Házon kívül, Házon belül?

Egy-két dolog viszont bizonyos. A Fidesz-KDNP megnyerte az önkormányzati választásokat. Részletesebben kifejtve: Heves, Somogy megyében a mostani kormánypártok és az ellenzék azonos erővel rendelkeznek, Budapesten pedig minimális többséggel az MSZP-SZDSZ irányít. Tizenhét megye közgyűlésében viszont az ellenzéké a többség. Hasonló a helyzet a megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken is (csak hét maradt a kormánypártok kezén).
A négy évvel ezelőtti önkormányzati választások eredményéhez képest tehát pontosan fordított lett a helyzet: vörösből narancssárgává változott az ország.
Vasárnap este, még a voksolási eredmények közzététele előtt, Sólyom László köztársasági elnök televíziós beszédet tartott. Mondandójának lényege: a parlamenti pártok fontolják meg, változtatnak-e a kormányfő személyén. Sólyom ezzel arra az erkölcsi válságra utalt, melyet Gyurcsány Ferenc még májusban elmondott, de csak néhány hete nyilvánosságra hozott balatonőszödi beszéde okozott. A köztársasági elnök ugyanakkor rövid időn belül másodszor is leszögezte: csak a parlamentnek van alkotmányos joga változtatni a kialakult helyzeten.
Az utóbbi egy-két hónapban előre borítékolható választási eredményt úgy értelmezi a mostani ellenzék, hogy az ország lakóinak többsége elégedetlen a kormány és vezetője teljesítményével. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Sólyom László kijelentéseinél is tovább ment: a választási eredményre hivatkozva felszólította a kormányzó pártokat, csütörtök délután egy óráig távolítsák el Gyurcsányt. Ha nem, akkor a jobboldal péntektől folyamatos utcai megmozdulásokra hívja híveit.
Az ellenzék nem marad egyedül az utcákon, tereken. A gazdakörök bejelentése szerint például péntek reggel nyolctól délután ötig az ország több száz pontján félpályás útlezárásokkal tüntetnek a gazdák a kormány ellen a korábbi - a múlt heti választások miatt elhalasztott - terveknek megfelelően. Ígérik: kemények lesznek, az ellen a törvénytervezet ellen is tiltakoznak, amely szerint gazdasági társaságok, multinacionális cégek is vásárolhatnának termőföldet az országban.

Nagygyűlés a Kossuth téren
Lapzártánk idején szinte biztos, hogy a Fidesz megtartja nagygyűlését a fővárosi Kossuth téren. Már az időpontról is döntöttek: a párt délután négyre várja szimpatizánsait. A legnagyobb ellenzéki párt nem lesz egyedül az Országgyűlés épülete előtt: csatlakozik hozzá többek között a Jobbik, és a már hetek óta a téren demonstráló szervezetek is tartanak megmozdulásokat, még négy óra előtt.
Hétfőn Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az önkormányzati választások eredményére hivatkozva felszólította a kormányzó pártokat, hogy 72 órán belül menesszék Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Az ellenzéki pártvezető hazug, ócska trükknek nevezte a miniszterelnök által szintén a hét első napján bejelentett parlamenti bizalmi szavazást, majd közölte: amennyiben csütörtökön 13 óráig nem történik meg egy világos és visszavonhatatlan jogi formát öltő szándékbejelentés a miniszterelnök menesztéséről, akkor a Fidesz péntek délutánra a Kossuth térre hívja az embereket. Orbán leszögezte, hogy nemcsak egy gyűlésről van szó, hanem egy folyamatról, amely pénteken kezdődik, s addig folytatódik, amíg nem távozik a miniszterelnök. Ezt erősíti az a hír is, miszerint a Fidesz október 23-áig kért területfoglalási engedélyt a térre.
Hogy az ellenzéki párt pénteken utcára viszi a vele egy nézetet képviselőket, az csaknem bizonyosra vehető. A kormányzó pártok képviselői ugyanis lapzártánk idején egyöntetűen kinyilvánították frakciójuk előtt, hogy pénteken igennel fognak szavazni Gyurcsány Ferenc, kormánya és programja sorsát illetően. Ez pedig azt jelenti, hogy a Fidesz vezére által szabott csütörtöki határidőig nem teljesítik az ultimátumot. Bár korábban a Fidesz és a KDNP frakció azt nyilatkozta, hogy nem megy el szavazni, szerdára változtattak álláspontjukon: részt vesznek a pénteki parlamenti ülésen. Az MDF is nemmel fog szavazni. Így akár kérdésessé válhat, hogy lesz-e elegendő igen szavazat. Gyurcsányt csak a 209 kormánypárti képviselő igen voksa mentheti meg.
Nem csak a jobboldal szervez utcai megmozdulásokat. Hírek érkeztek arról is, hogy a kormánypártokkal szimpatizáló baloldaliak és liberálisok szintén demonstrációra készülnek. Erre lapzártánk után, szerdán este került sor a fővárosi Vörösmarty téren, s számítani lehet arra is, hogy amennyiben folyamatossá válik az ellenzéki nézetekhez vonzódók tüntetése, azzal párhuzamosan a baloldal is meg akarja mutatni erejét.
Más szervezetek sem maradnak otthon. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete már területfoglalási engedélyt is kért a rendőrségtől a Parlament elé, október 14-ére. A fegyveres testületekben és hivatásos állományban dolgozókat különösen rosszul érintik a kabinet megszorító intézkedései, ezért hirdetett a szervezet figyelmeztető sztrájkot. Szintén megtartja a már szeptember elején beharangozott akcióját a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete október 13­án, a Képviselői Irodaház mellett: a közoktatási törvény visszavonását követelik.
Személyre szóló meghívót kap hamarosan valamennyi országgyűlési képviselő a Pedagógusok Szakszervezetének tagjaitól, amelyben arra kérik őket: november 22-én, a magyar közoktatás napján keressék föl a körzetükbe tartozó iskolákat. A PSZ ugyanis a párbeszédben hisz, s vallja, hogy a vitás kérdéseket nem az utcán kell elintézni, ezért a szervezők invitálása ellenére sem csatlakoztak a Kossuth téri tüntetőkhöz.
Pénteken reggel 8-tól délután 5-ig az ország több száz pontján félpályás útlezárásokkal tüntetnek a gazdák a kormány ellen a korábbi - a múlt heti választások miatt elhalasztott - terveknek megfelelően. A gazdák ígérik: kemények lesznek, az ellen a törvénytervezet ellen is tiltakoznak, amely szerint gazdasági társaságok, multinacionális cégek is vásárolhatnának termőföldet az országban.
Az érdekképviselet azzal sem elégedett, ahogy az állami földeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) értékesíteni akarja. Pénzhiány miatt ugyanis az idén a nagyobb összefüggő állami földterületekből nyolcezer hektárt értékesítene az agrártárca. A területek megvásárlásakor a jelenlegi bérlőket részesítenék előnyben, amit törvénymódosítással is biztosítanak. A kormány a parlamenti választások előtt még tagadta a nagymértékű földprivatizáció elindítását. A tárca az értékesítésből 3,2 milliárd forint bevétellel számol, amit a nemzeti földalapkezelő szervezet idén várható 3,5 milliárd forintos hiányának fedezésére fordítanak.
A rendfenntartó erőknek tehát lesz dolguk elég. Éppen ezzel indokolja felhívásának időszerűségét Budaházy György, a két héttel ezelőtt kezdődött megmozdulások egyik vezéralakja. Igen komolyan foglalkoztatja a hatóságokat az az üzenet, amelyben Budapest körüli blokádra, illetve a hidak lezárására szólít fel Budaházy György. A felhívás hétfő este jelent meg a kurucinfo.hu portálon.

Leváltási igenek és nemek
Az idei önkormányzati választások eredménye után a kormányfő bizalmi szavazást kért önmagával és programjával szemben, amire az utóbbi évtizedekben nem volt példa. A szavazás jogi értelemben állásfoglalás arról, hogy a kormány mögött kellő létszámban és megbízhatóan ott szavaznak-e a koalíciós parlamenti képviselők. Ehhez legalább ötven százalék plusz egy szavazat kell. Ha a kormányfő nem kap elég szavazatot, akkor több "közjogi" forgatókönyv lehetséges:
- Gyurcsányt megerősítik. Minden megy tovább a maga útján. Ám erre a helyzetre az ellenzék komoly polgári ellenakciókat ígér, utcai demonstrációt, engedetlenséget.
- Gyurcsány elveszíti többségét. Ekkor a kormány automatikusan ügyvezetővé alakul. Viszi a folyó ügyeket, de nem terjeszt elő törvénytervezetet, nem köthet nemzetközi szerződéseket, csak az államot működteti. A köztársasági elnök új kormányalakítási megbízást ad ki, s amennyiben a jelenlegi koalíciós megállapodás lényege nem változik, akkor az továbbra is a szocialista-liberális összefogást illeti. Az új kormányfő személyéről és programjáról a megbízás kiadásától számított negyven napon belül kell dönteni. Ha ez nem sikerül, akkor új országgyűlési választást kell kiírnia a köztársasági elnöknek.
- Gyurcsány marad, de az ellenzék vagy a koalíció konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene, megjelöli a lehetséges utódot is. Erre a lapzártánkig érkezett hírek szerint nagyon kevés az esély. Szavazategyenlőség esetén a házelnök szavazata dönt.

Nehéz napok
Egy rövid közlemény hiányzik nekem most, de az nagyon. Így szólna: "Emberek, magyarok! Bocsánatot kérünk mindazért, ami az elmúlt húsz évben történt. Ha nem is hazudtunk mindig, mismásoltunk eleget, érdekeink szerint gyúrtuk oda-vissza az alapszámokat, mondtunk az ellenfeleinkről mindent, ami eszünkbe jutott, mert hatalmat akartunk. Ennek most minden oldalon vége lesz. Üdvözlettel: hazai politikai elit."
Tudom, teljesen fölösleges erre várnom, ilyen nem lesz. Marad minden úgy, ahogy van. Az pedig eléggé siralmas. Van egyrészt egy miniszterelnök, aki - frakcióját felrázandó - nagyon durva, sokakat bántó kifejezésekkel mondta meg a magáét. Vagyis a mi hazánkban a mostani botrány lényege, hogy a miniszterelnök védhetetlen mondatai itt csengenek a hétköznapokban. Minden ellenfele belekapaszkodik három szerencsétlen mondatba (különösen abba, amelyben ott a szó: "hazudtunk"), amelyek külön-külön is védhetetlenek, együtt meg pláne. E veretes kijelentések meg is érlelték gyümölcsüket: narancsszínű lett a hét végén az önkormányzati Magyarország. Mégis, ha az egészet nézzük, a Gyurcsány-féle igazság eltagadhatatlan. A hazudozást, ami eddig volt, abba kell hagyni. Legfőbb ellenfelének is: az például egyszerűen nem igaz, amit a hét végi eredmények után mondott - "Gyurcsány Ferencet leváltották a választók" -, hiszen az alkotmányban ilyen változat nincs a miniszterelnök vagy kormánya menesztésére. S - nem mellékesen - az önkormányzati választás nem népszavazás. Az alaptörvény - ahogyan ezt Sólyom László államfő kétszer is leszögezte - kimondja, hogy arra a parlament jogosult. Például bizalmi szavazással. Erre mondta Orbán, "ócska trükk", irány tehát az utca. Ezt mondja Magyarország volt miniszterelnöke, aki maga is jogász.
A két nagy párt vezetője a Kossuth téren vár megoldást, csak éppen az egyik a parlamenti falakon belül, a másik magán az aszfalton. Mindkettő demokratikusan választott magyar politikai vezető. Hm! Nagyobb a baj, mint gondolnánk. Nehéz napok jönnek.
Megjósolhatatlan, mi fog most történni hazánkban. Akkor is, ha Gyurcsányt megerősíti a parlamenti többség; ha nem, akkor meg különösen. A legvalószínűbb változat szerint a kormányfő további bizalmat kap a koalíciós képviselőktől, de akkor alighanem újabb utcai demonstrációk következnek. Ugyanakkor van egy le nem vethető kényszer is: az ország ügyeit tényleg rendbe kell tenni, máskülönben összeomolhat a gazdaság. Értekezhetnénk itt forintárfolyamról, hitelkamatokról meg számtalan egyéb, húsba vágó "apróságról", de teljesen fölösleges. Nincs mese, ha kell az előre betervezett uniós pénz meg az azzal járó fejlesztés, akkor itt komoly reformokra van szükség, érdekek szövevényes hálóját kell kissé megszaggatni. Ennek vannak, lesznek áldozatai, bizonyosan.
"Kamikaze kormány". Emlékszünk még egykori miniszterelnökünk, Antall József keserű-bölcs önmeghatározására? A beteg kormányfő a kilencvenes taxisblokád idején mondta ezt mikrofonba, utalva a nehezen kezelhető helyzetre: pusztán a demokráciától nem lesz olcsóbb sem a kenyér, sem a benzin. Ahol baj van, ott baj van. Miként jelenleg is, csak most senki nem mondhatja, hogy nem tudta, hány óra is van. Az uniós csatlakozás előkészítésén, illetve a belépés utáni kötelező feladatokon négy egymást követő magyar kormány dolgozott. Kezdetektől fogva világos volt, hogy ha valóban illeszkedni akarunk a világ egyik legerősebb gazdasági közösségéhez, akkor magunknak is változnunk kell. A napi politikai érdekek azonban még akkor is háttérbe szorították a valódi feladatokat, amikor ahhoz esetleg kellő gazdasági erő is lapult volna a "spájzban". Ennek most vége. Bármi történjék is a parlamentben vagy akár az utcán, a megkezdett útról lelépni nem lehet. Azaz lehet, de akkor olyan lehetőségektől esünk el, amelyek elszalasztása tíz évekre röghöz köti az ország sorsát.
Legszörnyűbb az, hogy ezt minden komoly politikus pontosan tudja, mégis mondja, amit mond. Nos, ennek valóban véget kell vetni. Ebből elég! Ha kormányfőváltással, akkor úgy, ha a kormányfő megtartásával, akkor úgy. De az, ami eddig volt, tovább nem maradhat fenn.
És nagyon szeretném látni azt a bizonyos közleményt is.