Uniós kutyabaj a sintértelepeken

Berkecz László, Soltvadkert polgármestere felháborodva magyaráz. Az uniós csatlakozás miatt meg kellett szüntetni a gyepmestertelepet. Nem lehet moslékkal etetni az állatot, a táp meg drága. Szabályozták, mekkora területnek kell jutnia egy kutyára, és az önkormányzat egyszerűen nem tudta kigazdálkodni a követelményeknek megfelelő telep kialakítását. A közeli Büdös-tónál üdülőövezet van, nyáron az emberek kihozzák a kutyát, aztán itt felejtik. Az meg éhezik, kóborol, hajtja a vadat, játszik a veszett rókával. Kilövetni sem lehet, a vadásznak erre nincsen lehetősége, csak önvédelemből, illetve ha azon kapja a kutyát, hogy a vadat űzi.
- Előfordul, hogy a lakók megelégelik a dolgot, rámennek a kutyára lapáttal, vasvillával - mondja a polgármester. - Nem szívderítő látvány, amikor egy kivert szemű vagy éppen átszúrt tüdejű állat döglődik az árokparton. Fő gond, hogy a szabályok szerint sem ellátni nincs jogunk az ebet, sem elpusztítani. Inkább éhezzen-fázzon az a kutya, mint hogy a szabványosnál kisebb ketrecben tartsuk.
Megkerestem az Országos Vadászkamara jogászát, Székely Istvánt a kérdéssel: ha egy polgármester arra kéri őket, hogy lőjék ki a kóbor kutyákat, valóban nem tehetik meg?
- A hivatásos vadász csak közvetlen, másként el nem hárítható veszély esetén lőhet a kutyára, vagyis ha valakit a szeme láttára ér kutyatámadás. Kilőheti a vadat űző kóbor állatot, de ebből a "kóbor" szó is fontos feltétel, vagyis hiába kap rajta kutyát, amint a vadat hajtja, ha az állat gazdája a közelben van, nem lőhet rá. Lakott területen belül csak a rendőrhatóság engedélyével lehet bármit is tenni. A településen kóborló állatokat illetően a gyepmester intézkedhet.
- És ha nincs gyepmester?
- Akkor el kell hívni a szomszéd település gyepmesterét.
A békéscsabai gyepmestertelepen vagy tíz kuka áll, tele menzai maradékkal, körülöttünk jóltáplált kutyák ténferegnek. Több sintért is megkérdeztem, mondana-e pár szót a témáról, de csak Mülek László fogadott szívesen.
- Az etetésükkel ilyenkor nincs gond, csak nyáron - mondja. - A melegben nem áll el a maradék egy napig sem.
- Szabad menzai maradékkal etetni a kutyát?
- Felfőzés után szabad. Máshogy nem is tudnánk megoldani: a telep most nincs tele, százhúsz állat van itt. A táp napi húszezer forintba kerülne. Az üzemelésre havi négyszázezer forintot kapunk az önkormányzattól. Három minimálbéres alkalmazott, az eledel, az állatorvos költségei, üzemanyag, víz, gáz, villany, ennyiből kell kihozni.
{p}
A békéscsabai gyepmestertelep egyben állatmenhely is, ami azt jelenti, addig tartják az állatokat, amíg nem kerül gazdájuk, vagy maguktól el nem pusztulnak. Ezzel együtt olyan szűkös körülmények között dolgoznak, hogy más települést nem tudnának ellátni. Az ilyen vonatkozású uniós elvárásokról Mülek Lászlónak fogalma sincs. Úgy tudja, hogy a csatlakozáskor működő telepeket nem zárták be, legfeljebb felszólították a fenntartóikat, hogy szabványosítsák épületeiket, de erre megfelelő határidőket adtak. Ide is kellene fehér öltöző, fekete öltöző, de nincs. Folyamatban van a létesítésük.
A civil szféra is mozgolódik, de aktivistái épp annyi jót tesznek a telepnek, mint rosszat. Aki pénzt ad kennelek építésére, az maga szeretné felépíttetni is, olyanra, amilyenre ő képzelte el. Arra már nem gondolnak, hogy a kennelnek a közös szaladgáló térbe is kellene egy ajtó, így az uniókonform kennel csak félig használható. Sok fiatal jelentkezik, hogy segítene a kutyák körül, sétáltatná, etetné őket. Csakhogy ez veszélyes munka: ha a lelkes állatvédő fél arcát leszedi a kaukázusi, akkor azért a gyepmester felel; következésképpen nemigen engednek be senkit. Aki minimálbérért jön a telepre dolgozni, annak meg kisebb dolga is nagyobb annál, hogy a kutyát simogassa. Gyorsan cserélődnek a gondozók. Az egyik iszik; a másik nem eteti a jószágot, mert akkor az az udvarra ürít, sokat kell utána takarítani; a harmadik a tetőn napozik; a negyedik bottal veri agyon az állatot, hogy ne kelljen altatóinjekcióra költeni.
Ennek ellenére a csabai menhely még viszonylag jól működik. Kétszáztizenöt kutyát adtak ki innen családhoz a múlt évben. A számadatot némiképp árnyalja, hogy ezek közül nem egy - ugyanaz a jószág volt.

Gyepmesteri telep
A Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Állomás igazgatóhelyettes főállatorvosa, Farle Csaba válaszolt a gyepmesteri telepeket érintő kérdéseinkre. A kutyáknak biztosítani kell, hogy az időjárás viszontagságai elől fedett helyre húzódhassanak, és azt is, hogy kimehessenek a fényre és a levegőre. Az újonnan érkezett állatot 14 napig kell teljesen elkülönítve, karanténban tartani, utána - ha elzárását betegség vagy egyéb körülmény nem indokolja - össze lehet ereszteni a többivel. A dolgozók számára szociális helyiséget, ebédlőt, tisztálkodóhelyiséget kell biztosítani, meg kell oldani a takarmány tárolását. Menzai maradékot az állat-egészségügyi hatóság engedélyével, felfőzés után szabad adni a kutyáknak. Farle Csaba mindehhez azt is hozzátette: ezek a feltételek valóban megterhelik egy kisebb önkormányzat büdzséjét, ám illetékességi területükön már létező gyepmesteri telepet az állat-egészségügyi szabályok szigorodása miatt még nem zártak be.