Talonban a földkártya

Kapkodhatjuk hát a fejünket, hogy mi is van itt! Ilyen helyzetben érdemes tisztázni azt, hogy mi is a biztos. Biztos, hogy 2010-ig külföldi magánszemély és társaság, illetve honi társaság nem szerezhet termőföldtulajdont. Biztos, hogy magyar magánszemélynek nem lehet több földje, mint háromszáz hektár. Eddig úgy tűnt, hogy a magyar állam biztos földvásárló és -értékesítő. Most azonban olyan hírek jöttek, miszerint a nemzeti földalap a jövő évtől nem az agrártárcához, hanem az államkincstárhoz tartozó szervezet lesz. Kérdés, változik-e a birtokpolitika. Biztos az is, hogy az Európai Unió változtat a kukorica intervenciós szabályain. Azt viszont még nem tudjuk, vajon e kérdésben miként dönt az Európai Bíróság, s a döntés befolyásolja-e az árakat. Ahogy azt sem tudjuk, vajon a magyar termelőknek elmegy-e a kedvük a tengeritől, s ha igen, akkor milyen új növényt fognak termeszteni. Mert sok választásuk nincs.
- Nem lesz változás. Sem így, sem úgy. Javaslatunkat egyelőre nem tárgyalja a parlament, más tervről pedig nem tudok - reagált kérdéseinkre Magda Sándor szocialista országgyűlési képviselő, amikor azt akartuk megtudni, miként is változik a földtulajdonszerzés helyzete a jövőben.
Előttünk két szöveg. Az egyik egy népszavazási kezdeményezés, illetve demonstrációs felhívás része, a másik egy törvénymódosító javaslat. Íme az első: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?" A másik: "A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek értékesítése során a tft. (a termőföldről szóló törvény - a szerk.) szerint meghatározott elővásárlási sorrendet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a haszonbérlővel azonos rangsorban illeti meg az elővásárlási jog a haszonbérlő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet tagját, vagy részvényesét, illetve amennyiben a tag vagy részvényes is jogi személy, annak természetes személy tagját, illetve részvényesét is."
A gazdaköri szövetség - több más, általa sérelmesnek tartott ügy mellett - földügyben is az utcára szólította tagjait, szimpatizánsait. Követelésének lényege, hogy a kormány állítsa le a már megkezdett állami földeladásokat, és az adásvételek során a családi gazdálkodók kerülhessenek ismét kedvezményezett helyzetbe. Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) főtitkára lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az állami területek már megkezdett kiárusítása azt az eszközt veszi ki a mindenkori agrárkormányzat kezéből, amellyel a birtokrendszer korszerűsítése megindulhatna. Ezért követelik az értékesítés leállítását s a vidéki megélhetés alapját képező családi gazdaságok erőteljesebb segítését.
- Nem lesz semmilyen változás, javaslatunkat egyelőre nem tárgyalja az Országgyűlés. - Ezt már Magda Sándor szocialista országgyűlési képviselő mondja, aki négy társával közösen szintén az elővásárlási jogok módosítását tartaná hasznosnak a gazdálkodás feltételeinek javításához. Ő viszont úgy érvel, hogy a nálunk létező családi gazdálkodói kategóriát az uniós szabályozás nem ismeri, csak regisztrált termelő, vállalkozó van, aki, ha betartja a szabályokat, akkor kap támogatást. Javaslatuk lényege egyébként az volt, hogy a magyar agrárcégek tulajdonosai - családtagjaikkal együtt - kerüljenek az eddiginél kedvezőbb helyzetbe a földvásárlások során, magyarán kerüljenek az úgynevezett elővásárlási jogosultsági lista elejére. Erre azért lenne szükség, mert a gazdasági társaság a továbbiakban sem vásárolhat földet, viszont a magyar magánszemélyek által alapított agrárvállalkozások biztos földháttér nélkül, csak bérleti szerződésekkel működnek.
Bár a nagyobbik ellenzéki párt - Magosz-támogatással meghirdetett - népszavazási kezdeményezésének még ismeretlen a sorsa, az már most is biztosnak látszik, hogy a kiélezett politikai küzdelemben ismét előkerül a "földkártya". Mindenesetre tény: 2009 végén a 2003-ban aláírt uniós csatlakozási egyezmény földtulajdonra vonatkozó korlátozásai hatályukat vesztik, vagyis a föld szabadon adható-vehető áruvá válik. Elvileg egyébként ma is vehet külföldi állampolgár Magyarországon termőföldet. Két lényeges feltétel van: három éve itt kell élnie és bizonyítania kell, hogy életvitelszerűen hazánkban gazdálkodik.

Kárpótlás
Csaknem pontosan 15 éve, 1991. november 8-án telt le az a határidő, amíg a jogosultak benyújthatták kárpótlási igényüket az erre kijelölt hivatalokban. Tulajdonképpen ekkor kezdődött meg a kárpótlási folyamat. A rendszer központi eleme a földkárpótlás volt, a kiadott jegyekkel az első licittől, 1992. augusztus 24-től 1994 végéig összesen 1,1 millió jogosult árverezett a meghirdetett területekre, s összességében 2,2 millió hektár cserélt gazdát. A területek átlagmérete egy-két hektár között alakult. A földeket csak a gazdák negyede kívánta saját maga művelni, a többit bérletbe adták az új tulajdonosok - a legtöbbször ugyanannak a szövetkezetnek, ahonnan azt "kikárpótolták". A kárpótlás és a szövetkezeti vagyonnevesítés során alakult ki az a szakközgazdászok szerint egészségtelen birtokszerkezet, amelynek lényege szerint a tényleges használó és a tulajdonos személye nem ugyanaz, s emiatt érdekeik is folyamatosan ütköznek. A bérlő ugyanis természetesen olcsó földet, a tulajdonos magas használati díjat szeretne.

Száztízezer hektár
A nemzeti földalapban jelenleg mintegy másfélmillió hektár mezőgazdasági földterületet tartanak nyilván. Ennek nagyjából a fele különféle bérleti szerződésekkel művelésbe adott szántó, a többi rét, legelő, erdő stb. A földalapról szóló törvény értelmében értékesíteni csak azokat a területeket szabad, amelyeket az alap működése során, például a "földért életjáradék" program keretében szerzett. Ez összesen mintegy száztízezer hektárt tesz ki jelenleg.