Országos útavatók futószalagon

Az időeltolódást az okozza, hogy eredetileg egy acélszerkezetű viaduktot terveztek, ám a kivitelezési megbízás már vasbetonszerkezetre szól. A súlyosabb műtárgy megtartására a híd végpontjaira tervezett, tízemeletnyi magas földtöltések nem bizonyultak elég biztonságosnak, így módosíttatták a szerződést, és eszerint a földtöltéseket pluszpillérek beiktatásával váltják ki. Ezzel 40,9 milliárd forintra emelkedett a sokat bírált, de már félkészen is idegenforgalmi látványossággá váló viadukt ára.
Az M7-es még hiányzó szakaszain sem áll a munka. A folytatáshoz költségkímélő megoldásokat keres az állam. Az újabb tenderekben például beérik kevesebb pihenőhely létesítésével, és a burkolat tervezésekor jobban figyelembe veszik az adott útvonal környezeti adottságait. Felvetődött az a kézenfekvő gondolat is, hogy ma, amikor már csaknem mindenkinek van mobiltelefonja, ugyan minek segélykérőket kiépíteni. A várakozások szerint a takarékosabb megoldásokkal mintegy háromszázmillió forintot lehet lefaragni az M7-es eddig elkészült szakaszainak átlagárából.
Az M7-es megépítése azért is kiemelt fontosságú ügy, mert ez az autópályánk az Adriai-tengert a kelet-európai országokkal összekötő V. Helsinki-folyosó része. Jelenleg még Nagykanizsa és Becsehely között tart az építkezés, és hamarosan elkezdődik a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasz kivitelezése is. Egykilométernyi út és a Mura-híd hiányzik Letenye és az országhatár között, a vonatkozó beruházásoknak is zajlik már az előkészítése. Az optimista várakozások szerint jövő év végétől már autópályán gurulhatunk végig Budapesttől a horvát határig. Elfogadható érvelés, hogy az autópályák nemcsak egy adott településig vagy az országhatáron túl a szomszéd országba, hanem a jövőbe is vezetnek. Ezektől az utaktól joggal remélhetjük a gazdasági fellendülést, mivel a jobb körülmények vonzóbbak a befektetők számára, akiknek jelenléte újabb munkahelyeket teremthet. Ha olyan vidéken teremtődnek e munkahelyek, ahol létszükséglet, akkor valóban nagyon fontos az autópályák sokasodása.
A folyamat a hatvanas évek közepén kezdődött. Az első lépés az 1964-ben átadott M1-es és M7-es fővárosi bevezető szakasza volt, és abban az esztendőben indult az M1-es szakaszos építése is a balatoni autópályáéval együtt. A Balaton felé vezető M7-es bal pályája 1971-re jutott el Zamárdiig, a jobb pálya 1975-re készült el. Hosszú éveken keresztül csak tervekről hallottunk, majd, ha lassan is, de belendült az építkezés. Eljutott egy szakaszig az M3-as, valamint az M5-ös is, komoly lendületet az ezredforduló óta vett az autópálya-építés. Az elmúlt öt évben 511 kilométer autópálya építésébe kezdtek bele, ennek mintegy felét 2005 végéig átadták, a másik felét 2006 végéig adták, illetve adják át.
{p}


Ami az idei esztendőt illeti, eddig birtokukba vehették a közlekedők a Nyíregyházát elkerülő 15,4 kilométeres, illetve a Szeged-Röszke közötti 14,5 kilométeres szakaszt. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy létrejött a kapcsolat Szerbiával. Jelenleg három útszakasz építése közeledik a befejezéshez. Hamarosan elkészül az M35-ös Debrecent elkerülő szakasza, folytatódik az M7-es Ordacsehi és Balatonkeresztúr között, valamint az M6-os Érdi-tető-Dunaújváros közötti része. Ez utóbbi átadását ugyan március végére tervezték, de az építkezés jelenlegi állapota miatt még az ideiglenes forgalomba helyezéséről is le kellett mondani. Legjobb esetben májusban avathatnak az M6-oson, mert az építőknek még húsz kilométeren kell végezniük az aszfaltozással, és a tervezett tíz csomópontból csupán három van használható állapotban.
Az év végéig tervezik az M3-as Görbeháza-Nyíregyháza, az M35-ös Görbeháza-Debrecen közötti szakaszának átadását. Idei terv még a leendő M8-as dunaújvárosi Duna-hídjának a megépítése is. Megkezdődött a Pécs-Bóly-Szekszárd szakasz építésének előkészítése is. A napokban újabb jelentős lépés következett el: Ukrajna és Magyarország között megszületett a megállapodás arról, hogy hol lépje majd át a leendő autópálya a két ország határát. Eldőlt, hogy a határátkelő Barabás-Beregdéda között lesz, a jelenlegi záhony-csapi átkelőt gyorsforgalmi úttal kötik össze az autópályával. Ennek a megállapodásnak az egyik első lépése, hogy 2007-ben európai uniós forrásból Nyíregyházától tovább épül a pálya Vásárosnamény felé. Az ukrán oldalon is folyik az építkezés, 2014-től a keleti szomszéd is megközelíthető lesz autópályán.