Mire költene hatezer milliárdot?

A Szabad Föld e heti kérdései a nemzeti fejlesztési tervről és a régiókról:
1. Mely területekre koncentrálnák a 2007-2013 közötti időszakban elnyerhető 6 ezer milliárd forintnyi támogatást?
2. Bevezethető-e a kistérségekre alapozott, működő régiók intézménye, s mi lesz a megyékkel a jövőben?

Fidesz:
A párt lapzártánkig nem juttatta el szerkesztőségünkbe válaszait.

SZDSZ:
1. Magyarország 2007-2013 között 22,6 milliárd eurót vehet igénybe a közösségi felzárkóztatási alapokból. Ez 260 forintos euróval számolva nincs egészen hatezer milliárd forint - amely összeget kiegészít majd a hazai költségvetés, valamint egyéb, például a fejlesztéseket megvalósító vállalatok, önkormányzatok stb. saját fejlesztési tőkéje.
Az SZDSZ alapvetően a felzárkózásunkat, a köz érdekét szolgáló magánberuházások ösztönzése mellett áll ki, az állami költségvetést pedig minél kevésbé kívánja terhelni. Az EU-támogatások igénybevételének erősítenie kell a magánberuházások ösztönzését. A sikeres uniós pályázatokhoz egyrészt regionális szintű fejlesztéspolitikára van szükség az elavult megyerendszer helyett, másrészt jelentős informatikai fejlesztésekre és uniós projekteket előkészíteni és kivitelezni tudó szakemberekre. Azaz meg kell teremteni a pályázatokon való sikeres részvétel feltételeit.
Az SZDSZ ezért nem osztja szét előre a várható támogatásokat, mert a beruházásoknál a magántőke bevonását kívánja ösztönözni, s ennek mértéke nehezen állapítható meg hat-hét évre előre. Az viszont nyilvánvaló, hogy továbbra is jelentős összegeket kell fordítani autópálya-építésekre, környezetvédelmi beruházásokra, idegenforgalmi fejlesztésekre, oktatási és egészségügyi beruházásokra, valamint vállalatok innovációs és K+F tevékenységének ösztönzésére. Az Európai Unió kiemelten támogatja az integrációt, Európa állampolgárainak együttműködését, az úthálózat, a turizmus (azon belül a magyar hagyományokat őrző falusi beruházások), az iskolák nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését. Fontos a vállalati innováció, a zöldberuházások és az egészségügyi fejlesztések támogatása.
2. Az SZDSZ egyértelműen a reform mellett van. A választást követően olyan kormányban kíván részt venni, amely célul tűzi ki a kisebb, olcsóbb, hatékonyabb és átláthatóbb államot. Megyék helyett modern régiókat kell működtetni. Megszüntetnénk a megyéket, és a kistérségi társulások hálózatos együttműködésére, a regionális szintű koordináció erősítésére helyezzük a hangsúlyt. A magyar önkormányzati rendszer számos - elsősorban finanszírozási - problémával küzd. Az SZDSZ már a rendszerváltás óta azon az állásponton volt, hogy az önkormányzati rendszer a párhuzamos feladatok megszüntetésével minél egyszerűbb és méretgazdaságosabb legyen, ezért nem tartja indokoltnak a túl sok (települési, kistérségi, megyei, regionális és kormányzati) szint megtartását.

MDF:
1. Magyarországon nem lehet infrastrukturális fejlesztés címén csak autópályákat építeni. Hihetetlenül leromlott a hazai közúthálózat, elmaradtak az árvízvédelmi fejlesztések stb., ezért mindenképpen a mainál nagyobb hangsúlyt kell helyezni ezek fejlesztésére is. Másik rendkívül fontos feladatként - és egyben hosszú távú gondolkodást és stratégiát igénylő területként - a hazai energiafüggőség felszámolását emeljük ki. Mindezt már a XXI. századnak megfelelő környezetbarát elképzelések alapján. Magyarországnak rendkívüli adottságai vannak a megújuló energiaforrások kihasználására. Eddig sem a geotermikus, sem a nap- és szélenergia munkába fogásával nem éltünk.
{p}
2. A magyar politika súlyos adóssága - nemcsak uniós szempontból, hanem a hazai közigazgatás modernizálásának sajnálatos elmaradása miatt is - a múlt évtizedből, hogy minden ígéret és számtalan ötlet ellenére sem jött létre az uniós normáknak megfelelő, működő régiós intézményrendszer.
A "statisztikai" régiók ebből a szempontból nem hoznak megoldást. A magyar politikának végre túl kell lépnie saját árnyékán és a helyi "főispánok" érdekellentétén. Az önkormányzatiság európai alapelve, hogy a helyben élőket érintő kérdésekről helyben hozzák a döntéseket, s ezek megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi háttérben és hatósági kompetenciában is ők a mérvadók. Ma a régiók nem léteznek, a megyék gyengék, a kistérségek pontos lehetőségei nincsenek definiálva, a helyi önkormányzatok pedig szinte mind forráshiánnyal küszködnek.
Az MDF kibővítené a kistérségek hatáskörét, a régi járási rendszert alapul véve növelné jelentőségüket. A megyék felett álló regionális intézményi közigazgatási szerkezet mindenképpen szükséges az uniós források igénybevételéhez. Ha nem kezd el működni ez a rendszer, nem tudjuk megfelelően kihasználni az uniós forrásokat. Ezek mellett a megyék kulturális jelentőségéről, identitást erősítő és megőrző szerepéről Magyarországon nem szabad megfeledkezni, és e szempontból nem tartjuk lehetetlennek a megfelelő feladatok ellátására felhatalmazott régió-megye-kistérségi rendszer gyors felállítását.

MSZP:
1. Az elkövetkező hétéves időszakban évente fordíthatunk annyi uniós forrást az ország versenyképessé tételére és az elmaradott térségek felzárkóztatására, mint a 2000 és 2006 közötti években összesen.
Meg kell valósítani az Országgyűlés által elfogadott országos fejlesztéspolitikai koncepciót, melynek legfőbb célja a versenyképes Magyarország létrehozása. A stratégia - mely az MSZP programjához maximálisan igazodik - legfőképpen a versenyképességre és a foglalkoztatottság növekedésére koncentrál, valamint a tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósítását tűzi ki célul. Hazánk számára rendkívül fontos ezek mellett a szükséges infrastrukturális beruházások uniós forrásokból történő megvalósítása, illetve a vidékfejlesztési programok kialakítása. A gazdaság növekedésének legfontosabb motorja lehet a kis- és középvállalkozások hálózata, ezért elengedhetetlenül fontos ezek helyzetének javítása.
2. Valódi regionalitásról csak önkormányzati régiók megléte esetén beszélhetünk. Az MSZP eltökélt a regionálisan választott területi önkormányzatok létrehozásában. Az első jelentős lépéseket meg is tette a kormánypárt ennek érdekében, hiszen 2004 óta már közvetlenül a régióknak decentralizált források találhatóak a költségvetésben. Ez kapcsolódik az Európai Unió szubszidiaritási alapelvéhez. A területfejlesztési törvény módosítása lehetővé tette a kistérségi tanácsok megalakulását úgy, hogy bizonyos feltételek megléte esetén forrásokat is kaphatnak. Sajnos ahhoz, hogy az önkormányzati régió létrejöjjön, kétharmados törvények módosítására lenne szükség, amit az ellenzék nem támogatott ebben a ciklusban.
A megyék szerepe óhatatlanul csökken a közeljövőben, azonban ezt az ezeréves "hagyományt" nem érdemes megszüntetni. Az uniós források jelentős része a NUTS 2 szintnek megfelelő régiókon keresztül hívható le, ezért volt szükség a kistérségekre is, hiszen ez a területi szint megfelelő méretű ahhoz, hogy a régiók mellett érdemleges szerepet töltsön be a helyi társadalom, gazdaság és - a későbbiekben - közigazgatás szervezésében.