Svédcsavaros cigányfúró

Százharmincan kértek menedékjogot Svédországban az első hullámban érkező romák közül, az azóta kiutazók többsége azonban nem kivándorolni, csak dolgozni szeretne. A gyorsított eljárások során eddig egyetlen magyarországi roma sem kapott menedékjogot, és erre a többieknek sincs esélyük a továbbiakban. A menedékjogért folyamodókat e hét elején egy Malmőtől hatvan kilométerre fekvő kisvárosban, Kristianstadban helyezték el apartmanokban. Naponta kétezer forintnak megfelelő koronát kapnak. Azoknak a családoknak, amelyek kiutazásuk okaként a munkavállalást jelölték meg, a svéd bevándorlási hivatal tízezer svéd korona (megközelítőleg 300 ezer forint) segélyt adott szállásra, étkezésre. Ha nem találnak munkát, ki fogják toloncolni őket, de az ingyenpénz jól jön annak is, aki az azonnali hazatérést választja. Elvileg három hónapig minden magyar állampolgár egy másik uniós tagállamban tartózkodhat, munkát vállalhat, amennyiben megélhetése biztosítva van.
- Hát ez az - csóválja a fejét Kovács István, a mohácsi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője -, azok közül, akik fölvették a tízezer koronát, az egyik család már jön is haza. Szájról szájra terjednek itt ezek a hírek. Hiába álltam oda hajnalban a mikrobusz elé, hogy jól gondolják meg, ne menjenek, csak kinevettek.
- Hazamegyek a következő géppel, nekem nem tetszik itt - mondja a telefonban Kovács Tibor, akit indulásra kész rokona a malmői menekültszálláson hívott fel a mohácsi Török utcából. - Ti azt csináltok, amit akartok, de én nem maradok kint. Irakiakkal vagyunk itt egy szobában, este nyolckor bezárják az ajtókat. Olyan, mint egy börtön.
Kovács Tibor nincs még harmincéves, de már megjárta Kanadát is. Oda hat évvel ezelőtt indultak el csoportosan a mohácsi cigányok.
- Akkor Farkas Flórián is személyesen járt Kanadában, hogy bizonygassa, Magyarországon nincs fajgyűlölet, nem nyomják el a romákat. Nem is kapták meg a menedékjogot. Ennek ellenére kint maradtak évekig sokan, de már mind itthon vannak -, állít meg cigarettát kérve a mohácsi városháza előtti téren egy cigány férfi. - Most meg a Flóri emberei, a helyi cigány kisebbségi vezérek bujtogatják őket meg nyilatkozgatnak, hogy itt mekkora a nyomor. Politika van ebben, uram...
A szervezettséget nemcsak ő emlegeti, ugyanez a véleménye Várnai Mártonnak, a Roma Etnikai Fórum pécsi elnökének is: - A tömeges kiutazás hátterében nem egyéni, hanem szervezett kezdeményezés áll, amelyet anyagi érdekek mozgatnak.
- Azt kérdezem én Várnai Marcitól, hogy miféle szervezettségről beszél? - kommentálja a pécsi etnikai fórumost Szajkai József mohácsi cigány kisebbségi képviselő. - No meg azt, hogy miért nem tett semmit a baranyai romákért az Országos Cigány Önkormányzat megyei képviselőjeként. Nem gyanúsítgatni kell, hanem cselekedni...
- Miért pont most indultak meg északra a baranyai cigányok? - kérdezem.
- Nekünk nem volt rendszerváltás. Az ezerötszáz mohácsi roma fele munkaképes, de képtelen elhelyezkedni. A svéd segélyekből és a feketemunkából sokkal jobb életszínvonalat tudnak teremteni, mint itthon bármikor - vélekedik Csorba Sándor, a Lungo Drom Baranya megyei szervezetének elnöke.
Már a rendőrség is nyomoz, ki vagy kik állhatnak a romák hirtelen felkerekedése mögött. Egy mohácsi cigány vállalkozót emlegetnek, aki évekkel ezelőtt menekült zavaros gazdasági ügyei elől Svédországba. Állítólag ő ígérgetett fűt-fát, és az információkért, a munkához juttatásért cserében a kiutazóktól "jutalékot" kér. Erről az általam megkérdezett kitelepedni szándékozók közül senki sem hallott. Még a Malmőből haza készülő Kovács Tibor sem.
- Mohácsról már 25-30 éve disszidáltak cigány családok Svédországba. Van, akinek már az unokája is ott született. Négy-öt ilyen família lehet, ők rendszeresen haza is járnak. Nyilván meséltek arról, mi van kint, elkápráztatták az itthoniakat. Hát most ezeket hívták föl telefonon, mi lenne, ha kimennének. Nem lehetett őket visszatartani. Nem számoltak föl mindent. Eladták a tévét, a videót, a videokamerát, kinek mije volt. Csak 21 ezer forintba került a repülőjegy - cáfolja a szervezettséget Kovács István, a kisebbségi önkormányzat vezetője, akinek sejtelme sincs, ki lehet az a bizonyos egykori mohácsi vállalkozó.
A Török utcai romák közül többen is állítják: sokan "kamatos pénzből" utaztak ki, vagyis uzsorakamatból. A kölcsönkapott összeg minimum kétszeresét kell majd visszafizetniük.
- Mi már megvettük a repülőjegyet, még a héten megyünk az élettársammal, Gáborral és a két gyerekkel - árulja el Bogdán Szilvia, aki az egyik gyermekével már szintén szerencsét próbált Kanadában is. - Itt nagyon rossz, harmincezerből élünk, Gábornak nincs munkája. Ha nem jön össze, legfeljebb visszajövünk.
A Duna betongátjánál, a Vadászkürt kocsma tévéjében éppen mohácsi romák nyilatkoznak Malmőből.
- Figyusz, hogy megszaladt nekik. Gondoltad volna ezekről... - húzza el gúnyosan a száját egy terepmintás katonanadrágos, surranós fiatalember hasonló szerelésű társához intézve a szót. Fehér pólójukon "Radnóti-Mohács" felirat. - Én minden cigányt kitelepítenék, senkinek se hiányoznak itt - vigyorog a másik, és a kezében lévő biliárddákóval a levegőbe suhint.

Menedékjog
Svédországban tavaly összesen 59 ezer letelepedési engedélyt adtak ki. Tizenkétezren kértek menekültstátust, legtöbben Szerbiából, Irakból, Oroszországból és több százan Burundiból. A kérelmezők mintegy fele kapta ezt meg, európai uniós országból eddig senki. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint ha az adott országban nincs emberjogi krízis, a kérés megalapozatlan. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan kitoloncolják a kérelmezőket, de támogatásra nem számíthatnak, és hónapokon belül munkát kell találniuk.