Ó, te drága Klementina?

Klementina - így nevezték korábban azt a nagybirtokot, melynek területén évtizedek óta szovjet-magyar katonai repülőtér működött. Ma kihalt puszta az egész terület. Hogy rövidesen történik itt valami, arra esélyt adhat, hogy a minap Miskolcon járt kormányfő megígérte: ingyen adnák át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő 630 hektárt Mezőkövesd és Mezőkeresztes önkormányzatának. A Debrecen és Kassa közelségére hivatkozó, a helyi tervek iránt eddig meglehetősen közömbösnek mutatkozó borsodi megyeszékhely tehát most bekapcsolódik abba a tervbe, amely regionális hatáskörű légi bázissá alakítaná a hat éve még honvédségi tulajdonú területet. A három település gazdasági társaságot hozott létre, mivel a miskolci repülőtér földrajzi és egyéb okok miatt alkalmatlan a fejlesztésre, az országosan is kiváló adottságú Klementina "újraélesztéséhez" viszont, amely idővel komoly vetélytársa lehet Kassának, a két matyó településnek nincs elegendő saját forrása.
- Azért azt ne felejtsük el, mennyi erőfeszítést tett a terv elfogadtatásáért az előző és a mostani önkormányzat is - mondja a repülőteret szívügyének tartó Tállai András, Mezőkövesd polgármestere, majd így folytatja: - A '60-as évek elején épült légibázis Ferihegy után az ország összes regionális repülőterénél hosszabb és masszívabb, 3450 méteres kifutópályája extra szélességű. A Klementinát az M3-as autópályától hatszáz, a Budapestet Miskolccal, Kassával összekötő vasútvonaltól háromszáz méter választja el. A honvédség sokáig a NATO tartalék bázisaként számolt a repülőtérrel, civil hasznosítása jó ideig szóba se jött. Mire kincstári kezelésbe került, hiába volt a fegyveres őrzés, az építmények mozdítható részeit megdézsmálták, a kifutópályát pedig kikezdte az idő.
- Említette az eddigi önkormányzati erőfeszítéseket. Városuk konkrétan mit tett a hasznosításért? - firtattuk.
- Két éve sikerrel pályáztunk a Regionális Fejlesztési Tanácsnál, tavaly elkészült a tanulmány a reptérről és a leendő logisztikai centrumról - válaszolta polgármester.
A környéken több multinacionális cég telepedett le, ráadásul ott a Zsórifürdő termál- és gyógyvize. Jó példa a vidéki repterek használatára a sármelléki, amely mind élénkebb forgalmat bonyolít le a dunántúli gyógyüdülőkbe utazókkal.
Matyóföldön a logisztikai park helyet biztosíthatna a világ számos pontjáról érkező összeszerelő-gyártó üzemeknek, azok pedig több ezer embernek megélhetést a kirívó munkanélküliséggel sújtott észak-magyarországi térségben. Nem véletlenül támogatták oly nagy számban aláírásukkal Mezőkeresztes lakói is a tervet.
- Milyen forrásokból és mikor valósulhatna meg mindez? - terelte vissza a szebb jövőből a jelenbe munkatársunk Tállai Andrást.
- Első lépésként meg kell tisztítani a kerozinnal szennyezett területet és fel kell újítani a kifutópályát. Minden egyéb beruházás csak ezután következhet. Várhatóan 2012-re már eljutunk a logisztikai központ kapacitásnövelő beruházásaihoz, ahogyan célul tűztük ki - válaszolta a település vezetője. A tervezett költségek ötvenmilliárd forintra rúgnak az első években, melyhez 35 milliárdos uniós forrást is megpályáznak, a magyar államnak ötmilliárdot, a befektetőknek, illetve az üzemeltetőknek tízmilliárdot kellene előteremteniük. Összességében a projekt vélhetően százmilliárd forintnál is többe kerülhet.
- Finisbe értek?
- Azt hiszem, igen. Az Országgyűlés tavaly elfogadta az országos területfejlesztési koncepció fejlesztéseként a mezőkövesdi repülőtér ügyét, és "vezérprojektként" szerepel a második Nemzeti Fejlesztési Tervben is mintegy hetvenszázalékos állami támogatással. Egy ilyen befektetésre, a régió gazdasági növekedését feltételezve, mindenképpen érdemes áldozni.

Ugrásra készen
Bár a vidéki repülőterek - csak a nagyobbakat, Debrecent, Sármelléket, Győrt, Fertőszentmiklóst említve - jelenleg még egy százalékát sem bonyolítják le a hazai légi utasforgalomnak, ám a következő évekre olyan felfutást jeleznek, mellyel lekörözhetik Ferihegy növekedési ütemét. Pécs, Szeged is milliárdos fejlesztéseket tervez, így szakemberek szerint 2008-ra kiépülhet egy gazdasági szempontból úgyszólván "aranyat érő" vidéki, regionális repülőtér-hálózat. A fejlesztéseket a kormány is milliárdokkal támogatja az önkormányzati, megyei és regionális területfejlesztési alapok, nemzetközi programok, illetve a vállalkozói tőke forrásai mellett. A vidéki mezőny jelenlegi éllovasa, Debrecen tavaly 32 ezer utasával megelőzte a 25 ezres forgalmú sármelléki FlyBalatont is, és öt év alatt Ferihegy után az ország második legnagyobb forgalmú légi kikötője lett. A tendenciát erősítik a külhoni példák is: ott hihetetlen összegeket kínálnak manapság egy-egy jó helyen fekvő regionális repülőtérért.