Mária oltalmában a nemzet

A fatimai bazilika harangja kettőt kondul, órája fél tízet jelez. Este van, a sötétség már teljes.
- Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes... - hangzik a rózsafüzér kezdő fohásza a bazilika előtti tér sarkában lévő nyitott pavilonban. Korán érkeztem, ám hiába, a fedett rész zsúfolásig telve, már csak a kinti esőben maradt hely számomra.
A pavilon közepén, üveg mögött egy fiatal lányt ábrázoló szobor, fehér leple földig ér, kezét imára teszi össze maga előtt.
Ilyennek látta a Szűzanyát a három kisgyerek, Lucia, Jácinta és Ferenc. Kivéve a koronát (azt csak 1946-ban tették a fejére). Aranyból és háromezer drágakőből készült, a portugál asszonyok adományából. Hálájukat fejezték ki azért, hogy országukat elkerülte a világháború pusztítása. A koronába került az a golyó is, amelyet Ali Agca lőtt ki II. János Pál pápára. A szentatyának meggyőződése volt, hogy a fatimai szűz térítette el a merénylő golyóját, s ezért maradhatott életben.
Nem véletlen az sem, hogy a szobor éppen ezen a helyen található. A jelenések idején itt egy tölgybokor állt, azon látták a gyerekek Jézus édesanyját. A tölgy ágait a hívek még a jelenések idején széthordták ereklyének - a helyére kerülő kápolnát pedig felrobbantották a jelenésben kétkedők. Ám hamarosan ismét felépült, és a szobrot a mostani helyére tették.
A rózsafüzér fohászait tíz-tizenkét nyelven mondják, most éppen ennyi nemzet zarándokai vannak jelen. A szertartás utolsó szakaszát a szabadban tartják, a szobor másolatát kihozzák a térre. A méltóságteljes menet élén fehér ruhás férfi lépdel, kezében fakereszt, amelyekbe neoncsöveket építettek. Az elektromosságot szolgáltató fekete akkumulátor a hátára kötve. Megkerüljük a teret, majd a szobor visszakerül a helyére, a rózsafüzér szertartása véget ért.

*

Előttünk rendőrautó, ez vezeti fel csoportunkat szállásunktól a városka másik felében található kálváriáig. Menet közben megint csak a rózsafüzér hangzik. Fatima a jelenések idején csupán egy néhány házból álló település volt, ma több mint tízezren lakják. Utunkat szállodák sora szegélyezi.
Fatima mára a világ egyik leglátogatottabb kegyhelye, évente hat-hétmillió zarándok keresi fel.
A kálváriánál több száz magyar zarándok várja csoportunkat, ők is a felajánlásra érkeztek. Közelebb lépve a stációkhoz látom, hogy valamennyit magyar emigránsok adományából emelték. Kivéve az utolsót, a XV.­et. "Hálából Magyarország felszabadulásáért. A lajosmizsei plébános és hívei." S hogy miféle felszabadulásra gondolhattak az adományozók, arról a felirat mellé vésett dátum igazít el: 1992. október 13.
De ne szaladjunk ennyire előre. A VIII. és a IX. stáció között szobor, az 1917. augusztus 19-i jelenés helye. A gyerekeknek hatszor jelent meg a Szűzanya, először május tizenharmadikán. Ekkor kérte őket, hogy októberig minden hónapban ugyanezen a napon jelenjenek meg, s hogy naponta imádkozzák a rózsafüzért.
A jelenéseknek hamarosan híre ment. A hívek örvendeztek, a kétkedők pedig népámítást emlegettek. Ez utóbbiak közé tartozott a település elöljárója is, aki augusztusban a jelenés idejére bezáratta a gyerekeket. Ezzel azonban nem tudta megakadályozni a látomást, a feljegyzések szerint néhány nap múlva megjelent nekik a Szűzanya. Az utolsó alkalommal, október 13-án már hetvenezres tömeg várta a csodát. A Szűzanya a gyerekekre bízott három titkot, amelyet azonban az évtizedek során felfedtek. Az első a pokol látása, a második a nemzetek, különösen Oroszország felajánlásának a kérése, a harmadik pedig a pápa elleni merénylet.
A viták a jelenésekről minden addiginál hevesebbé váltak, annyira, hogy tüzérséggel és lovassággal zárták le a helyét. Néhány év múlva enyhült, sőt meg is szűnt Portugáliában az egyházellenesség, a fatimai látomások híre pedig elterjedt a világban.
Az utolsó stációk már egy kis dombon találhatók, rajta egy kápolna, amelyet első királyunkról, Szent Istvánról neveztek el. Nem véletlenül, hiszen ő volt az első, aki felajánlotta országát a Szűzanyának.

*

A pavilon ismét telve, az emelvényen albában (fehér papi ruhában) a püspökök és plébánosok ülnek, körben a zarándokok. Kint most is reménytelenül esik az eső. Ez azonban nem zavarja azt az asszonyt, aki a pavilon körül térden araszol. Egyik kezében ernyő, a másikban olvasó, s mormolja a rózsafüzért. A látvány mindennapos a kegyhelyen.
Az emelvényen az egyházi vezetők között egy idős férfi, Kondor Lajos verbita szerzetes ül. Az ötvenes évek óta él az országban, a fáma szerint eredetileg csak nyelvet tanulni érkezett, utazott volna tovább Brazíliába misszionáriusnak. Itt ragadt, kinevezték a fatimai püspök titkárává, és azóta is a szent hely lelke. Ő szervezte a magyar kálvária és a kápolna építését is az ötvenes-hatvanas években, s őt kérték fel a három látnok szentté avatási ügyének képviselőjévé.
A szentmise megkezdődött, Erdő Péter bíboros a kegyszobor felé fordul, s olvassa:
- Öleld át az édesanya és a szolgálólány szeretetével az egész emberiséget és benne különösen is hazánkat és magyar nemzetünket, amelyet az emberek és egész közösségünk e világi és örök sorsáért érzett aggódással ajánljuk most anyai oltalmadba.