Hoz is, visz is a kormány

A új-régi kormány a spórolást saját magán akarja kezdeni. Ehhez a parlament is hozzájárulását adta a minap: hárommal, azaz 11-re csökkenti a minisztériumok számát (a Miniszterelnöki Hivatal megtartásával), kevesebb államtitkárt és hozzájuk tartozó "személyzetet" állít munkába. Hírek szerint 15-20 ezer fővel csökkenhet a jelenlegi 350 ezer fős állományi létszám. (Ebben benne vannak a kapcsolódó intézmények dolgozói is.)
A parlamenti képviselők fizetését, illetményét, költségtérítését is mérséklik, számuk pedig várhatóan 2010-től csökken. Önkormányzati képviselőt viszont az idén ősszel már kevesebbet választunk, s a következő két évben fokozatosan megszűnik a megyei önkormányzatok fontossága, munkájukat a választott önkormányzattal bíró régiók, illetve a kistérségek veszik át.
Az állami pénztárca tetemes hiányának csökkentését két módon akarja elérni a kormány: bevételeit növelné, kiadásait csökkentené. Például költözhet a kabinet: augusztusra készül el az a terv, mely szerint a kormány eladja egy sor fővárosi ingatlanját, ezekből kétszázmilliárdos bevétele származik, és közben felépít egy központi kormányzati negyedet, ahol egy helyen lennének a minisztériumok. Ez százmilliárdba kerül, s a megmaradó százmilliárddal az államháztartás hiányát csökkentik.
A megszorító intézkedések már minden lakost érintenek. Az egészségügyben például az elképzelések szerint úgy spórolnak, hogy csak a ténylegesen biztosítást fizetők vehetik igénybe az ellátást, minthogy 2008-tól mindenkiről tudni fogják egy számítógépes rendszer segítségével, fizet-e járulékot. Ha nem, akkor csak a legalapvetőbb és életmentő egészségügyi szolgáltatások járnak neki. Fokozatosan teremthető meg a több biztosítós egészségbiztosítási modell, mely egyben száműzi az orvosi hálapénzt az életünkből. A terv szerint csökkentik a gyógyszertámogatás előrelátott összegét. Régiónként kijelölt kórházközpontokat hoznak létre, más kórházakat leépítenek. A másik társadalombiztosítási tételhez, a nyugdíjellátáshoz nem nyúl a kormány: azt ígéri, a tavaly elfogadott ötéves program szerint rendezi a nyugdíjakat. A szociális támogatások szétosztását a rászorultság alapján a legszegényebbek támogatásával próbálja igazságosabbá tenni a kabinet. (Erről részletesen az 5. oldalon lévő interjúnkban olvashatnak.) Ezen belül is leginkább a gyermekszegénység mérséklésére és megszüntetésére összpontosít. Az a szándék, hogy már a nyáron bevezetik: minden rászoruló naponta kapjon meleg ételt iskolájában, ahogy az ingyenebéd a felső osztályokban is alanyi jogon jár majd a szegényeknek.
A mezőgazdaságot érintő változtatásokat leginkább az Európai Unió politikája kényszeríti ki: két év alatt a mostani területalapú támogatásról át kell állni a gazdaságszintű támogatási rendszerre. A hazai piacokat a külföldi élelmiszerimport fokozott ellenőrzésével próbálja védeni a kormány, és ösztönözni akarja az energiacélú növénytermesztés elterjedését. A gazdaság más ágazatai közül kiemelkedően támogatja majd az elektrotechnikai ipart, az autópálya-építést, a gyógyszeripart, az autóipart, a biotechnológiát, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatásokat és az idegenforgalmat. A legnagyobb foglalkoztatást ugyanakkor a kis- és középvállalkozások körében gondolja elérni.
Az oktatás ügyében folytatódhat a felsőoktatási reform, ugyanakkor tandíjat vezetnek be, melyet utólag, az iskola befejezése után kell majd befizetni. Az általános iskolákat érinti, hogy amelyik faluban lehet, meg kell menteni az alsó tagozatos iskolákat, míg a felsős oktatást kistérségi szinten, az önkormányzatoknak összefogva kell ésszerűen finanszírozniuk.

Ilyen is van, olyan is
Az Európai Uniót tizenkét tagú biztosi testületből álló bizottság vezeti, ők gyakorlatilag a mi miniszteri jogköreinkkel rendelkeznek. Tagországról tagországra hol ettől eltérő, hol ezzel megegyező szerkezetű kormányok működnek. Franciaországban például 19 minisztérium és további tíz hasonló hatáskörű szervezet működik. A másik modell a nagy mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kapacitással rendelkező kis országoké: Dánia például pontosan tizenkét főhivatalt tart fenn, miközben az alkalmazottak harmada (!) a mezőgazdasági és halászati ügyekkel foglalkozik, és ők is csak összesen 154-en vannak. A harmadik módszer a "poroszos": pontos határok szerint kialakított és évek óta változatlan a német rendszer. Ebben a tartományok külön, önálló igazgatással rendelkeznek, a hivatali felépítés pedig már-már a mi egykori szocialista berendezkedésünket idézi: ott mindenre van íróasztal.