Habarcs a pásztorlányka arcán

Lehet belőle hangversenyterem vagy múzeum - csak vállalkozó szellem és néhány milliárd forint kell hozzá. Akad befektető, aki magyar kastélyszállóláncról álmodik. A legsiralmasabb az önkormányzatok kezében levő egykori főúri otthonok sorsa. Ám szerencsére akadnak kivételek...
A gyöngyösi Orczy-kastély egyik szépséges szobájának falán egy bájos pásztorlány arcképén állapodik meg a tekintetem. A barokk freskón azonban kőműveskalapács csapásai ütöttek sebeket. Valamikor rávakoltak a falfestményre, s hogy jobban tapadjon a habarcs, gátlás nélkül belevagdostak a képbe - magyarázza a művezető, aki körbekísér az egyébként zárt építési területen. (A pusztítás akkora kárt okozott, hogy csak a freskók restaurálása százmillió forintos tétel lehet.)
- A régi mesterek tudtak valamit - állapítják meg a kastély boltíveit, cseh boltozatos termeit csodáló mai építők, a kivitelezést végző ürömi cég, a Reneszász Zrt. emberei. Egy műemlék helyrehozatala persze óvatosabb, "szöszmötölős" elfoglaltság, betonozni például csak ott szabad, ahol nagyon muszáj. A vizesblokkokat a pincébe helyezik, a modern gépészetet a tetőtérben rejtik el. Bár a műemlékvédelmiek eredetileg ódzkodtak a tervtől, a hajdani zárt udvart "láthatatlan" üvegtetővel fedik le, s itt állítják ki a jövő tavasszal visszaköltöző Mátra Múzeum híres mamutját.
A kastély úgynevezett védett szobáiban - amelyeket majd az eredeti barokk állapotukba kívánnak visszaalakítani - feliratok figyelmeztetik a gőzerővel dolgozó munkásokat: "A vakolatot leverni tilos!" A régészek néhol lekapargatták a féltucatnál is több festékréteget, hogy megállapítsák, melyik milyen korból származik. Olykor résen kellett lenniük a rég múlt ismerőinek: néhány mészréteg alól például egy medvét ábrázoló képecske bukkant elő, s persze kiderült, nem barokk alkotás, csak az építményt használó múzeumot népszerűsítő rajzocska - az 1960-as évekből...
"A kályhákrul ne gondoskodjon, én ezeket nem Egerben, hanem Posonban fogom csináltatni" - így rendelkezett 1770-ben a gyöngyösi vadászkastélyt nagy gonddal építtető báró, Orczy Lőrinc a tiszttartójának. A díszes angolkerttel övezett építménynek már az sem tett jót, hogy a XIX. században klasszicista ízlés szerint átalakították; az igazi csapást azonban a XX. század mérte rá.

A nemesi család egyik sarja 1935-ben teljes bútorzatával együtt eladta a kastélyt Gyöngyösnek. Hiába figyelmeztetett az egyik kortárs, hogy azonnal csináljanak múzeumot a főúri eleganciával berendezett szobákból, máskülönben "az Orczy teljes berendezése az utolsó szögig ebek harmincadjára kerül". S valóban így történt: a XVI-XIX. századból származó bútorzat, a fegyvergyűjtemény és az ott megfordult neves személyiségek emléktárgyaiból álló gyűjtemény pesti régiségkereskedőkhöz vándorolt, akik bagóért vették meg e kincseket. A lassan lepusztuló épület számára megadta a kegyelemdöfést, hogy az ötvenes években iparitanonc-iskolát rendeztek be benne. Mivel a nehéz esztergagépeket nem tudták a padlóra rögzíteni, az értékes intarziás parkettát gondolkodás nélkül felszedték, s az udvaron elégették.
Bár az Orczy-kastély a rendszerváltás óta amolyan "közös ló" - az épület Heves Megye Önkormányzatáé, az azt övező park pedig Gyöngyös városáé -, most mégis jóra fordul az ingatlan sorsa. Közösen indultak ugyanis egy európai uniós pályázaton, s mintegy nyolcszázmillió forintot nyertek a felújítás első ütemére. A munkálatok azonban tovább folyhatnak, mivel címzett állami támogatásból újabb 1,2 milliárd forintot költhetnek a műemlékre - tudom meg Balázsi Istvánnétól, a gyöngyösi városüzemeltetés helyettes vezetőjétől. A természettudományi pavilonnal gazdagodó, sétányos angolkerttel körülvett kastély 2008 végére nyeri vissza régi fényét.