Önkormányzatok köldökzsinóron

Az "önhikis" helységek - ábécérend szerint a Baranya megyei Abaligettől a zalai Zebeckéig tartó - tavalyi listáján főként a kistelepülések képviseltetik magukat, s átlag öt-tíz milliós forráshiányt halmoztak fel. Akad a sorban néhány megye is: Borsod önkormányzata például csaknem 500 milliós, Somogyé pedig 157 milliós támogatásért folyamodott, sikerrel. A legtöbb pénzt, összesen csaknem 3,5 milliárd forintot, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye deficites költségvetésű települései kapták, a lista második helyén Borsod-Abaúj-Zemplén szerepel mintegy hárommilliárd forinttal.
E támogatást azonban feltételekhez kötik: például csak olyan forráshiányos önkormányzatok kaphatják, melyek a működési költségeken egyetlen fillért sem takarítanak meg, azaz semmit sem tesznek félre fejlesztésre. Így pedig hamar zsákutcába szaladhat a falu szekere. Hogy jó dolog-e "önhikis"-nek lenni, arról megoszlik a polgármesterek véleménye - amint ez körképünkből is kiderül.
- Ha fejlesztünk, akkor bűnözünk - summázza a helyzetet Baksai Endre, az 1770 lelkes Tiszasüly első embere. A község idén 308 millióból gazdálkodik, s 36 milliós hiányra számít. Nem újdonság ez, ugyanis tavaly meg 18 milliós kiegészítő támogatásra szorultak. Csakhogy ebből most vissza kell fizetniük három és fél millió forintot. Egy uniós pályázaton ugyanis nyertek a faluház felújítására 14 millió forintot. Igen ám, de ahhoz önerő szükségeltetett, s bár a felét fizette a belügyi tárca, a másik felét nem vehették ki máshonnan, csak a falu kasszájából. Ez pedig már tilalmas dolognak számított...
Akadnak falvak, amelyeket az "önhiki" sem húzhat ki a kátyúból. Egercsehit, az egykori bányászfalut például az zárja el ettől a lehetőségtől, hogy 2002-ben új óvodát építettek az életveszélyes régi helyett. Ehhez hitelt vettek fel, amit 2010-ig fizetnek, így hát nem igazán önhibájukon kívül üres a kasszájuk.
- Sikeres évünk volt tavaly - lep meg az első mondatával Molnár Péter, a 6850 lelkes Újszász polgármestere. Mondja ezt annak ellenére, hogy a Szolnok megyei kisváros 2005-ben 112 millió forintos hiánya miatt lett "önhikis", ebben az évben pedig csaknem 200  millió forint mínuszt mutat a büdzsé. Ennek jórészt az az oka, hogy gimnáziumot és szakközépiskolát, valamint idősek otthonát tartanak fenn.
A város első embere mégis optimista, mert úgy véli: az "önhiki"-támogatás jár nekik. Egyébként pedig úgy ügyeskedtek, hogy még fejlesztésre is fussa. Újszász címzett támogatás és uniós pályázatok révén mintegy 1,2 milliárd forintos beruházással bővíti és korszerűsíti a bölcsődéjét, óvodáját, iskoláját. A trükk csak annyi, hogy a 15 milliós fejlesztési keretet valahonnan elő kellett teremteni. Túladtak néhány önkormányzati ingatlanon, ez tette ki a pályázati önerő egy részét, a többit pedig a Belügyminisztériumtól kapták meg.
Kérdés, mit tehetnének azok a falvak, ahol már nem akad eladható vagyon. Az elemzők szerint nem szerencsés, hogy az immár 15 éves önkormányzatok még mindig az állam köldökzsinórján lógnak.

Költségvetési ellensúly
A központi költségvetés idén százmilliárd forinttal ellensúlyozza a hátrányos helyzetű települések anyagi gondjait. Az 1993 óta létező "önhiki"-rendszeren kívül egyéb formák is működnek. Segítséget nyújt például az állam az eladósodott önkormányzatok adósságainak rendezéséhez. Működőképessége megőrzéséhez emellett tavaly 912 önkormányzat összesen 3,4 milliárd forintot kapott; idén e célra 1,2 milliárd forint jut. Az uniós pályázatok önerejének kiegészítésére az elmúlt években 1670 pályázatot nyújtottak be. A nehéz helyzetű falvak felzárkóztatását szolgálja a kistérségek kiemelt támogatása és a közmunkások alkalmazásának új rendszere is.