Reped a fal, remeg a gyomor

- Úgy szétnyílt a ház sarka, hogy a repedésen befért a kezem. Megijedtünk. Szaladtunk a biztosítóhoz, de nem fizet egy fillért sem - így foglalja össze a történetét Jónás Kálmánné. A Széchenyi utca 62. előtt álldogálunk. Mutatják, a dombon túl, jó kétszáz méterre már a kőbánya húzódik.
Az özvegy házát úgy húzták fel a hetvenes években, mint sok régi épületet a környékben: sárba rakták az apróbb-nagyobb köveket, alapozással, betonozással nem sokat bíbelődtek. Amikor a föld megmozdul egy ilyen szerkezet alatt, a rezgés úgyszólván szétrázza a falakat. Ez történt március 30-án délután is, amikor a szokásosnál nagyobb robbanásra kapták fel a fejüket a gyöngyöstarjániak. A friss károsodás láttán a biztosítós csak a fejét ingatta. Nincs ereszcsatorna, biztosan azért süllyed az épület... Jónásék azóta már árulják az erdő és patak ölelésében megbúvó házikót. A repedéseket gondosan eltakarták. A felújításra kölcsönt vettek fel, ami után az asszony havonta 22 ezer forint törlesztést fizet. Nyugdíja viszont nem több 23 ezer forintnál.
Nem spóroltak bezzeg a vasbetonnal Deák Róberték, amikor húsz éve tető alá hozták a házukat. A többszintes épületet mégis pókhálóként szövik be a repedések. A családtagok úgy érzik olykor, mintha metró járna alattuk, vagy mintha a házat le akarná dobni a hátáról a föld. Sohasem mentek el nyaralni: amit csak félre tudtak tenni, azt évtizedeken keresztül mind az otthonukba rakták bele. Most meg csak nézik, hogyan hullik a vakolat, hogyan roppan meg az erősnek hitt építmény sarka, hogyan töredezik fel már megint a járda az udvaron. Már tíz éve felvetették: nem jó, hogy a bánya határa egészen a kertjük végéig terjed. A kifogásokat azonban mindig lesöpörte egy "magasabb" gazdasági érdek.
- Nem értem, miért repedeznek a házaink és miért mozog a csillár, ha a robbantások teljesen szabályosan történnek... - ezen töpreng Csontos József, úgy is, mint a bányához közeli Fajzati utca lakója, s úgy is, mint a helyi önkormányzat képviselője. Legutóbb már tiltakozó levelet fogalmazott, Gyöngyöstarján utcáin pedig gyűlésre hívnak a falragaszok: az emberek a kőbánya jövőjét firtatják.
- Tavaly ősszel engedélyt kaptak a kitermelés bővítésére, így még gyakrabban és még nagyobbakat fognak robbantgatni. Ráadásul elhordják a község ékességét, a Mulató-hegyet, hogy az ország másik felén autópályát építsenek belőle - dohog a képviselő. Csontos József egyébként személyesen is jelen volt a márciusi robbantáson, és saját szemével győződhetett meg róla, hogy a rezgéseket mérő műszer ingája valóban nem lendül túl a megengedett határon.
Csakhogy a faluban a régi parasztházak között akad olyan, amelyik épp az egész falut megrázó robbantás után vált életveszélyessé...
A károsultak számát legalább félszázra becsülik. Az önkormányzat elhatározta, jogi és műszaki szakértőt fogad fel, hogy kiderítsék, kihez fordulhatnak sérelmükkel.
A Miskolci Bányakapitányság korábban a bányatulajdonoshoz, a tiszakécskei székhelyű Vakond Kft.-hez irányította a panaszosokat. A cég azonban akkor is arra hivatkozott, hogy a robbantások ereje a megengedett mértéknek még a felét sem éri el.
- Mindenben jóhiszeműen és az előírások szerint jártunk el. Megítélésem szerint a házak repedezése nem függ össze a kőkitermeléssel - állítja a gyöngyöstarjáni bánya vezetője, Szecskő Ferenc.
Harmincöt gyöngyöstarjáni károsult nemrégiben elhatározta, hogy kezébe veszi az ügyet. Megbíztak egy ügyvédi irodát ügyük képviseletével, kártérítést szeretnének kiharcolni. Szakértők szerint ugyanis igen nagy valószínűséggel bebizonyítható, hogy valóban a kőrobbantás okozza a lakóépületek romlását.
- Fontolgatjuk azt is, hogy kifogást emeljünk a bánya működése ellen - tájékoztat a mátraaljaiak ügyeivel foglalkozó jogász, Lukács Zoltán. Úgy véli, a bányatelep bővítésének tavalyi engedélyezése környezetvédelmi szempontból támadható. Kezdeményezésük azonban akkor volna hatásos, ha az önkormányzat is mögéjük állna.
A gyöngyöstarjániak szerint nem is csak három-négy utca lakóinak problémája a kőkitermelés. A bányatelep szomszédságában fekvő temetőben kidőlnek a síremlékek, idő előtt tönkremegy a nemrég rendbe hozott ravatalozó. A mátraaljiak annak örülnének a legjobban, ha a bánya bezárna. De talán már abba is beletörődnének, ha legalább nem terjeszkedne tovább az otthonaik felé.
- Megcsonkítják mindazt, amit a természet több millió év alatt formált ki - panaszolja Csontos József. Felelőtlen rombolásnak tartja, ami itt történik. Félti a festői fekvésű falut körülölelő dombokat, főleg a Mulató-hegyet, melynek helyén csak egy több száz méter hosszú és ugyanolyan széles, tíz méter mély gödröt hagy maga után a bányaművelés. A képviselő nem nyugszik bele a dologba, mert úgy érzi: a falujuk az övék. Senkinek sincs joga elhordani a hegyeiket.