Balaton: visszatérő magyarok

A magyarok a rendszerváltás után kezdtek elpártolni a Balatontól, amikor az olcsó SZOT- és vállalati üdültetések kora lejárt, végre korlátok nélkül lehetett külföldre utazni és divattá vált a horvát tengerpart. Manapság azonban egyre többen térnek vissza, felismerve, hogy itt van az orruk előtt egy remek pihenési, szórakozási lehetőség elérhető áron, érdemes a tóhoz eljutni akár egy hosszú hétvégére is.
Az igencsak eltérő igényeket mutatja, hogy az utóbbi években a minőségi, sokcsillagos szállodák meg a tömegigényeket kielégítő, olcsó, a családi és a buliturizmust kiszolgáló szálláshelyek iránt nőtt a kereslet, a vendéglátóipar többi szereplője folyamatosan panaszkodik. A hajdan turistákból élő szolgáltatók mindenesetre egyre nagyobb becsben tartják a magyarokat. Annál is inkább, mert ez az a vendégkör, amely azt is megbocsátja, sőt némi nosztalgiával szemléli, hogy a sok színvonalas fejlesztés mellett több lerobbant vasútállomás, útszéli lángosos bódé vagy talponálló körül megállt az idő.
Kinek ne kötődne valami szép gyermekkori, családi vagy romantikus emléke a magyar tengerhez, amely ma is éppen olyan szép, mint régen, mégis szenved a térség a vendéghiánytól. Sok önkormányzat, vállalkozó, civil és állami szervezet küzd évek óta, hogy egyre színvonalasabb szolgáltatásokkal, programokkal vagy éppen virághalmokkal várja a nyaralni vágyókat, de mindez nem elég. Hiányzik a minderről hírt adó, a régióba csalogató reklám és az egységes fejlesztési terv, nélkülük pedig szétforgácsolódnak az erők. A turisztikában érintettek és az állami irányítás egymásra mutogatnak, ki is a hibás ezért.
Kovács Miklós, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese szerint az idegenforgalom fellendítéséért a helyi utazási irodák, szolgáltatók tehetnének a legtöbbet, összefogással és közös marketinggel. A szakember beszámolója szerint, bár ez még korántsem gyakorlat, az idén mégis kisebb fordulat várható a balatoni vendégforgalomban. Az eddigi tendenciákat jól tükrözi, hogy hosszú ideje évi hét-nyolc százalékos visszaesés volt a jellemező a kereskedelmi szálláshelyek forgalmára. A belföldi vendégek visszahódításának köszönhetően azonban tavaly már megállt a csökkenés. Az optimistábbak erre alapozva idén már enyhe növekedést remélnek a mutatókban. Bizakodásukat egyre több dolog támasztja alá. Új, minőségi szállodák, élményfürdők, kikötők épültek az utóbbi években, amelyek azt mutatják, nőtt a befektetői kedv a Balaton környékén, és ez hosszú távú bizalmat jelez a régió iránt. Sokat hozhat a konyhára a beindult, nyáron heti három londoni járatot is fogadó sármelléki repülőtér is. Egyre népszerűbb a kerékpáros turizmus a tó körül kiépült bringautakon, nő az érdeklődés a vízi turizmus iránt, a horgászturizmus pedig még sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A megépülő M7-es autópálya némelyek szerint hátrányára válik a Balatonnak, hiszen arra csábítja a nyaralni vágyókat, hogy a tengerpartig meg se álljanak. Mások viszont úgy látják, ez is majd előnyére válik a térségnek, mert utazási időben közelebb hozza a fővárost és az ország keleti felét az üdülőövezethez.
Az évek óta a túlélésért küzdő balatoni utazási irodákat, szolgáltatókat egyelőre nem boldogítják a távlati remények. Régóta az állami szerepvállalástól, egy jól kidolgozott és pénzelt marketingtől várják az áttörést a Balaton népszerűsítésében, állítva, hogy az erre fordított összeg bőven megtérülne az idegenforgalom növekvő bevételeiből. Jelenleg az egyre kevesebb érdeklődő miatt leáldozóban van a "Cimmerferi", vagyis idén is gyalázatosan rossz idényre számítanak a magánszoba-kiadással foglalkozók - mondja Csehlán Sándor, a Somogy Megyei Utazási Irodák Szövetségének elnöke saját és más irodák tapasztalataira hivatkozva. A sokat utazó szakember szerint nem a Balatonnal van baj, a visszaesés a megfelelő reklám teljes hiányára vezethető vissza, holott a kínálatunk és áraink nagyon is versenyképesek lennének a piacon. Ezt a véleményt támasztja alá a német Hans-Jörg Joas is, aki nyolc éve kezdte el a balatoni magánszálláshelyek kiközvetítését interneten, miután nyaralóházat vett a Balatonnál, és fantáziát látott egy ilyen üzletben. Szerinte sok kuncsaftszerzési lehetőséggel azért nem tudnak élni a magyar utazási irodák, mert sem megfelelő kiadványokkal, sem képviselettel nincsenek jelen a külföldi piacokon. Azt, hogy lenne érdeklődés, bizonyítja az ő vállalkozása is, amely három házzal kezdte, és ma már közel háromszáz Balaton környéki ingatlan szálláshelyeit értékesíti 7-20 euró/nap/fő-ért, azaz 1800-5200 forintos áron. Elmondása szerint a part közeli olcsó szobák vagy az igen exkluzív, medencés házak a legkelendőbbek. A balatoni szálláshelyeket kínáló internetes oldalára naponta átlagosan 1800 német, osztrák, holland vagy svájci kíváncsi. Az ő példája is jelzi, mi a jövő útja a vendégfogásban.

Érdekek ellentéte és összhangja
Ki gyanakvással, ki reménykedve kíséri figyelemmel a 15 év alatt százmilliárd forint értékű balatoni beruházást ígérő SCD Holding ténykedését. Ez az a társaság, amely az elmúlt két évben megvásárolta a magyar tenger három legnagyobb turisztikai vállalkozását, így egy kézbe került a kempinghálózatokat is működtető Balatontourist, a Siotour és a Zalatour. Egyebek közt minőségi turizmust szolgáló nagyberuházásokat ígért, konferenciaközpontokkal, szórakoztató parkokkal, wellness-szolgáltatásokkal. Ha mindez megvalósul, felrázhatná a több éve csökkenő vendégforgalomtól szenvedő, többre érdemes balatoni üdülőövezetet Csipkerózsika-álmából.
A magyar többségi tulajdonban lévő cégről eddig annyi derült ki, hogy kisebb-nagyobb fejlesztésekre, állagmegóvásra, marketingre már költött balatoni érdekeltségeiben. Nyár végéig az ilyen célú ráfordításai elérik félmilliárd forintot. Ez nem kevés, de a nagy durranás még hátravan. Azoknak, akik ingatlanspekulációtól tartanak, meg attól, hogy az új attrakciók helyett megannyi lakópark és apartmanház épül majd az értékes tóparti területeken, még várniuk kell a megnyugvással. Az SCD idén tavasztól ígért nagy fejlesztései ugyanis nem indultak be, ugyanakkor egy jobban átgondolt, egész térséget érintő fejlesztési programot készíttetett szakértő cég bevonásával. Ezt a következő hónapokban fogja egyeztetni az önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel - tudhattuk meg Elkán Pétertől, a társaság kommunikációs igazgatójától. Ennek során kiderül, mennyire hangolhatók össze egy profitérdekelt cég és a térség érdekei, amiből sok jó dolog is kisülhet. Az ígéretek szerint az egyeztetett tervek alapján jövőre startolnak az SCD gigaprojektjei a Balatonnál, amiről bővebbet csak ősszel tudhatunk meg.

Kedvezmények
A Balaton vonzerejét ma már számos kedvezménnyel igyekeznek növelni a szolgáltatók. A régió egészét érintő lehetőségeket kínál a tavaly óta létező Balaton Turizmus Kártya, amely idén új családi változattal bővült. A Balatoncard Standard ára 1590 forint, a két felnőtt és maximum három 14 év alatti gyermek számára megtakarítási lehetőségeket nyújtó Balatoncard Family 2190 forintba kerül. Ezekkel egyebek közt 10-15 százalékos kedvezményt kaphatunk jövő év április végéig több balatoni étteremben, szálláshelyen, továbbá húszszázalékos engedménnyel juthatunk fel a hajójáratokra. Ingyen vagy olcsóbban látogatható egy sor látnivaló. Kedvezmény jár még a kártyatulajdonosoknak sportszerkölcsönzéskor, vitorlázáskor, lovagláskor, sőt borozáskor is.
A plasztikkártyákkal igénybe vehető kedvezmények köre számos ingyenes és félárú szolgáltatással bővül, ha ehhez négy vagy tíz napig érvényes kiegészítő bérletszelvényt is vásárolunk 5940, illetve  9900 forintért. Aki aktív pihenésre vágyik, annak az eleinte borsosnak tűnő ár bőven megtérülhet. Kiegészítő bérletszelvényhez a Balaton-part Tourinform irodáiban vagy a www.balaton.com portálon, megrendeléssel juthatunk.
A MÁV és a balatoni hajózási társaság közös ajánlata a Balaton Mix utazási jegy, amely a felnőtteknek négyezer forintba, a 6-14 év közötti gyermekeknek 1650 forintba kerül. Elfogadnak üdülési csekkeket a menetrend szerinti hajójáratokon, kompjáratokon, hajóprogramon és vitorláskikötői szolgáltatások ellentételezéseként is. A menetrend szerinti hajójáratokon ingyen utazhatnak a hat év alatti gyermekek, a 65. életévüket betöltöttek, a MÁV-dolgozók, az országgyűlési képviselők, valamint hadirokkantak és kísérőik. A diákigazolványra 25 százalék kedvezmény jár, féláron hajózhatnak a 6-14 év közötti gyermekek, a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és kísérőik, a nagycsaládosok, valamint a balatoni régió állandó lakosai.

Harc a hajózásért, kalózokkal
A feketegazdaság egyik jellemző balatoni megjelenési formája az illegális hajóztatás. Az adómentesen, így olcsón dolgozó "kalózok" rablása abból áll, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. sétahajóinak utasait elcsábítva számottevő bevételkiesését okoznak az önkormányzati és állami tulajdonú cégnek. A napokban például megtörtént, hogy egy kiránduláshoz előre lefoglalt sétahajóhoz tartó iskolai osztályt "nyúltak le" tanárnőstül az indulás előtti pillanatban, olcsóbb tarifát ígérve. Horváth Gyulának, a hajózási társaság vezérigazgatójának beszámolója szerint eddig rendre hiába fordultak a vízi rendészethez, az adóhatósághoz vagy a munkaügyi felügyelőséghez, mindegyik hatóság úgy érezte, nem neki kell megoldania ezt a problémát.
Miközben a hajózási társaság a vizeken küzd az igazáért és az utasokért, mások a cég megszerzéséért szállnak síkra. A tóparti önkormányzatok évek óta harcolnak azért, nehogy valami profitérdekelt társaság privatizálhassa az üdülőövezet stratégiai vállalkozását, amelynek bizonyára nem lenne érdeke tovább működtetni a hasznot nem hozó menetrend szerinti hajózást, ám szeretné megszerezni a vitorlásturizmus fellendülésével egyre jövedelmezőbbnek ígérkező kikötőhálózatot. Jelenleg a társaság nyereséges üzletágainak segítségével tartják életben a veszteségeseket.
A balatoni települések sikerként könyvelhették el, amikor négy évvel ezelőtt megkapták az államtól a cég részvényeinek 51 százalékát hatszázmillió forintos tőkeemelésért cserébe. Azóta kiderült, az egyedülálló tulajdonosi struktúra bevált, az érintett 22 tóparti önkormányzat jó gazdának bizonyult, és azzal, hogy nem a lassú állami apparátus hozta meg az érdemi döntéseket, rugalmasabbá vált a vállalkozás irányítása.
Mióta napirenden van a cég másik felének privatizálása, az önkormányzatok határozott lépéseket tettek a maradék 49 százalékos részvénypakett megszerzésére is. Szerintük így biztosíthatják, hogy profitérdekelt befektetőnek semmiképp se lehessen meghatározó beleszólása a társaság irányításába, és ne szedhessék szét részeire a nagy múltú, Széchenyi István kezdeményezésére alapított vállalatot.
A balatoni települések kezdetben ingyenes vagyonjuttatásban reménykedtek, de ma már készek pénzt is fizetni az államkasszába a teljes részvénycsomag megszerzéséért. Ajánlatukat még a választások előtt letették az asztalra, de akkor nem született határozat az ügyben. Most az új kormány döntése lesz, támogatja-e a helyi kezdeményezést, vagy, nagyobb bevételt remélve, pályázatot ír ki a hajózási társaság még állami kézben lévő részvénycsomagjára.

A legnagyobb
A napokban avatták fel a hajósok védőszentjéről elnevezett Szent Miklós hajót, amely a Balaton legnagyobb vízi járműjeként szolgál az idei szezontól. Az 550 személyes hajó eredetileg török tengerjáróként kezdte. Miután megvásárolták, két évig vesztegelt a Dunán, várva, hogy a Sió-csatornában ismét elegendő víz legyen, hajózhatóvá váljon, s így a Szent Miklós eljuthasson a Balatonhoz. Némi átalakítás és felújítás, valamint pezsgősüvegtörés és papi áldás után állították most forgalomba. A tervek szerint vízen ringó rendezvények színtere lesz, majd a csúcsidényben a menetrend szerint közlekedő hajóflotta tagjaként szolgál.