Parlamenti nyitó találgatások

Képzeljünk el egy falusi udvart. Tételezzük fel, hogy a farakás alatt elszaporodnak a patkányok. A szomszéd feljelenti a tulajdonost. Önök szerint ma hány hatóság lát munkához ennek nyomán? - ezt a talányos feladványt az ország közigazgatási reformjával megbízott, Sárközi Tamás jogászprofesszor vezette munkacsoport egyik tagja tette fel egy értekezleten, s miként a népszerű tévévetélkedőben, négy lehetőség közül lehetett választani. A "közönségszavazatok" alapján a négy eljáró hivatal kapta a legtöbb voksot, ezzel szemben a valóságos helyzet az, hogy legalább öt intézménynek lehet dolga az üggyel. A helyi önkormányzat (vagyis a jegyző) mindenképpen, egyszerűen mert intézkedési kényszerben van. Megkerülhetetlen a tisztiorvosi szolgálat is, mert az esetleges egészségügyi veszélyforrások dolgában is lépni kell; ha az udvaron van baromfi is, kihagyhatatlanná válik az állat- és növény-egészségügyi apparátus. Amennyiben a tulajdonos nem hajlandó alávetni magát az eljárásoknak, a rendőrségnek kell biztosítania a mentesítést, azaz a rágcsálóirtást. Ha pedig az illető emiatt panasszal él, bírósági ügy lesz a dologból. Mindez sok ügyintéző munkaórájába, rengeteg oldalnyi kinyomtatott papírjába kerül.
A példázat azért fontos, hogy megértsük, miért is fontos az az államigazgatási reform, amely immár tizenöt éve húzódik, de amelyhez egyik kormány sem mert érdemben nekifogni. Nem mert, hiszen ez egyenlő sok ezer ember elbocsátásával, érdekek sérülésével. Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő eltökéltnek tűnik, és meg is jelölte a két fő "csapásirányt". Az egyik az olcsóbb központi közigazgatás kialakítása. A cél: kevesebb minisztérium, kisebb köztisztviselői-közalkalmazotti létszám. "Lesznek ütköző érdekek, de az országé mindennél fontosabb" - nyilatkozta a szocialisták választmányi ülése után, és hozzátette: a legfontosabb, hogy az államirányítás spóroljon az adófizetők pénzével. A másik - ebből a szempontból szintén "érdekes" - fő irány az önkormányzatiság rendszerének gyökeres átalakítása, vagyis az úgynevezett kisrégiók rendszerének kialakítása, a megyék esetleges felszámolásával együtt. Ez szintén komoly érdekütközéseket hordoz, hiszen például iskolák felső tagozatainak "központi" összevonásával, esetleg a kisfalusi önkormányzatok önállóságának részleges elvesztésével is járhat.
A költségvetés és az államháztartás rendbetétele a szakemberek szerint nem tűr halasztást: az új kormánynak sürgősen lépnie kell. Hivatalosan egyelőre még semmit sem tudni a változtatásokról. Csupán mendemondák, meg nem erősített hírek láttak napvilágot abból, mi vár ránk.
Állítólag első lépésben háromszázmilliárdos megtakarításról dönt az új kormány. Ez lélegzetvételhez juttatná az államháztartást, megnyugtatná a piacokat is, de az ennél négyszer-ötször nagyobb hiányhoz képest kis lépésnek tűnik.
A kormányprogram elfogadása előtt történt már egy s más az elmúlt napokban, ezek a lépések főként az állam bevételét növelték. Az ÁPV Rt. eladott tízszázaléknyi állami kézben lévő Mol-részvényt a Molnak, az ebből nyert 240 milliárd forint az államadósság csökkentésére használható fel. A kormány állítólag tőzsdére viszi az Autópálya-kezelő Rt. kisebbségi részvénycsomagját, így az idei építési költségek valószínűleg nem jelennek meg a költségvetésben, és ez eddig nem várt bevételt is hozhat a büdzsének.
{p}
Hír kelt szárnyra arról, hogy a kormány szigorító lépésekre készül a lakástámogatások terén. Ez azonban a már felvett hiteleket az elképzelések szerint nem érinti, visszamenőleges hatállyal ilyen változtatásnak alkotmányossági akadálya lehet.
Az elemzők szerint szükség lenne a szociális támogatások átmeneti befagyasztására is. Megszüntetnék a családi pótlékot azoknál a családoknál, amelyekben magas az egy főre jutó jövedelem. Ki kellene szélesíteni a legális foglalkozatást, el kell érni, hogy aki dolgozik, az feltétlenül járuljon hozzá az egészségügyi ellátás finanszírozásához. A munkavállalók negyven százalékát minimálbérre jelentették be, ez az adóelkerülés is jelentősen csökkenti a központi büdzsé bevételeit. A lapokban megszólaló közgazdászok továbbra is a kétkulcsos szja-rendszer mellett teszik le a voksukat, de a különféle kedvezményeket szigorítanák. Azt javasolják, hogy adózzanak az őstermelésből és a falusi turizmusból származó jövedelmek is. Latolgatják az ekhós és az evás átalányadózás túlzott kedvezményeinek lefaragását is. Az áfa kulcsát a tervek szerint a termékek és szolgáltatások körében 15 százalékról 20 százalékra emelhetik - ez havi 12-14 milliárd forintot hozhat a konyhára -, s a jövedéki termékek - alkohol, dohány, benzin - adójának növelése is a láthatáron van. E változások áremelkedéshez vezetnek. A pékek, a húsipariak és a tejfeldolgozók például már fontolgatják a drágítást. Kérdés, mit szólnak majd hozzá az ilyen szándékokat eddig rendre letörő áruházláncok.
Átgondoltabb nyugdíjrendszerrel is komoly összegeket lehetne megtakarítani. Jelenleg 62 év a nyugdíjkorhatár, de akinek legalább 38 éve munkaviszonya van, az a nőknél 57, a férfiaknál 60 éves kortól igénybe veheti az előrehozott nyugdíjat. A megszorításokat javasoló szakemberek szükségesnek tartják a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését 65 évre. Ezzel párhuzamosan a korhatárkiváltságokat megszüntetnék, illetve csökkentenék.
Hogy mindebből mi kerül a kormány programjába, az csak néhány hét múlva, az új kabinet felállítása után derül ki. Az eddigi tárgyalások szerint az mindenesetre biztosra vehető, hogy a reáljövedelmek nem csökkenhetnek, növekedési ütemük viszont lassul. Olyan intézkedéseket sem hoznak, amelyek a gazdasági fejlődés sebességét visszafognák.

Bizonyíték a fénykép is
Az árvíz elleni védekezés költsége meghaladta a 19 milliárd forintot. A folyók példátlan áradása néhol irdatlan károkkal járt, azok felmérése és a helyreállítás még hátravan. Az érintett Duna menti településeket már járják a kárfelmérők, a Tisza és a mellékfolyói mellett viszont csak a víz visszahúzódása után derül ki pontosan, mekkora a kár. Az önkormányzati felmérés szerint például Nagymaroson 350 milliós, a nehézgépek ugyanis tönkretették az utakat, és megrongálódott a művelődési ház is. A Tisza melletti településeken ennél nagyobb összegek is kijöhetnek. Az önkormányzatok a kormányra számítanak. A lakóházakban keletkezett - csak a Dunánál 200 milliósra becsült - károk megtérítésére csak azok tarthatnak igényt, akiknek van érvényes biztosításuk. A biztosítók többsége fényképeket is elfogad bizonyítékként az árvizes károkról, ha a tulajdonos már a kárfelmérés előtt elkezdte a helyreállítást. Feltérképezik a mezőgazdasági területek kárait is, s azokat is, amelyeket a gátakhoz közlekedő járművek okoztak.