Kulin bán élete és halála

Ötven késszúrással végeztek Bacskulin József dúsgazdag szemészorvossal a Kanári-szigeteken lévő villájában, kalapáccsal betörték koponyáját, torkát átvágták. Az üdülőparadicsomban, La Palmán soha nem fordult elő ilyen kegyetlenséggel elkövetett rablógyilkosság. Az eset még júniusban történt, mire eljutottak hozzánk a hírek, az áldozatot már el is temették. Németországban élő özvegye azóta sem akar hallani férje halálának körülményeiről, melynek részleteit a spanyol rendőrség gyorsan feltárta, és a gyanúsítottakat is elkapta. Egy 31 éves német és egy 63 éves szerb férfit, akik vele laktak a házban. Valószínűleg üzleti és/vagy személyes vita állhat a háttérben.
A magát nemes egyszerűséggel Kulin bánnak nevező öregúr jelentős vagyonának sorsa azonban sajtóértesülések szerint egy budapesti barátjának kezében van. Ha nem készült végrendelet, vélhetően ádáz harc indul a professzor milliárdos értékeiért, köztük spanyol, német és magyar ingatlanjaiért, valamint a kuriózumszámba menő Petőfi-, Horthy- és Kádár-relikviákért, melyek a birtokában voltak. Bacskulin doktor folyamatosan kalandozott a világban, haza azonban Röszkére járt, ahol volt vagy négy háza. A Holt-Tisza partján dupla tornyos csodapalotát épített, melynek ablakából szülőfalujára, Horgosra nyílt kilátás. Rengeteg haragosa volt. Egyszer valaki a kerítésére akasztott egy papírtáblát, rajta "BACSKULIN, KI FOGLAK NYÍRNI" üzenettel. Amikor néhány éve riporton jártunk nála, nekünk is mondogatta, úgy érzi, csúfos véget ér az élete. Attól tartott: gyilkosok törnek rá. És így is történt.

*

Mintha félt volna. Kulin bán sokszor kinézett az ablakon, amíg nála tartózkodtam. Pedig azt gondolná az ember, Röszkén, legkedveltebb házában, nem volt mitől tartania. De hát ő mindenkivel összeszólalkozott, az élő fába is belekötött, összeesküvés-elméleteket gyártott. Sokaknak nem tetszett, hogy megvette a Kádár-hagyatékot, és odatette a Horthy-relikviák mellé. Valljuk be őszintén, meglehetősen morbid ötlet egy múzeumban bemutatni a kormányzó díszes ágyát és a pártvezér sétabotját vagy feleségének retiküljét. Mintha megérezte volna végzetét. Egyszer már járt a túlvilágon: valamikor a hetvenes években hirtelen összeesett, s teljes 24 percig a klinikai halál állapotában volt, de csodával határos módon újból erőre kapott.
- Hány napra jött? - kérdezte tőlem, amikor felkerestem. Egy hetet szánt arra, hogy fordulatokban és izgalmakban bővelkedő életét elmesélje, azt állította, kevés arra néhány órácska. Az első pillanatban kiderült: indulatos, heves vérmérsékletű ember, neki nem lehet ellentmondani. Ha egy hetem nem is, de egy egész napom ráment. Persze nem bántam meg, végül is ritkán lehet találkozni olyan emberrel, aki talán még egy múlt századi regényhősnek is, de az utolsó magyar nábobnak biztosan beillik.
Az ekkor még Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak nevezett Jugoszláviához tartozó Horgoson született 1927-ben. Családja története sem mindennapi: nagyapja rác, nagyanyja sváb - ők magyarok lettek. Szülei, a horgosi szegény fiú és a szegedi gazdag lány nagy szegénységben élt, az asszonynak terhesen is dolgoznia kellett. A gyerekek lyukas cipőben jártak, de meleg étel mindig került az asztalra. Bacskulin fiatalon Szabadka sakkbajnoka volt, és papnak készült, ám a zágrábi orvosegyetemen kötött ki. Németországban praktizált. Szaruhártyamentő szemorvosként szerzett magának hírnevet, a fáma szerint nála műttette magát Brezsnyev és a japán császár is. Svédországban Nobel-díjas professzorokkal dolgozott együtt. Hatalmas vagyonra tett szert. Boszniai betegei nevezték el Kulin bánnak: hercegüket hívták így, uralkodása idején fénykorát élte Bosznia.
Ahogyan ő mondta, "puszipajtások" voltak Kádár Jánossal. Elhittem neki, mivel láttam a falon a róluk készült közös képeket. Ha Pesten járt, bejelentkezés nélkül bemehetett a pártvezérhez. Történetek sorjáztak, alig győztem jegyzetelni. "Aki nem ellenünk, az velünk" - Kádár egykor sokat emlegetett "bölcsessége" állítólag Bacskulintól származik. Kulin bán, ha Kádárral sakkozott, jelképesen két királlyal játszott, finoman jelezve, ki is kettőjük közül a magasabb rendű. Hogyan akarta megvetetni Kádárral Erdélyt 18 millió dollárért? Miként cserélte volna el a sakkozó Verőczi Zsuzsát a Bácskáért? Egyre csak ráncoltam a homlokomat, riportalanyom meg magnófelvételeket, írásos dokumentumokat kotort elő fiókja mélyéről, bizonyítva, hogy ő soha nem beszél mellé.
Aztán átballagtunk a lepusztult röszkei kastélyba, ahol Kádár János és felesége, Tamáska Mária hagyatékának jelentős részét őrizte. Az 1993-as árverésen került a tulajdonába. Kulin bán csak azután licitálhatott, miután felmutatta a német bankgaranciát, mely egymillió márkáról szólt. Tulajdonába kerültek sakkasztalok, kártyapaklik, mandzsettagombok, sétabotok, írógépek, vadásztrófeák, irodai bútorok, herendi porcelánok, Marx-, Engels-, Lenin-képek.
Megnéztem vitéz nagybányai Horthy Miklós tárgyait is: a kormányzó gyönyörű mintákkal festett, kézzel faragott mennyezetes ágyát (ebben aludt Bacskulin!), díszes szekrényeit, Horthy Istvánka bölcsőjét, sapkákat, kardokat, festményeket. Kulin bán lekapta a falról azt a magyar zászlót, amellyel Horthy bevonult Szegedre. És ezzel még nem volt vége a történelmi utazásnak. Ezután jött csak a meglepetés: Kádár páncélszekrényéből előkerült Nagy Frigyes porosz király festett, lapos figurás sakk-készlete. És néhány, az 1848-49-es szabadságharc során használt kard.
- Ez meg itt Petőfi Sándor zsebórája - vette elő másik féltett kincsét. Az 1842-ben gyártott díszes időmérőn kiolvasható felirat: "Emlékbe Sándornak Petrovicsné". Az egymillió márkát érő relikviát Bacskulin felesége ingyen adta volna a Magyar Nemzeti Múzeumnak, de az intézménynek nem kellett. Az áll a válaszlevélben, hogy ott nem tudják elhelyezni, próbálkozzanak máshol. A kazánkirály Morvai is fente rá a fogát, de hiába, a becses tárgy maradt házi őrizetben. Vajon most hol lehet? Megvan-e még egyáltalán?
Ha már Petőfinél tartunk, Bacskulin József világutazása során jóval a Morvai-féle expedíció előtt eljutott Szibériába is, ahol a költő raboskodásának emlékeit kereste, Kamcsatkán pedig Benyovszky Móric nyomába eredt. Kilencvenszer járt Afrikában. Könyveket írt, legjobban az őstörténet érdekelte. A Japán-Magyar (Turáni) Kultúrszövetség elnökeként igencsak vad elképzelései voltak: a japán császárt akarta látni a magyar "uralkodói székben".
Kulin bán megmutatta a Kanári-szigeteken épült hegyi rezidenciájának fényképeit is. Akkor még nem sejthettük: ott éri majd a végzet. Persze szóba került gazdag gyűjteményének, 17 ingatlanjának sorsa. Azt mondta, nem viszi el a feje alatt. Hát tényleg nem vitte el. A kalandos életű szemorvos halála után hagyatékának sorsa biztosan középpontba kerül. Nyomorék lánya és kitagadott fia aligha jöhet számításba. Talán majd Németországban élő özvegye, horgosi unokaöcscse vagy titokzatos budapesti barátja viseli gondját.
Ami sejthető: Petőfi, Horthy és Kádár már nem kerül egy fedél alá. Szerencsére.