskavécét nagyon egyszerűen meg lehet oldani: kell hozzá egy macskaalommal teli doboz.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu