Indul a gyorsvonat Ferihegyre

Júliusban ünnepli indulásának százhatvan éves születésnapját a vasút. Ez az ünnep vélhetően csillogóbb lenne, ha az egykor a társadalomban vezető szerepet betöltő MÁV az elmúlt egy-két évtizedben nem zuhant volna a mélypontra. Magyarország Európában az elsők között alkotott vasúti törvényt még az 1830-as évek első felében, majd 1846 júliusára elkészült az első pályaszakasz Pest és Vác között. A váci vonal átadása után nem kellett sokat várni az újabb vaspályák átadására, fokozatosan megindult a közlekedés a főváros és a nagyvárosok között. Az 1867-es kiegyezéskor már több mint kétezer kilométernyi sínpáron zakatoltak mozdonyok.
A magyar vasút fénykorát ettől számítják, s egészen az első világháború kezdetéig tartott. A huszadik század első éveiben az országban a közforgalmú közlekedés és a teherszállítás jó kilencven százalékban vasúton zajlott. Az indulást követően egyébként 1868-ig valamennyi vasútvonal magánkézben volt, ekkor alakult meg a Magyar Királyi Államvasutak Részvénytársaság. A második világháborút követően is meghatározó vállalat volt az országban az államosított MÁV, a megközelítőleg százezer embert foglalkoztató vasút.
Az 1980-as évek elejétől a társadalmi és gazdasági változások miatt csökkent a vasút szerepe, a fejlesztési lehetőségek visszaestek. Elöregedett a járműpark, a mellékvonalak állapota folyamatosan romlott. A megszűnt vállalatok, üzemek és bányák miatt egyre kevesebb igény volt az áruszállításra. A kilencvenes évekre jelentős lett a piacvesztés, a személyszállítás negyven százalékra, az áruszállítás harmadára esett vissza. A reform elengedhetetlenné vált, az igény eljutott a kormányhatározatok szintjéig, de a végrehajtásból nem lett semmi.
A közelmúltban az Országgyűlés megszavazta a vasúti törvényt, és ez felgyorsíthatja a MÁV helyzetének javítását. E lehetőségekről beszélt a napokban megtartott nemzetközi idegenforgalmi kiállítás vasutas szakmai napján Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára, és Gaál Gyula, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. A törvény értelmében a pályavasút állami tulajdonban marad, az egyes üzletágak ellenben önálló részvénytársaságként tevékenykednek majd. A gépészeti üzletág már most is így működik, az áruszállítás az idén januártól lett önálló, a személyszállítás 2007-ben kezdi meg saját útját. Ettől a változástól eredményesebb gazdálkodás remélhető, az üzletágak önállóan pályázhatnak és köthetnek stratégiai megállapodásokat. A távolabbi jövőben kialakulhatnak a regionális központok, melyektől a mellékvonalak felélesztése várható.
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Részvénytársaság 1879-ben kezdte meg tevékenységét. Az első világháborút követően az országhatárok változása új helyzetet teremtett: Budapest székhellyel egységes társaság maradt a GYSEV, de a két ország - Ausztria és Magyarország - területén az adott állam előírásai szerint üzemelt a vállalkozás. Ez a döntés 1923-ban született, és azóta is érvényben van.
Az elmúlt időszakban a GYSEV sikeres maradt, nyereséges éveket zárt, és csak akkor nem mondhatta el ezt magáról a vállalkozás, ha jelentősebb beruházásokat hajtott végre. Azok pedig ismét nyereséggel gyümölcsöztek.
- A GYSEV azért van a MÁV-nál kedvezőbb helyzetben, mert jóval rövidebb vasútvonalakat üzemeltet, sokkalta kisebb részt kell vállalnia a hazai személyszállításból, miközben az áruszállítási tevékenysége arányaiban jelentős és növekvő tendenciájú - mondta Forgács István, a GYSEV külső kommunikációjáért felelős kft. ügyvezető igazgatója. - Abból eredően, hogy kisvállalat, rugalmasabban tud alkalmazkodni a piac elvárásaihoz és fejleszteni azokat az üzleti tevékenységeket, amelyek hozzájárulhatnak a cég eredményességéhez.
A képlet világosabb: a MÁV nem egy mamutcég lesz, hanem üzletágainak önállósulásával a GYSEV-hez hasonlóan kisebb területeket ölel majd fel, és így várhatóan ledolgozhatja hátrányát.

Sínen vagyunk
Az Európai Unió támogatásával mintegy harmincmillió eurós költséggel átépül a Ferencváros-Vecsés vonalszakasz. A munkálatok első fázisaként Szemeretelep megállót áthelyezik és gyalogos felüljárót alakítanak ki. Két peron épül itt, amelyeket a repülőtéri gyorsforgalmi út felett is áthaladó gyalogos felüljáró köt majd össze. A felüljáró két végébe liftet építenek be. A tervek szerint szeptemberig elkészül a felüljárót és a terminált összekötő gyalogút is. A beruházással megvalósul a Nyugati pályaudvar és Ferihegy I. közötti közvetlen vasúti összeköttetés.