Újraírják a nyugdíjrendet

Az egyik legfontosabb változás az lehet, hogy - európai mintára - az öregségi nyugdíj csak akkor járna, ha megszűnne a munkavégzés. Tehát ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik majd, akkor a jövőben nyugdíjjárulékot is fizetnie kell, ugyanakkor ennek fejében többletnyugdíjat fog kapni. Változtatnának a nyugdíj-megállapítás módján is, eszerint a nagyobb szolgálati idővel rendelkezők jobban járnak. Ugyanakkor a nyugdíj megállapításakor hangsúlyosan figyelembe vennék az utolsó három év keresetét, valamint az inflációs változásokat is, ezáltal kompenzálva a nyugdíj mellett dolgozók említett befizetését.
A kormány jelentősen átalakítaná a rokkantsági nyugdíj rendszerét is. A rokkantnyugdíjasok közül sokat szívesen látna aktív (és bejelentett) dolgozóként. (Becslések szerint a mai csaknem félmillió rokkantnyugdíjas közül a következő években 60-80 ezren térhetnének vissza az aktív dolgozók körébe.) Ezért egy komplett rehabilitációs rendszert alakítanának ki, amelyet főleg uniós forrásokból finanszíroznának. Ezzel összefüggésben átalakítanák az orvosszakértői véleményezés rendjét is. Így a jövőben nemcsak a károsodás mértékét állapítaná meg az orvos, hanem a rehabilitáció lehetséges módozataira is javaslatot tehetne.
Másik érzékeny terület a nyugdíjkorhatár megállapítása. A kabinet állásfoglalása szerint rövid távon nincs szó a jelenlegi nyugdíjkorhatár emeléséről, ám - a nyugdíjreform keretében a következő 20-30-40 évet érintően - végig kell gondolni a nyugdíjkorhatár fokozatos közelítését az Európában szokásoshoz, az átlagos élettartam magyarországi növekedésével párhuzamosan. A rövid távú lépések részeként viszont változást terveznek a korhatár előtti öregségi nyugdíjba vonulás ügyében. Az elképzelések szerint az öregségi nyugdíj előrehozott korhatára a férfiaknál 2009-től, a nőknél 2012-től 60 év lenne.
A korkedvezményes nyugdíjazás is átalakul. A mai rendszer 2007. január 1-jéig maradna fenn, s ezt követően - a társadalmi partnerekkel egyeztetve - fokozatos lesz a változás. A célok között szerepel a korkedvezményes nyugdíjvásárlás lehetőségének biztosítása is, tehát amikor valaki a saját zsebéből előre fizet azért, hogy korábban nyugdíjas lehessen. Erre a megoldásra az EU-ban több működő állami és magánbefektetői megoldás is létezik.
A legalább húszévnyi szolgálati viszonnyal rendelkező, hivatásos rendvédelmi és honvédségi állomány nyugellátási rendszere a jövő évig nem változik. Tehát például az a katonatiszt, aki a képzését húsz évvel ezelőtt befejezte, s rögtön meg is kezdte hivatásos szolgálatát, a jövő év végéig élhet a nyugdíjaztatás lehetőségével. Az egyenruhások jelenleg azonban nemcsak korkedvezményre jogosultak, hanem az ellátás összegének számítási módja is igen előnyös a számukra. Ez a rendszer életben marad 2007 után is, de a korkedvezmény határa 25 szolgálati évre emelkedik.
Ezzel párhuzamosan felülvizsgálják más kedvezményezett szakmák (például a bányászat vagy a közlekedési ágazatok több foglalkozási csoportja) eddig biztosított lehetőségeit is. A munkaügyi tárca elemzése szerint több, eddig nehéznek számító munkahely a technikai és munkavédelmi feltételek javulásával hosszabb munkavégzést tesz lehetővé.

Öregszünk
Az Európai Unió szakértőinek előrejelzése szerint 2050-re a 62 év felettiek aránya a jelenlegi 28,6 százalékról 59,2 százalékra emelkedik és az úgynevezett aktív keresőréteg aránya ezzel párhuzamosan 20-25 százalék közé esik. Egyszerűbben: sokkal kevesebben fizetnek majd járulékot, mint ahányan azt igénybe veszik. A munkaügyi tárca felmérése szerint hazánkban jelenleg - a rokkantnyugdíjasokat is ideszámolva - 53,5 év a nyugdíjba vonulás úgynevezett korcentruma. Ha a mai szabályozás maradna, már középtávon is több nyugdíjas lenne Magyarországon, mint aktív dolgozó. A helyzet kétarcú, hiszen a folyamat egyben az átlagos életkor örvendetes növekedését is jelzi, ám közgazdasági - és nem kis részben társadalmi - szempontból folyamatosan növeli az "eltartó" (befizető) és az "eltartott" rétegek közötti feszültséget.

Marad a kedvezmény
Nem törlik el a 65 évnél idősebbek ingyenes utazási lehetőségét, a közlekedési kedvezmények átalakításán azonban dolgozik a gazdasági tárca - reagált a hírekre a minisztérium. Ennek részleteiről októberben dönt a kormány. Ugyanakkor felmerült például, hogy új jegyeket vezetnek be, és a 65 éven felülieknek is kell majd jegyet váltaniuk - vagy ingyen, vagy minimális díj ellenében -, az indoklás szerint azért, hogy a tényleges forgalmat képes legyenek pontosan felmérni. Az viszont már a jelen valósága, hogy a vonat- és a buszjegyek ára emelkedett. E hónap első napjától vonaton 8,5, buszon 8 százalékkal utazunk drágábban. Igaz, ebben az áremelésben már benne van a jegyeket korábban terhelő 15 százalékos áfa húsz százalékra emelkedésének hatása is. Az ellenzék e hírekre reagálva felidézte, a kormánypártok az országgyűlési választási kampányban még azt ígérték, hogy már a 62 évesek is ingyen utazhatnak majd.