Majomkoponya a bőröndben

Ön milyen ajándékokkal tér haza külföldről? Jákópapagájjal a bőröndjében, kajmánfejjel díszített táskával a karján, esetleg pacsirtanyelv-pástétommal, védett kaktusz termésével a zsebében?

Hazai életPintér Csilla2006. 10. 06. péntek2006. 10. 06.
Majomkoponya a bőröndben

Senkinek eszébe ne jusson hazahozni a bevezetőben említetteket, mert már a határon megbánja! A veszélyeztetett állatok és növények, valamint a belőlük készült emléktárgyak kereskedelme törvénybe ütközik.
Hatalmas méreteket öltött mára az állatok, a növények, a belőlük készült különféle ajándéktárgyak és használati cikkek nemzetközi kereskedelme: az éves fogalom közel jár a százhatvanmillió dollárhoz. Viszonyításképpen: egy gramm elefántcsont ára vetekszik egy gramm arany árával; egy betanított sólyomért százezer dollárt, a tigriscsont kilójáért húszezer dollárt is megadnak a feketepiacon.  Kimondani is hátborzongató, de tény hogy évente 230 ezer majom, négymillió madár, tízmillió hüllő és ugyanennyi orchidea esik áldozatul a nemzetközi állat- és növénykereskedelemnek. Sokan tudtukon kívül károsítják a természetet, nincsenek tisztában vele, hogy a védett fajok, illetve a belőlük készült tárgyak megvásárlásával, illetve behozatalának megkísérlésével hozzájárulnak a veszélyeztetett fajok törvénytelen kereskedelméhez, azon keresztül egyes fajok eltűnéséhez.
Kíváncsi lennék rá, mit lépne egy állatvédő, ha, mondjuk, kajmánfejjel díszített táskát hozna neki a párja külföldről. Ennek szerencsére kicsi az esélye, mert vámosaink lefoglalják a határon a veszélyeztetett fajokat, a belőlük készült tárgyakat, és büntetőeljárást indítanak a tulajdonosuk ellen. Mit is hoznánk be leggyakrabban? Krokodil, kígyó, varánusz bőréből készült táskát, cipőt, övet, tárcát, elefántcsontból faragott szobrot-ékszert, korallokat, teknőspáncélt, óriás szárnyascsiga-házat, kígyópálinkát kobrával, kobrabőr kabátot vagy zakót Thaiföldről. Ferihegyi vámosaink találkoztak már Johannesburgból származó, kikészítetlen majombőrrel, rajta nedvedző húscafatokkal, nyers majomkoponyával is.
Talány, hányan gondoltak bele vásárláskor, hogy e portékák elkészítése állatok megölésével jár. Annyi bizonyos, hogy aki védett fajokból készült ajándéktárggyal tér haza külföldről, az keresztet vethet a vélhetően drágán szerzett árura, ráadásul számolnia kell az ellene természetkárosítás miatt indult eljárás következményeivel is. Ha az utasról bebizonyosodik, hogy nem szándékosan, hanem tudatlanságból vette meg és próbálta behozni a terméket, akkor talán megúszhatja figyelmeztetéssel, ellenkező esetben borsos pénzbüntetést szabhatnak rá. A veszélyeztetett fajok kereskedelmét a washingtoni egyezmény (CITES) is szabályozza. Jó tudni, hogy egyes szuvenírek behozatalához engedély szükséges, míg például elefántcsontból, tengeri teknős páncéljából készült tárgyak megvétele, behozatala eleve tilos.
Egyik-másik külföldi étteremben egyébként a hagyományos szárnyas- és vadételek mellett felszolgálnak védett és fokozottan védett madarakat is, melyeket esetenként hazánkban vagy a környező országokban gyűjtenek be. Erdeink-mezeink legszebb virágai sincsenek biztonságban, napjainkban is akadnak, akik letépik vagy gumóstól felszedik a természetben pompázó védett hóvirágot, erdei cikláment, kosbort, holott ezek gyűjtése ugyancsak tilos.

Meggyőzés
Felvilágosító kampányba kezdett utazási irodák bevonásával a WWF Magyarország, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a Rex Alapítvány az illegális állat- és növénykereskedelem visszaszorítására. Iparkodnak meggyőzni a turistákat arról, hogy külföldi tartózkodásuk idején ne vásároljanak sokszor engedély nélkül árusított, veszélyeztetett állat- és növényfajokat, illetve azokból készült termékeket. Ha nincs kereslet a kétes eredetű portékákra, akkor a veszélyeztetett fajok nem válnak az esztelen pénzhajhászás áldozatává.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek