Otthonteremtésről, bérlakásokról

A Szabad Föld e heti kérdései az otthonteremtésről:
1. Hány új magánerős és bérlakás építésével számolnak a következő ciklusban?
2. Miként lehet a magyarok "röghöz kötöttségét" oldani, s ezzel munkavállalási lehetőségeit javítani?

MSZP:
1. A Fészekrakó program keretében - mely a kormány otthonteremtési politikájának egyik eleme - december végéig több mint 21 ezer szerződés köttetett csaknem 56 milliárd forint étékben.
Nemrég indult el a Panel Plusz hitelprogram, és március 10-én indul az újabb lakáskorszerűsítési program, amely elsősorban a hagyományos építési technológiával épült ingatlanok hőszigetelését, nyílászáróinak cseréjét, valamint az alternatív energiaforrások felhasználásnak elterjedését hivatott támogatni.
Sikerült elérni, hogy az új uniós költségvetésében szerepeljen a lakásfelújítás támogatása.
A jelenlegi kormányzati ciklusban százötvenezer lakás épült, illetve fog megépülni. Áttekintve az elmúlt négy évet, kitűnik, hogy számos támogatási elem állt az állampolgárok rendelkezésére, amelyeket meg kell tartani és továbbfejlesztve működtetni. Folytatjuk a panelprogramot, a már beindított bérlakásprogramot, fenn kívánjuk tartani a lakásépítésre vonatkozó kedvezményeket, a lakáshitelek támogatását, amivel dinamikusabbá válhat az otthonteremtés.
Mind a munkaerőpiac, mind pedig az otthonteremtés szempontjából fontos, hogy a magántulajdonú és a bérlakásépítést is egyenlő mértékben kell támogatni.
2. Egyszerre kell vizsgálni a munkaerő képzettségét, munkaerőpiaci lehetőségeit, az ország közlekedési és lakáshelyzetét vagy az adó- és járulékrendszert. A mostani helyzet megoldására kínál megnyugtató lehetőséget az MSZP Új Magyarország programja. Az infrastruktúra-fejlesztés, a hazai munkaerő képzési struktúrájának átgondolása, a különféle adó- és járulékcsökkentések mind-mind a mobilitás növelését hivatottak előmozdítani.
Ha a magyarországi munkaerő mobilitását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió többi tagállamához képest alacsony intenzitású. Probléma mind a földrajzi mobilitás, mind a foglalkoztatási-szakmai és a munkahelyi (egyes foglalkozásokban mennyire egységes a gyakorlásukhoz szükséges szaktudásigény) mobilitás. Mindkettő alapvetően a munkaerő iskolázottságával, képzettségével mutat összefüggést.
Ezek alapján elmondható, hogy a mobilitást nagyban segíti elő a magasabb iskolázottsági, valamint a megfelelő struktúrában és a piaci igényeknek megfelelő képzés, szakképzés, melyre megoldást nyújt az Új Magyarország program.
Ezenkívül segítség a munkaerő mobilitását támogató, magas színvonalú tömegközlekedés - ennek egyik ismérve az utazási igényeknek megfelelő menetrendek és szállítási kapacitások biztosítása, illetve összehangolása -, melyet a kormány folyamatosan figyelemmel kísér és támogat; különböző rendeletekkel pedig szabályozza a mobilitást elősegítő utazási költségtérítéseket is.
{p}
SZDSZ:
1. Az otthonhoz jutás az összes fejlett országban valamikor a negyven- és ötvenéves életkor kérdése. Hazánkban az állami bérlakások kiárusítása miatt indokolatlanul leszűkült a lakhatás a saját tulajdonú lakás megszerzése kérdésére. Ezen oldhat a bérlakásépítés támogatása. Főként a könnyebben "mozduló" fiatalokra támaszkodhat a program, akik új munkahelyek elérése miatt könnyebben költöznek. Ehhez már a párt 2000-ben meghirdetett Korszakváltás programjában megjelölt nagyobb lakásmobilitás elérésével akarunk hozzájárulni. A lakásmobilitás alapja a vállalkozói lakásépítés és bérbeadás. Ehhez hosszú lejáratú kölcsönt (a Magyar Fejlesztési Bank "Sikeres Magyarország" 15 éves lejáratú vállalkozói hitele) vehetnek fel a vállalkozók, illetve segíthetnek az uniós forrásokra is támaszkodó városrehabilitációs programok.
Az önálló lakástulajdon megszerzésében segít az alacsonyabb önerő (Fészekrakó program), továbbá az olcsóbb jelzáloghitel. A lakáshoz jutáshoz fűződő gyerektámogatás jelenlegi rendszerén nem kívánunk változtatni.
2. Az a lehető legjobb, ha az állam a tisztességes piaci versenyt támogatja. Az állam feladata a munkaerőpiac pontos, naprakész ismerete és az információk eljuttatása az állampolgárokhoz. A meglévő munkahelyek védelmét is szolgálja az adócsökkentés és az euró 2010. évi bevezetése: a csökkenő közterhek révén kevésbé kiszolgáltatott a munkaadó az állami támogatásoknak, illetve a beruházók árfolyamkockázat nélkül tervezhetnek.
A munkaerőpiacon a lexikális ismeretek helyett a versenyképes tudás biztosítja a munkához jutást. A fiatalok eredményes munkába állásához eladható szaktudás szükséges! Ezt a liberális oktatási reform továbbvitele, a szakmaszerkezet korszerűsítése, az uniós szerkezettel való összehangolása szolgálja leginkább. Elengedhetetlen a kamarák, szakmai szervezetek bevonása, a hátrányos helyzetű, fogyatékos tanulók számára felzárkóztató tananyagok, felzárkóztató képzés és térségi integrált szakképző központok létrehozása. A felsőoktatást át kell alakítani, hogy a magyar diplomákat mindenhol elfogadják.
A gyermeket nevelő nők számára a legnagyobb probléma a rögzített, nyolc órás munkaidő dominanciája. Nekünk, liberálisoknak fontos célunk a részmunkaidős foglalkoztatás, a rugalmas munkaidő elterjesztése.
Végül az aktív időskorról. A magyar polgárok egyre nagyobb része időskorú, de az időskor nem jelenthet passzivitást. Ezért kiépítjük és fejlesztjük az élethosszig tartó tanulás intézményeit. Ösztönözzük az idősek részvételét a civil szervezetekben. Az SZDSZ az esélyegyenlőség pártolója, ezért még aktívabban lépünk fel a munkaerőpiacon a kor szerinti diszkrimináció ellen.

Fidesz:
1. Az otthon az a hely, ahonnan munkába indulunk, és ahova mindig örömmel térünk haza. Ahol várnak minket. Ahova jó megérkezni, és ahol feltöltődhetünk. Az otthon a családalapítás és a biztonságos élet nélkülözhetetlen része, sőt előfeltétele. A polgári kormány 1998-tól ezért új lakáspolitikai rendszert dolgozott ki, melynek célja a lakáshitelezés feltételeinek javítása és a bérlakások részarányának növelése lett. Segítségével 270 ezer család költözött új lakásba vagy újította fel régi otthonát. A magyar lakáspiac szerkezetének megújításában mérföldkő volt az állami támogatású bérlakás-építési program beindítása. Az önkormányzatok saját erejükből nem képesek úrrá lenni a szűkös bérlakásállomány okozta gondokon, ezért állami támogatással segítette az önkormányzati bérlakás-építéseket.
{p}
A 2002-ben hatalomra került új kormány már a választásokat követő első évben megszorításokat vezetett be, később szinte teljesen felszámolta az otthonteremtési programot, az államilag támogatott bérlakásépítés 2006-ban megszűnt, az idei költségvetésben erre a célra egyetlen forint sem szerepel. A Fidesz a 2006-os választásokat követően a II. Széchenyi terv keretében visszaállítja a több pilléren nyugvó otthonteremtési programot. Vállaljuk, hogy fiatal házasok, pályakezdők számára - az önkormányzatokkal együttműködve - újraindítjuk az állami támogatású bérlakás-építési programot és elérhetővé tesszük az önálló élet alapításának lehetőségét.
2. A jelenlegi kormány nem lett úrrá a munkaerő-piaci gondokon. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján már 436 ezer munkanélküli él hazánkban. A kormány gyakran az álláskeresőket hibáztatja a kialakult helyzetért. A Fidesz szerint nem a magyar emberben van a hiba, nem az a baj, hogy túl sokan élünk egy-egy régióban, így nem is az oldja meg a munkaerő-piaci helyzetet, ha az embereket lakóhelyük elhagyására ösztönözzük. Ott kell munkahelyet teremteni, ahol az emberek élnek. A Fidesz adó- és járulékcsökkentési programja segítségével 2010 végéig ötszázezer új munkahely jöhet létre.

MDF:
1. A Magyar Demokrata Fórum évi tízezer bérlakás építését tartja célszerűnek és kivitelezhetőnek. A bérlakások számának és a teljes ingatlanállományon belüli számarányának növelése három dolog miatt fontos: a lakásmobilizáció felgyorsítása, a szociálisan rászorulók gondjainak enyhítése, valamint a fiatal házasok és egyedülállók önálló életkezdésének elősegítése miatt. Magyarországon mind európai, mind regionális viszonylatban feltűnően alacsony a bérlakásállomány. Ez az egyik oka annak, hogy a magyar családok nem képesek rugalmasan alkalmazkodni lakásigényeik változásához.
Javasoljuk az önkormányzatok és a kormány részvételével működő olyan beruházások megvalósítását, amelyek jóvoltából az ingatlanok százszázalékos önkormányzati kezelésben maradnak. Az ilyen lakások - amint azt számos jól működő példa bizonyítja - kiadhatók mind piaci, költségelvű, mind szociális bérleti díj mellett (bérletidíj-kompenzációval). Az MDF olyan garzonlakások építését tervezi, amely a fiatalok életkezdését segíti alacsony bérleti díj és egyéb kedvezmények mellett. Az igénylőknek lakás-előtakarékossági programhoz kell csatlakozniuk, s ötévi bérlet után megvehetik a lakást.
Ma már a csak magántőkéből épülő lakások jelentős részét nem tudják értékesíteni. A magántőkét viszont érdemes bevonni a bérlakásépítésbe. A magánerőből épült lakások számát a piac diktálja. Ehhez kell igazítani a támogatási rendszert, az állami garanciákat. Az MDF a 2002-es támogatási rendszert tartja továbbfejlesztendőnek.
2. A magyarok nem röghöz kötöttek. A meglévő feltételek kötik őket. A földrajzi mobilitásnak egyik előfeltétele a bérlakás-rendszer fejlettsége. Nyugat-Európában az emberek, családok könnyen költöznek, ha a munkájuk úgy kívánja. Nálunk ez nem vált gyakorlattá. A dolog egyébként is fordított sorrendben működik: előbb a tartós munkahelyek számát kell növelni. Erre született az MDF gazdaságpolitikai programja, amely a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését szolgálja, hiszen azok teremtik a legtöbb munkahelyet.