Munkaidő

Mi akkor semmit sem hallottunk a szónoklatokból. Magam sem onnan és akkor tudtam meg, hogy a május elsejei munkásünnep - ezt sokáig nem hangoztatták ebben az országban - egy elfojtott francia kezdeményezésre Chicagóból ered. Hatvanezer szövőmunkás vonult fel érdekei védelméért 1890-ben. 1989 előtt éppen a lényeg kezdett csendben sorvadozni. Hogy itt az embert emberré tevő legfőbb tevékenységről, a munkáról van, volt és lesz szó.
Ma más világ van. A munka fogalma átértékelődött. Boldog ember az, aki biztos állásban keresi meg a holnapra valót. Mindennapok hányattatatásait éljük meg a legtöbben, ma jó, holnap rossz, ma van meló, holnap nincs. A mi kis falunkból legalább félezer polgártársunk úgy indul el a közeli kisvárosba vagy bárhová vakolni, tetőt rakni, betonozni, hogy nem tudja, holnap is kereshet-e vele pénzt. Őt nem látja a munkanélküli-nyilvántartás, mert nem megy a hivatalba, egyik napról a másikra él. Százezrek élnek ma vidéken úgy, hogy hajnalban jön értük a multi vagy az építési, vasipari, egyéb vállalkozó munkásbusza, furgonja (vagy kocsikalákát szerveznek, a végeredmény ugyanaz), és havonta, kéthavonta megkötött munkaszerződés alapján sajátságos rabszolgamunkába kezdenek. Kétóránként öt perc egészségügyi szünet, munka végén zuhanyozhatnál (a munkavédelmi és jóléti előírások alapján készült, plafonig csempés fürdőben), de a gyár területét műszak után tíz perccel el kell hagynod - nagyjából ennyi idő kell, hogy munkahelyedtől a buszig elérj. Ha helyi kisvállalkozóhoz szegődsz, az sem biztos, hogy bejelent, ha megbetegszel, véged van. De ez legalább mégiscsak valami jövedelmet ígérő munka. Állítom, a falu aktív korú lakosságának csak alig harmada mondhat magáénak igazán biztos megélhetést.
Kíváncsi vagyok, ezen a helyzeten tud-e érdemben változtatni a most megválasztott régi-új magyar kormány. Lesz mit tenniük. Biztató jel, hogy a minden bizonnyal újra kabinetet alakító Gyurcsány Ferenc kerek perec kijelentette, hogy márpedig itt nyári szabadságolás nem lesz, dolgozni kell nyáron is és kész. Mármint a parlamentnek is. Mert a munka igazából csak folyamatos és érdemi módozatban értékelhető, hosszas megszakításokat ki nem bír. Megkockáztatom, talán főként ezért is maradhat az eddigi koalíció kormányon. Mert falun, minden baj ellenére, nyugalom van. Egyfajta különleges munkabéke. A tisztességes napszámosra éppúgy szükség lesz (munkaünnep ide vagy oda, meg is fizetik rendesen), mint a korrekt és sokszorosan képzett falusi jegyzőre. A választási eredmények azt jelzik, hogy vidéken munkaidő van, tennivaló ezer akad bőven, de drámai változásigény nincs. Működik, ami van. Úgy, ahogy, de működik. Ebbe még a sajátságos rabszolgaság is belefér. Mert igenis: a tisztességes tevő-vevő embernek ma van becsülete Magyarországon. Lehet ő akár tetőfedő vagy miniszterelnök. Csak tegye a dolgát. Jól tegye a dolgát. Dolgozzon, pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen. Ehhez virsli sem kell. De munkaünnepre, ha máskor sohasem, most bőven van ok. A munka, az értéket teremtő, értelmes emberi tevékenység valami csodálatos dolog.