Vízözön fenyeget

A hét elején az ország 26 településén kellett kitelepítéseket végrehajtani a belvíz miatt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy nap leforgása alatt 1200 hektárral nőtt a belvizes terület, így már több mint 31 ezer hektár áll vízben. A legkritikusabb a helyzet a Vadász-patak mentén, Szikszó térségében, ahol a település védelmében átvágták a töltés egy szakaszát, és a víz egy részét mezőgazdasági területre vezették, a kertek egy része azonban így is víz alá került. A megyében utakat zártak le vízátfolyás miatt. Folyamatosan szivattyúznak 28 településen, ebből 17 helyen már bizonyos a vízkár. Csongrád megyében több mint harmincezer hektárt borít a belvíz, Domaszéken a legmagasabb szintű, harmadfokú a védekezés. A megyében naponta 1,8 millió köbméter vizet emelnek át húsz szivattyútelepen. A védekezést nehezíti a befogadó folyók magas vízállása. Hajdú-Bihar megyében újabb száz hektárt vett be a belvíz, így az elöntött terület nagysága meghaladja a 35 ezer hektárt.
Európa más országait sem kímélte az időjárás: svájci és romániai településeken a hét elején gyakorta fordult elő mínusz húsz Celsius-foknál hidegebb éjszaka, és még Észak-Walesből is komoly jegesedésről jött hír. Németország déli területein kiléptek medrükből a kisebb folyók, napokig havazott. Oroszország keleti területein pánikot okozott, hogy rengeteg hó esett. A lakosság nem is ettől, hanem attól riadt meg, hogy - vörös színű hó hull. A pelyheket a mongóliai szélviharok által a magasba emelt és több száz kilométerre elsodort homok színezte meg.
Idehaza a Közép-Tisza mentén is tovább nőtt a belvíztenger: a csaknem 59 ezer hektár vízzel borított területből 22 ezer hektárnyi a vetés. Jász-Nagykun-Szolnok megyében megközelítőleg 45 ezer hektárt öntött el a belvíz. A megye 78 településének felén már folynak a védelmi munkák, Fegyverneken, Kungyalun és Kunszentmártonban harmadfokú készültséget rendeltek el. A 44 szivattyútelep naponta öt és fél millió köbméter vizet mozgat meg.
Az elmúlt időszakban ismét sokaknak el kellett hagyniuk otthonukat a belvíz miatt. Tószegen például több ház oldalát szükséges volt gerendákkal megerősíteni, de néhol már az sem segített, és egy családnak ki kellett költöznie házából. Szolnokon egy házaspárt kitelepítettek az életveszélyessé vált lakóépületből. A megye hét településén 18 ingatlanban olyan mértékű kár keletkezett, hogy a lakókat - nyolcvankét embert - ki kellett telepíteni. A Pest megyei Nagykátán is kiköltöztettek egy családot a napokban a katasztrófavédelem emberei. Békés megyében 28 településen van belvízvédelmi készültség, ebből 16 helyen másodfokú.
Jó hír viszont, hogy a belvízgondokban érintett 11 vízügyi igazgatóság több mint 2 és fél ezer közmunkást foglalkoztathat a kormány felhatalmazása alapján. A munkanélkülieknek szánt program ároktisztításra, vízelvezetésre szól, de szükség esetén bármilyen belvízi védekezési munkákba bekapcsolódhatnak a közmunkások. Ha sokat romlik a belvízi helyzet, a létszámot akár a duplájára is lehet emelni. A most induló közmunkaprogramra kétmilliárd forint áll rendelkezésre. A tavaly ősszel indult közmunkaprogram keretében 24-25 ezer embert foglalkoztatnak a helyi önkormányzatoknál országszerte. Ha a polgármesterek úgy döntenek, a területükön alkalmazott közmunkások szintén részt vehetnek a belvíz elleni védekezésben.
{p}
Árhullám van a Dunán a sok eső és az olvadás miatt, Németországban és Ausztriában már árad a folyó. A Tisza vízszintje Vásárosnaménynál jó egy métert emelkedett. Árhullám érkezik Szabolcs-Szatmár megyébe Románia felől a Krasznán is: itt a legmagasabb, harmadfokú a készültség, mivel a folyó vízszintje Erdélyben már másfél méterrel magasabb a szokásosnál. A Krasznán tartósan harmadfokú árvízvédelmi készültséggel számolnak a vízügyesek. Több helyen figyelik a töltést, mert szivárognak a gátak, a láncszem Nagyecsednél a leggyengébb, mert a gátak lápos talajra épültek. Félő, hogy rövidesen szükség lesz homokzsákokra is. Árad a Szamos és a Túr, emelkedik a vízszint a Berettyó alsó, a Hortobágy-Berettyó felső szakaszán és a Sebes-Körösön. Ahogy szinte évente, idén is árad a Hernád. Csak tavaly négyszer volt árvíz a folyó mentén. Sok termelő panaszkodik, hogy a rendszeres árvizek és belvíz miatt évek óta nem tud mit kezdeni a földjével. Áradnak a folyók az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által ellenőrzött területeken is. Első vagy másodfokú árvízvédelmi készültség van a Körösök nagy részén; a Maroson kisebb-nagyobb árhullámok vonulnak le, de keddig nem kellett készültséget bevezetni. Hasonló a helyzet a Tiszán is, bár Szegeden a rakpartot már hétfőre virradó éjjel lezárták.
A hét elején ott külön gondot okozott, hogy a reggeli csúcs idején nagy mennyiségű hó esett, ami viharos széllel párosult. A belvárost elkerülő rakpart lezárásával hatalmas dugók alakultak ki, amelyben a hókotrók is elakadtak, a helyzeten csak kedd reggelre tudott úrrá lenni a város. A havat sodró szél Kübekháza és Szőreg között vagy 250 embert - autóbuszokat, gépkocsikat - marasztalt az úton, mert a hóakadályokon nem tudtak áthajtani.
A legnagyobb probléma a belvíz, a két vízügyi igazgatóság illetékességi területén összesen 66 ezer hektár áll víz alatt, ebből 27 250 hektár vetés. A hét elején a havazás is nehezítette a munkát. Domaszék és Kunszentmárton önkormányzatánál harmadfokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A Körös-vidéki területen harmadfokú készültség van a réhelyi, a mezőberényi és a dögös-kákafoki belvízvédelmi szakaszokon. Mindkét területen megelőző munkálatokat is végeznek: folyik a csatornák kotrása, megtisztítása a nádtól. A hét elején a védekezési munkákban két fő híján háromszázan vettek részt.
A katasztrófavédelmi szakemberek már az esetleges árvízi védekezésre is gondolnak, előkészítették a különböző teljesítményű szivattyúkat, a homokzsákokat, a fáklyákat, a gumicsizmákat, a takarókat. Az elmúlt napokban lehullott rengeteg csapadék tovább növelheti az országban a vizesgondokat.

Mi lehetne a megoldás?
Vannak olyan mély fekvésű részek, amelyek a vízügyesek szerint régen is vízjárta területek voltak, és nádasnak, legfeljebb rétnek vagy legelőnek lehetett használni őket. Manapság gyakran megtörténik, hogy a tulajdonosok az ilyen területeket is feltörik, mert mindet szántóként akarják hasznosítani. Tavaszonként vagy legkésőbb nyár elején aztán nagyon meglepődnek, hogy a Medárdkor hullott csapadékkal újfent feltöltődnek a víz járta területek. A szakemberek szerint az adottságokhoz kellene igazítani a gazdálkodást: ismét nádasként vagy rét-legelő gyanánt, esetleg vizes élőhelyként lehetne hasznosítani az évről évre elvizenyesedő földeket.