Tessék választani!

Az idei választáson 5927 férfi indul polgármesterjelöltként. Női pályázóból 1369 akad. Képviselőnek, vagyis hivatalosan települési önkormányzati jelöltnek 64 218-an jelentkeztek, minden harmadik hölgy. Az összes jelölt közül 6500-an 30 évnél fiatalabbak. A magyar átlagos polgármester-jelölt  51-60 év közötti férfi. A jelöltek korelnöke egy nyolcvanegy éves úr, a legfiatalabb alig hagyta el a húszat. Mindez az Országos Választási Iroda összegzéséből derül ki - az egy településre jutó "jelöltátlag" 2,2 fő. Ez persze csak statisztika, hiszen a kistelepülések harmadában egyetlen jelölt indul "harcba" a polgármesteri székért. Ebben az esetben pedig - mivel nincs érvényességi küszöb - egyetlen szavazat is elég a sikerhez.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken a legtöbb képviselőjelölt függetlenként indul. A pártokhoz kötődőek közül 2426 a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, 1538-an a Magyar Szocialista Párt támogatásával indul. A Kereszténydemokrata Néppártnak 1079, a Magyar Demokrata Fórumnak 244, az SZDSZ-nek 241, az MCF Roma Összefogás Pártnak 235, a Kisgazda Polgári Egyesületnek 135, a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári szövetségnek 105 képviselőjelöltje indul.
Maga a szavazás igazából három választás: dönthetünk a helyi önkormányzatról (polgármesterről és a testületi tagokról), a megyei, fővárosi közgyűlés összetételéről és - ha arra van helyben igény - a kisebbségi önkormányzat tagjairól. Fontos tudni, hogy érvényességi küszöb nincs, új választást csak szavazategyenlőség esetén kell kiírni. Aki nem kap szavazatot, az nem lehet képviselő - a választási törvényben mindössze ez az egyetlen korlátozó szabály olvasható. A választás érvényessége szempontjából teljesen mindegy, hogy a győztes hány szavazattal nyer, mandátuma a település lélekszámától vagy nagyságától függetlenül legitim lesz. Az ötfős kisebbségi testületek ugyanakkor csak akkor alakulhatnak meg, ha a jelöltek közül öten legalább egy-egy szavazatot kapnak. Így például, ha csak egy kisebbségi szavazó vesz részt a választáson, de mind az öt jelöltre érvényesen szavaz, már ebben az esetben is megalakulhat a testület.

Kampány és kampánycsend idején
A választási kampány hetek óta tart. Vidéken általában békésebb, a fővárosban azonban már sokkal durvább megnyilvánulásait is tapasztalhattuk. Tizenkét napja nem ürül ki a budapesti Kossuth tér. A parlament előtt olykor néhány százan, máskor sok ezren nyilvánítják ki nemtetszésüket. A kormány és a kormányfő intézkedései, megnyilatkozásai ellen felszólaló emberek az első napokban még nem különültek el egymástól, mára azonban már legalább hat csoportba tömörülnek. E szerveződések különféle követeléseket fogalmaznak meg, lapzártánkig csak az Új Magyarországért Egyesület nyújtott át hivatalosan petíciót. Ebben alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását követelték. Határidőt is szabtak: szerdán, lapzártánk után járt le annak lehetősége, hogy Sólyom László államfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke válaszoljon. Sólyom kedden leszögezte: az Országgyűlés csak maga oszlathatja fel magát kétharmados többséggel, az alkotmány nem ismeri az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmát, s nem egyeztethető össze az alkotmányos berendezkedéssel az ideiglenes kormány intézménye. Szili Katalin lapzártánkig nem válaszolt a felvetésekre.
Jogászok vitáznak arról is, hogy a helyhatósági választások előtti kampánycsend idején fel kell-e függeszteni a Kossuth téri megmozdulásokat. A téren lévő szervezetek kulturális programként folytatnák a tüntetést.

Elvált házaspár versenye
Érdekes helyzeteket teremthetnek a helyhatósági választások a kistelepüléseken. A Békés megyei Árpádhalmon például a jelenlegi polgármester volt feleségével mérkőzhet.
Froman Róbert árpádhalmi polgármester ellen Fromanné Setényi Erzsébet száll ringbe a helyhatósági választásokon, adta hírül a Délmagyarország című lap. A házaspár egy éve vált szét, de rosszat nem mondtak egymásról, sőt a falubeliek is irigylésre méltó tisztelettel beszélnek mindkettejükről.
Egyszerűen csak annyiról van szó, hogy mindketten tenni szeretnének a faluért, és e tekintetben mások az elképzeléseik - nyilatkozták a sajtónak. Jó együttműködésüknek az is bizonyítéka, hogy eddig is együtt tevékenykedtek a községházán, hiszen Fromanné Setényi Erzsébet egyike a két, fél munkaidőben alkalmazott hivatali dolgozónak.
Az elvált asszony már nyolc évvel ezelőtt is indulni szeretett volna, de akkor férje miatt meggondolta magát. Froman Róbert, aki foglalkozására nézve autószerelő, 1990 óta vezeti a ma mindösszesen 600 lelket számláló falut. Programja nincs, de nem is szeretne különösebb ígérgetésekbe bonyolódni. Egyébként erre nincs is különösebb lehetőség, tekintve a havi 1,8 milliós állami normatívát, amelyből az önkormányzatnak működnie kell. Nagyra törő álmokat nem kerget a mostani polgármester.
Felesége szerint azonban a település költségvetése lehetővé tenné a fejlődést a kiadások eltérő súlyozásával.
Volt felesége indulásán Froman Róbert nem lepődött meg, sem támadásként nem értékelte. A volt nejem ambiciózus asszony - nyilatkozta a sajtónak -, akinek saját elképzelései vannak. Fromanné Setényi Erzsébet úgy véli: ez a helyzet csak messziről jött embereknek különös, nekik természetes.
A falu lakóinak vélekedése szerint mindkét jelölt egyformán esélyes: a jelenlegi polgármestert tapasztalatáért és kapcsolataiért, míg az asszonyt új felvetései miatt és a változás reményében választhatják meg.

El kell menni!
Mi is lesz most a hétvégén? Revolúció, demonstráció, netán csak egy stáció? Csak egy választás vagy valóban igazi népszavazás? Ki az, aki erre pontos választ adhat? Senki, persze, de ez nem is baj.
A vasárnapi önkormányzati választások előtt amúgy is nehéz okosnak lenni. Folyamatos tüntetés közben zajlik a kampány - nagy kérdés, meddig fúj el valójában a pesti indulat szele, egyáltalán elér-e vidékre. Az ilyen nagy nekibuzdulások egészen más dimenzióban hatnak helyben, mint az országos ügyekben. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy valaki ellenzékből kormánypárti polgármesterjelöltre szavazzon vagy fordítva, netán egy valóban független pályázóban találja meg emberét. Legyen példa két szomszédvár, Nyíregyháza és Debrecen: az utóbbi ellenzéki főembere minden független elemzés szerint az elmúlt években nagyobb lépésekre volt képes, mint az előbbi kormánypárti polgármestere. Ráadásul a kis települések esetében legtöbbször a pártok maguk is hiányoznak. Feri van, Ica meg Jóska, ismerjük őket, előttünk vásárolnak a boltban, hordják óvodába, iskolába gyermekeiket, tudjuk pontosan, kik is ők, és ennek alapján húzzuk be "a kultúrban" az ikszeket.
Sok az olyan falu, ahol egyetlen jelölt van, többnyire az eddigi vezető az. Nehezen hihető, hogy ez véletlen. Egy kistelepülés polgármesteri széke nagyon kényelmetlen tud lenni manapság. Egyszerre kell úrrá lenni a napi gondokon, és kitalálni, hogyan lehetne valahogy előre is lépni. Hogy ne legyen hideg az iskolában, taníthasson elég tanár, de jusson a tető felújítására is. Nem könnyű ez ma, nagyon nem könnyű.
Egy átlagos kistelepülés pénzügyi-működési szempontból három lábon áll, de azokon most nagyon nehéz ügyesen táncolni. Az egyik a közvetlen állami támogatás, a sokat emlegetett fejpénz, amelyről gyorsan el kell mondanunk, hogy azt nem kapja meg egy kalapban egyszerre egyetlen önkormányzat sem - nagyon szigorú bontásban, pontos elszámolás szerint havonta érkezik a számlára. A másik láb a saját bevételekből izmosodhat - ha van egyáltalán ilyen -, a tornaterem bérbeadásától az étkezési díjakon át az iparűzési adóig. (Ez utóbbival kapcsolatban egy apró megjegyzés: egy kis faluban ez általában róka fogta csuka helyzetet szül. Segíteni akarom a helyi vállalkozót, de a bevétel is kell. Ha kivetem, helyben megutálnak, ha nem, máshonnan érkező, adóelkerülésben érdekelt cégek névleges székhelye leszünk. Melyik ujjamat harapjam?) A harmadik lehetőség pedig, amelynél talán érdemes kissé elidőznünk, a pályázatok egyre szélesedő, mégis nehezen becserkészhető köre. Aki ilyesmiben már részt vett, az tudja, hogy 2004 májusa, az európai uniós csatlakozás óta ebben a szövevényes világban egyre keményebb a helytállás. Az a polgármester, akinek ebben a dzsungelben nincs némi harci tapasztalata, féllábúként indul a futóversenyen. Ráadásul a helyzet akár csak a két évvel korábbihoz képest is lényegesen változott: az "egykeség", az egy falu-egy pályázat ideje lejáróban, társulni kell. Vannak persze ma is "kijárós" polgármesterek, akik kapcsolataikkal sikeresen összehozhatnak egy-egy fejlesztést, beruházást, de a rendszer fejlődési iránya ezzel ellentétes. Óvatosan figyeljük hát az ígéreteket, de tiszteljük is azokat, akik a jelenlegi helyzetben felelős közösségi munkára adják a fejüket.
Ez is politika, mégpedig a legkeményebb fajtából való. Olyan, amit nem lehet rafinált tévényilatkozatokkal felhígítani, mert helyben mindent azonnal és pontosan kell elrendezni: ha az iskola beázik, azt nem lehet eldumálni, mint egy félreérthető parlamenti mondatot, azt meg kell javítani. Segélyekről dönteni, személyes - helybeli! - megélhetési gondok dolgaiban homlokráncoló elhatározásokra jutni, s megélni azok kellemetlen következményeit is - Magyarországon ez ma igazi meló. Vasárnap arról döntünk, kire bízzuk. Van felelősségünk tehát nekünk is, bőven. Mindnyájunknak. El kell menni szavazni!