Kakukkfiókák

Október elsején ugyan megváltozott feltételekkel tartják a - hazánkban a negyedik - kisebbségi önkormányzati választásokat, ám, úgy tűnik, sokan továbbra is "üzletet" látnak az indulásban. Idén csak az vehet részt a nemzetiségi vezetők megválasztásában, akit felvettek a névjegyzékbe. Számuk kétszázezer. A jelöltek csak valamelyik kisebbségi szervezet színeiben indulhattak, ám ez sem akadályozta meg a "kakukkfiókák" megjelenését.
- A jelenlegi törvény beengedi azokat, akik nem közülünk valók, csak üzletet látnak a kisebbségi választásokban - véli Martin Tivadar, a Magyarországi Románok koalíciójának elnöke, a nyolcvan százalékban románok lakta Méhkerék polgármestere. (Aki egyébként négy versenytárssal indul a faluvezető székéért.)
Azt ugyanis senki sem ellenőrzi, hogy valós adatokat állít-e az a polgár, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak vallja. Így a fővárosban és vidéken több más származású személy is felvetette magát egy román kisebbségi szervezet listájára. Kedvezett a visszaéléseknek, hogy a magát nemzetiséginek valló nemcsak a lakhelyén jelentkezhetett, így nehéz volt cáfolni a közösséghez tartozást. Emiatt előfordulhat, hogy egy románnak bejegyzett szervezet - melynek legtöbb tagja a nyelvet és a kultúrát nem ismeri, és cigány vagy magyar származású - végül többségbe kerülhet a románok közgyűlésében. Sérelmeikkel ezért az ombudsmanhoz fordultak - tudtuk meg Martin Tivadartól. Az "álrománok" beszivárgása ellen tiltakozott a Fővárosi Román Ortodox Nők Egyesülete is.
- Nálunk nemhogy "kakukkfiókák" nincsenek, de jóval többen beszélik a szlovák nyelvet, mint ahányan feliratkoztak a választói jegyzékre - állítja viszont Stuller András, Mátraszentimre első embere. A településbokor négyszázötven választópolgárából nyolcvanhatan vallották magukat szlováknak, ők szavaznak a hét jelöltről, akikből összeáll az ötfős testület. Az "ország tetején" a feliratok kétnyelvűek, s a helyi iskolában még azok a kisdiákok is szorgalmasan tanulják a szlovákot, akiknek nem ez az anyanyelvük.
Az Országos Választási Iroda adatai szerint 1441 településen tizenhatezer kisebbségi száll versenybe: tízezren cigányok, kétezernégyszázan németek, mintegy hétszázan szlovákok, a legkevesebb a szlovének közül került ki. A legtöbb kisebbségi jelöltet a Lungo Drom állította, őket követik a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma jelöltjei. Az indulók javarészt 30-50 év közöttiek, másfélszer több köztük a férfi, mint a nő.

Jelöltek kerestetnek
A néhány nappal ezelőtti sajtóhírekből még úgy tűnt, több száz hazai helység árválkodik polgármesterjelölt nélkül. Lapzártánk idejére azonban már kiderült: míg 2002-ben 8276-en indultak, a keddi adatok szerint 2006-ban 3174 településen már 8609 polgármesterjelölt szállt ringbe. Azokban a falvakban, ahol négy éve nem akadt jelentkező, s ezért 2003-ban időközi választásokat kellett tartani, most nem marad üresen a poszt. Ilyen például a Vas megyei Kőszegszerdahely és Sorkifalud, ahol most ketten, vagy a Győr-Moson-Sopron megyei Táp és Dőr, ahol hárman is pályáznak a címre.
Némelyütt egyenesen "tolonganak" a faluvezető székéért. A Győrhöz közeli, repteréről ismert Péren kilencen szálltak versenybe, miután a jelenlegi polgármester bejelentette, hogy nyugdíjba vonul - tudtuk meg Varga Lajos jegyzőtől. A főállású polgármesteri szék annak ellenére vonzó, hogy a 2400 lelkes település veszteségesen gazdálkodik és önhibáján kívül hátrányos helyzetű. Az egy főre jutó jelöltek száma valószínűleg Bakonygyiróton a legmagasabb: a százhatvanhetes lélekszámú bakonyalji falucskában öten szeretnék elnyerni a mintegy nyolcvanezer forint tiszteletdíjjal járó faluvezetői posztot.
Az átlagos polgármesterjelöltek 41-60 év közöttiek, függetlenek, s négyszer több a férfi, mint a nő. Akad köztük egy nyolcvanévesnél idősebb is.