Kígyózó

"Alligátor, kezes, eladó, diszkrét ügyintézés, folyamatos tartási tanácsadás"; "Nem bánt a mérges kígyó, csak veszélyes, egyébként biztonságvédelmi szempontból tökéletes társ, tartsa tisztán!" - e mondatok az egyik legnagyobb hazai hirdetőújságból származnak; de nekünk van más hírünk is, ráadásul kettő.

Hazai életBalázs Gusztáv2006. 07. 07. péntek2006. 07. 07.
Kígyózó

Az egyik szerint Pécs mellett - körteforma terráriumból, egy kisgyerek rossz mozdulata nyomán - elveszett egy zöld mamba, s hivatalosan nem keresi senki a hüllőt. Afrika második legveszélyesebb mérges kígyójaként tartják számon ezt a fajt. A másik szerint e kígyó tartására az elmúlt években összesen két engedélyt adott ki a szakhatóság, de az egyiket jelenleg nem használják. Ez utóbbi Tóth Tamásé, a Fővárosi Állat- és Növénykert szakértőjéé. (Véleményére később visszatérünk.)
Fölhívtunk három fővárosi állatkereskedést olyan ürüggyel, hogy zöld mambát akarunk venni. Oktattak minket, elmondták, hogy egy ilyen állat tartása büntetőjogi és egyéb következményekkel járhat, elszabadulva kisebb falusi iskolát küldhet sírba, de egyébként is ilyen állatot Magyarországon vásárolni képtelenség. Aztán újra telefonáltunk. Megadtuk számunkat. Azt mondták, hogy esetleg tudnának segíteni, elvégre "divatos" állat lett a mamba.
- Mennyi? - kérdeztük.
- Az alapár százezer - jött a válasz. - Általunk megadott, ön számára ismeretlen helyen adjuk át a tárgyat.
- Mekkora a "tárgy"? - kérdeztük.
- Most úgy hatvan centi, de akár kétméteresre is megnőhet, ha jól etetik. Ám engedély nincs rá - figyelmeztetett az állatkereskedő.
Az úgynevezett veszélyes állatok tartására vonatkozó jogszabály nagyon szigorú. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól, Szendrei Attila őrnagytól kapott tájékoztatás szerint engedély annak adható ki, aki cselekvőképes és büntetlen előéletű, megfelelő szakirányú, legalább középfokú képesítéssel rendelkezik, van legalább hároméves gyakorlata veszélyes állat tartása kapcsán, rendelkezik a közvetlen szomszédok beleegyező nyilatkozatával, az előírt tartási és biztonsági feltételeket.
Nagyon fontos, hogy mérges kígyókra, skorpiókra, pókokra és szkolopendrákra csak akkor adható ki az engedély, ha az ellenszérum folyamatosan biztosított!
A helyzet azonban a következő. Ma Magyarországon legalább 2500-3000 lakásban, házban tartanak veszélyesnek minősített hüllőt, illetve egyéb mérges állatot, ragadozót. Többek között azért, mert ez divat; másrészt valamiféle státusszimbólumnak számít immár. A előbbiekben már idézett Tóth Tamás szerint ez nyilvánvalóan egyfajta magamutogatás. Ugyanakkor a hüllő mégiscsak veszélyforrás. Elég, ha egy három évvel ezelőtti esetet idézünk, amikor az Omszki-tó partján egy krokodilt sétáltatott bizonyára elmebeteg gazdája. De a helyzet az, hogy madárpókot, skorpiót vagy akár ráját az illegális forrásokból bárki bármikor vehet. Csak az ár a kérdés.
Ha egy megszökött veszélyes állatról tudomást szerzünk, elsősorban a megyei környezeti, természetvédelmi és vízügyi szakhatóságot kell hívnunk. Az elkódorgott állatot a területi állat-egészségügyi vagy - ha nagy a baj - az erre szakosodott szakemberek fogják be. De tartsuk észben: amennyiben a jószágra nem volt tartási engedélyünk, és az netán ártott is valakinek, könnyen börtönbe kerülhetünk. Halált okozó gondatlan veszélyeztetés esetén ez akár tíz év is lehet - persze ha egyáltalán kideríthető, hogy ki volt az elkóborolt állat gazdája.

Belső viszolygás
Úgynevezett ronda vagy riasztónak mondott állatok tartására általában azok szánják el magukat, akik valamilyen más, belső "elfojtást", viszolygást szeretnének ellensúlyozni - ezt Wappler András pszichológus mondta lapunknak. Az állatok tartói általában nem félnek gondozottjaiktól, sőt, birtoklásuk vagy ártó képességeik akár egy üvegtartály általi korlátozása is egyfajta hatalomélményben részesíti őket. Igaz az is, hogy a terraristák többsége békés, kedvenceit órákon át figyelni képes "kutató alkat".

Negyven deka tücsök
Leguánt vett ötvenezer forintért egyik kollégánk (nem a mi szerkesztőségünkben dolgozik). Szavait idézzük: "Ez a rohadt dög napi negyven deka tücsköt zabál, az úgy ezerkétszáz forint, azonkívül büdös, mint a fene." Ma a derék jószág már egyik nagyobb városi állatkertünkben látható (ott alighanem van elég tücsök). Álljanak itt az árak: a fekete (az a bizonyos mezei) tücsök törzsvendégeknek darabonként 50 forintba kerül, a kisebb fajta tízet kóstál. A kígyótartás elengedhetetlen kelléke, az úgynevezett bébipatkány egy példánya - szintén törzsvevői körben - kétszáz forint. Egyébként háromszáz.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek