Iskoláról, művelődésről

A Szabad Föld e heti kérdései az oktatásról, a kultúráról és a kutatásról:
1. Miként képzelik el a kistelepülések gyermekeinek oktatását? Megoldást jelent-e a kistérségi társulások által közösen finanszírozott iskola?
2. A bruttó nemzeti össztermék (GDP) hány százalékát fordítanák kutatás-fejlesztési tevékenységre, kultúrára?

MSZP
1. Az MSZP megalakulása óta az esélyegyenlőség szempontjából vizsgálta a kistelepüléseken élő gyermekek iskoláztatását. A gyermekek érdekében vezettük be 1995-ben a kistelepülések esetében a kiegészítő normatívákat, elismerve, hogy a kisebb településeken csak nagyobb költséggel lehet megfelelő színvonalú oktatást szervezni. Tehát, ha szükséges, kiegészítő támogatásokat nyújtunk, hogy az alsó tagozatok a kistelepüléseken is fennmaradhassanak, és lehetővé tesszük, hogy minden gyerek óvodába járhasson a saját településén. Nekünk minden gyermek egyformán fontos, ezért szem előtt tartjuk, hogy - a csökkenő gyermeklétszám mellett is - a falvainkban élő gyermekek oktatásra-nevelésre vonatkozó alapvető alkotmányos jogai érvényesüljenek.
A kiegészítő normatívák bevezetése mellett az MSZP támogatta és támogatja, hogy az egymáshoz közeli falvak közösen, társulva oldják meg feladataikat. Ez nem feltétlenül jár együtt a gyermekek utaztatásával, hanem, ha úgy észszerű, a pedagógusokéval. Az iskolabusz-program mellett támogatjuk az utazó tanárok, gyógypedagógusok alkalmazását is.
Elfogadtuk, hogy a társadalom az iskolákra fordított pénz hasznosulására is igényt tart, s hogy ez a gyermekek, tanulók alkalmazható tudásának növekedésében, neveltségük színvonalában, jó minőségű iskolai működésben mutatkozzon meg. Ezért 2006 májusától évente teljes körű méréseket végzünk a 4., 6., 8. és 10. évfolyamon az anyanyelvi és matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatáról. Így pontosabb képet kapunk a kisiskolákban folyó munkáról is. Meggyőződésünk, hogy ezzel zárulhat le a kisiskolák több évtizedes kálváriája. Annak az iskolának van létjogosultsága, amely a gyermekeket megfelelően neveli, oktatja, jó minőségű, alkalmazható tudáshoz juttatja őket, amely magas színvonalú tárgyi környezetet, jó segédeszközöket biztosít és jól felkészült, önálló, megbecsült pedagógusokat foglalkoztat.
2. Arra törekszünk, hogy a kutatás-fejlesztésnek (K + F), a kultúrának a nemzeti össztermékből való részesedése közelítsen az uniós átlaghoz. Elsőbbséget adunk a magas technológiai és nagy tudásigényű ágazati céloknak, így a biotechnológiának, az infokommunikációnak, az üzleti és logisztikai szolgáltatásoknak, a járműiparnak, a turizmusnak és a környezetiparnak. Fontos, hogy a műszakilag elmaradott K + F eszközállomány megújuljon, és hogy kedvezmények biztosítása révén növekedjenek a vállalkozások K + F ráfordításai. Kiemelten fontos, hogy tovább erősödjék a partneri viszony a Magyar Tudományos Akadémiával. Minden jelentős társadalmi és környezeti kérdésben támaszkodni kívánunk az Akadémia véleményére.
A kultúra szempontjából fontos az esélyegyenlőség, és elsőrendű szempont, hogy mindenki számára biztosítva legyen a kultúrához való hozzáférés attól függetlenül, hogy városban vagy vidéken él.
{p}
SZDSZ
1. Pártunk olyan finanszírozási rendszert támogat, amelyben a kistelepülések iskolái megmaradhatnak. Természetesen csak akkor, ha erre igény van, illetve ha van elég gyerek a településen. Gyerek nélkül felesleges iskolát fenntartani. A liberális vezetésű oktatási tárca elérte, hogy ma Magyarországon 2530 település 5026 iskolájában használható az internet, így minden iskolában hozzáférnek a diákok a világhálóhoz. Ez jelentősen javítja az esélyegyenlőséget a városi és vidéki településeken élő diákok között.
Mára az önkormányzatok több mint 90 százaléka szervezi kistérségben a közoktatást. A szakmai segítségnyújtáson kívül jelentős anyagi támogatásban is részesültek a többcélú kistérségi társulások. A 2004. évi pályázaton 74 kistérség, amely a közoktatási feladatok kistérségi szervezését is felvállalta, hárommilliárd forintnyi támogatásban részesült. Ezt követően 2005-ben a többcélú kistérségi társulások a kilencmilliárd forintos teljes keretből négymilliárd forintot fordíthattak közoktatási feladataik ellátására. Volt lehetőség ösztönző támogatás igénybevételére a még meg nem alakult társulások, illetve a kibővült társulások számára. A közoktatási ágazat itt is szépen szerepelt, a társulások közel 1,7 milliárd forintot fordíthattak beruházásaik megvalósítására, iskolabusz és tárgyi eszközök beszerzésére. Az iskolabusz-szolgáltatás a helyi óvodai programban, illetve a helyi pedagógiai programban jóváhagyott közoktatási feladatok ellátását segíti.
2. Politikánk lényege, hogy az állam ösztönözze a kultúra szponzorálását. Nem mindent az állami költségvetésből kell megoldani - a magánvállalatoknak is szerepet kell vállalniuk a kutatás-fejlesztés és a kultúra finanszírozásában. Azért kevés a világpiacon versenyképes magyar termék, mert a magyar cégek gyakran az államtól várják saját kutatásaik támogatását! Nyugaton a magánvállalatok kétszer annyit fordítanak K + F beruházásokra, mint az állam (2003-ban a GDP 0,66 százalékát fordította az állam kutatás-fejlesztésre, míg a vállalatok csak a GDP 0,3 százalékát).
A 2004-es innovációs törvény ugyanakkor kamattámogatást biztosít a kisvállalkozásoknak a kutatás-fejlesztési projektek költségeihez, megkönnyíti a szakemberáramlást a kutatóhelyek és a vállalkozások között, egyszerűbbé teszi a kutatási eredmények közvetlen hasznosítását.
A kultúra állami finanszírozása az elmúlt ciklusban sok irányban történt. A jövőben kevésbé kívánjuk terhelni a központi költségvetést, inkább új támogatási formákat javasolunk, például hogy minden, egymilliárd forint feletti beruházás esetében a beruházási érték 0,5 százalékát művészeti alkotások vásárlására és közzétételére kelljen fordítani.

Fidesz
1. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség nemzetstratégiai céljaival összhangban kitüntetett figyelmet fordít a nevelés és az oktatás szerepének megerősítésére. Tudatában vagyunk annak, hogy hazánk sikeressége, versenyképessége - tehát végső soron az ország polgárainak jóléte - döntően függ az oktatás színvonalától. Meggyőződésünk szerint ugyan a képességek és az anyagi javak sohasem fognak egyenlően eloszlani a társadalomban, de az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, a tanulás differenciált támogatása mindenki számára biztosíthatja a felemelkedés és gyarapodás lehetőségét. A Fidesz ezért úgy tekint az iskolarendszerre, mint a társadalmi mobilitás és a nemzet megújulási képességének legfőbb forrására.
A Fidesz támogatja az alsó tagozatos iskolák fennmaradását minden olyan kistelepülésen, ahol erre szükség van. Arra törekszünk, hogy lehetőleg minden kisgyermek az általános iskola első négy osztályát a lakóhelyén végezhesse el. A kistérségek által közösen finanszírozott iskola csak kisegítő megoldás lehet, úgy véljük, hogy a kistelepülési oktatás pénzügyi forrásainak kérdését jogszabályi úton kell rendezni. Ezért a Fidesz törvényben rögzítené a legkisebb iskola, óvoda-iskola együttes standardját, és garanciát vállalna arra, hogy az ennek megfelelő intézményeket fenntartója finanszírozni tudja.
{p}
2. A Fidesz hite szerint a jólét nemcsak kenyeret, munkát és fogyasztási javakat, hanem nemzeti büszkeséget, szeretetet, összetartozást, ünnepeket is jelent. Nemzetünk kultúrája foglalata mindannak, ami közösségeinket, helyi, nemzeti és európai kötődésünket megteremti és megtartja. Ezért a Fidesz felelősséget érez a magyar kulturális örökség egészéért, és lehetőséget nyújt polgárai számára a jó élet feltételeinek megteremtésére.
A Fidesz folytatni fogja az első polgári kormány kulturális és tudományos területen végzett munkáját, és eléri, hogy a magyar költségvetésből érdemi támogatást kapjon a kultúra. Kiemelt figyelmet fordítunk az elmúlt négy évben megszorításokkal terhelt kutatás-fejlesztés területére, és megteremtjük a kutatóintézetek kiegyensúlyozott finanszírozásának biztos anyagi alapjait.

MDF
1. Az alsó tagozat feladata, hogy megtanítsa a gyermeket írni-olvasni és arra, hogy alapvetően megtanuljon tájékozódni és viselkedni a nagyvilágban. Ebben az időszakban a gyereknek még komoly gondot okoz, ha messzire jár iskolába, ezért támogatjuk, hogy minden településen, ahol ezt igénylik, lehessen alapfokú oktatás. A jelenlegi oktatási törvény, érthetetlen módon, kivette a tanárok kezéből a fegyelmezés egyik legfontosabb eszközét, az osztályzást. Az MDF szerint vissza kell adni a pedagógusoknak a döntési kompetenciát. A felső tagozaton a problémák már halmozottan jelentkeznek. Az úgynevezett szakos tanítás bevezetésével egyidejűleg a nevelési oldal teljesen háttérbe szorul, esetenként teljesen el is vész, noha nagy szükség lenne rá. Az MDF támogatja, hogy a felső tagozaton a kistérségi társulások által közösen finanszírozott iskolában tanuljanak e szinten, hiszen a felsőbb évfolyamokban a növekvő tanulmányi kötelezettségek miatt a kistelepüléseken élő gyermekek komoly hátrányba kerülnének, ha összevont évfolyamú osztályokban tanulnának. A közös iskola azonban önmagában véve még nem megoldás, az MDF állami támogatással megvalósítana egy minden kistérségi iskolára kiterjedő iskolabusz-programot.
2. Halljuk, hogy Magyarország nagy esélye a tehetséges emberekre épülő kutatás-fejlesztésben van. A jelenlegi kormányzat a szavakon túl nem sok mindent tett ezért. Anyagi okok miatt legkiválóbb szakembereink hagyják el az országot. Az MDF szerint a kutatás-fejlesztés nemzeti prioritás. El kell érni, hogy hazánk a jelenlegi egy százalék helyett GDP-arányában legalább három százalékot költsön erre. Az MDF szerint kiemelten kell támogatni az alapkutatást, egyszerűsíteni kell a doktori cím megszerzésének eljárását a megfelelő költségvetés mellett működő Magyar Tudományos Akadémián és a felsőoktatásban, több és jobb lehetőségekkel bíró kutatói státust illene létrehozni, hogy a fiatal kutatók ne hagyják ott tudásközpontjainkat. Az uniós kutatási pályázatok (GVOP) körének bővítése, valamint a pályázati procedúra gyorsítása és egyszerűsítése, a vállalkozói szféra adókedvezményekkel történő bevonása nélkül a K + F tevékenységek nem lesznek vonzóak.