Miért pont Szolnok?

Szolnokon az 1956-os forradalom idején két rádióadó is működött. A belvárosban található, 1955-ben átadott Kolozsvári úti rádióépület (ma a Magyar Rádió regionális szerkesztősége működik itt) egy modern stúdióval rendelkező, kisebb teljesítményű adónak adott otthont. A szolnoki stúdióban 1956 őszén három állandó munkatárs dolgozott, az innen sugárzott adást pedig vezetékes rádión, illetve a város negyven kilométeres körzetében lehetett fogni. 1956. október 26-án a rádió a Szolnoki Forradalmi Munkástanács irányítása alá került, és november 3-ig Damjanich Rádió néven helyi és országos híreket, felhívásokat adott közre. A besenyszögi úton található másik rádióállomáson - négy kisebb adó mellett - egy nagy teljesítményű adótorony üzemelt. Ez - mivel teljesítménye megegyezett a Laki-hegyi adótoronyéval - országos sugárzásra is alkalmas volt, s 1953-tól a Petőfi rádió műsorát, illetve éjszaka idegen nyelvekre fordított propagandaanyagot, úgynevezett békeműsorokat sugárzott. 1956 elején a szolnoki nagyadón jelentős műszaki átalakítást hajtottak végre, amelynek eredményeként a rádióadót alkalmassá tették arra, hogy szükség esetén (például viharban) a Laki-hegyi toronytól az 539 kHz-en átvegye a Kossuth adó sugárzását. Ezzel a fejlesztéssel - 20-25 perces műszaki átállást követően - a Kossuth adó műsora Szolnokról akár az egész ország területére kiterjedően is sugározhatóvá vált. A szovjet csapatok hadászati szempontjai mellett voltaképpen ez adta a fő érvet ahhoz, hogy Szolnok legyen a magyar forradalom elleni katonai intervenció és egyben a Kádár-kormány megalakításának helyszíne.
A szolnoki stúdió falán márványtábla hirdette egészen a rendszerváltozásig, hogy 1956. november 4-én ebből az épületből adták hírül a Kádár-kormány megalakulását. Az 1989 utáni levéltári kutatások alapján azonban ma már bizonyos, hogy a proklamáció bejelentésének pillanatában sem Kádár, sem minisztertársai nem tartózkodtak még Szolnokon. Kádár János és Münnich Ferenc ugyanis - a katonai repülőtér berepülési adatai alapján - csupán november 4-én, a délelőtti órákban érkezhettek meg Szolnokra. A kormányalakítás bejelentésének időpontjában Kádár és Münnich is még Moszkvában tartózkodott, ahonnan csak öt óra körül indulhattak el szovjet katonai repülőgéppel, Ungvár érintésével, Magyarországra.
A szolnoki stúdióból a Kádár-beszéd - bár az épületet hajnali fél öt körül szovjet katonák szállták meg - már csak azért sem kerülhetett adásba, mert a rádióadó berendezéseit, biztonsági okokból, maguk az ott dolgozók szerelték szét és rejtették el. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívását a szolnoki stúdió - szovjet katonatisztek által átadott, jó minőségű magnófelvételről - az újbóli üzembe állást követően, csupán november 4-én délután öt óra után kezdte forgatni. Ezt látszik igazolni, hogy a Szabad Európa rádió müncheni lehallgatóközpontjában 13 óra 56 perckor jegyezték fel első ízben a szolnoki rádió adását, amelyben a szovjet hadsereg parancsnoksága megadásra szólította fel a még harcoló magyar csapatokat. A Szolnoktól több száz kilométerre lévő lehallgatóközpontban azonban bizonyosan nem hallhatták a város határán kívül eleve nem is fogható, kis teljesítményű szolnoki rádió adását. Feltételezhető, hogy a nyilatkozatot nagy teljesítményű mozgó katonai adóról a város térségéből maga a szovjet hadsereg juttatta az éterbe.
A nagyobb teljesítményű szolnoki rádióállomás korabeli iratai és üzemvezetőjének 1957-ben készített jelentése alapján az is kizárható, hogy a "nagy" adóról kezdték volna meg november 4-én reggel a Kádár-proklamáció sugárzását. Bár hajnali fél 5-kor a szovjet hadsereg ezt az adót is megszállta, csupán délután háromkor jelent meg az a szovjet ezredes, aki utasítást adott a Kossuth adó sugárzására. Az átállás azonban este tízig elhúzódott, így az adás csak 22 óra 5 perckor kezdődött meg. Ekkor egy transzformátor felhevülése miatt újabb tízperces adáskimaradás következett, s végül a müncheni lehallgatóközpontban ottani idő szerint 20.15-kor vették először a Kossuth hullámhosszán sugárzott Kádár-nyilatkozatot.
A történeti kutatások mára egyértelműen bebizonyították, hogy a magnetofonszalagról bejátszott Kádár-nyilatkozatot nem is Kádár olvasta fel. Az eredeti, ruszicizmustól hemzsegő és valószínűleg Moszkvában készített szöveget magyarosítva az ungvári rádióstúdióban olvasta magnószalagra egy kárpátaljai magyar újságíró. Minden bizonnyal innen, vagyis a magyar határon túlról kezdődött meg 1956. november 4-én hajnali 5 óra 5 perckor a Kádár-kormány megalakulását bejelentő kommüniké sugárzása.

Dr. Fülöp Tamás
(főiskolai docens, történész)