Ugrik a szocpol is?

Egyre több hitelszerződést mondanak fel a bankok, mert az adósok képtelenek fizetni a részleteket. Sokan túlvállalták magukat, mások önhibájukon kívül kerültek bajba. Három történetünk van róluk.

Hazai élet2006. 11. 24. péntek2006. 11. 24.
Ugrik a szocpol is?

Felmondás és háttérművelet
A fiatal házaspár önerő nélkül, húsz évre vett fel 15 millió forint hitelt egy lakóparki lakás megvásárlására, melynek havi törlesztőrészlete százhúszezer forint volt. Megszületett a gyerekük is, amire felvették a szocpolos támogatást. A feleség gyes alatt végzett könyvvizsgálói tanfolyamot, de mire visszament volna dolgozni, csődbe ment a munkahelye. Miközben állást keresett, férjének - aki a magyar "királyi" televíziónál dolgozott 27 évig megbecsült operatőrként - egyik napról a másikra végkielégítés nélkül felmondtak. Kéthavi befizetéssel maradtak el, amikor a nőnek sikerült állást szereznie. Azonnal szólt a banknál: már van munkája, de a fizetése átutalásáig egy hét türelmi időt kér az első részletre. Kérése ellenére a bank, mivel "a teljesítés időpontjában" nem talált pénzt a számlán, tartozásuk pedig elérte a harmadik hónapot, felmondta a hitelszerződést. Az asszony ismét bement, zsebében édesanyjától kölcsönkért háromhavi részlettel, de nem fogadták el tőle, mondván: ügyük már a "háttérműveleti igazgatóságra" tartozik, kezdjék kiüríteni a lakást. Miután a tévében hallottak a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületéről, attól kértek segítséget. Elmondták, hogy szüleik egymillió forintos jelzáloghitelt vesznek fel, csak ne veszítsék el a lakásukat. Az egyesület kötött egy szóbeli megállapodást a bankkal, hogy a házaspár az egymilliót tízhavi törlesztésként előre kifizeti a banknak, bizonyítandó: ők fizetőképesek. A jelzáloghitelt a szülők felvették, noha az egyesületnél figyelmeztették őket, amíg nem biztos a dolog, ne lépjenek. Megérzésük helyes volt, a bank nem módosított a felmondáson, és a 15 milliós követelésen túl felszámolt még kétmillió forint behajtási költséget is. A tartozás 17 millióra nőtt, futamidő-hosszabbításra sincs lehetőség, és vissza kell fizetniük még a szocpol-támogatást is.

Kölcsönből semmit!
Egy másik történet főszereplője, egy fiatalasszony tizenöt kilót fogyott, csomóstul hull a haja, tüdőgyulladása van, és retteg, hogy betegsége miatt elveszíti az állását. Férje pizzafutár. Ő maga a vendéglátásban dolgozik, hatéves lányukkal jelenleg albérletben élnek. Várva arra, hogy az egyesületi ügyvéd segítségével visszakapják azt a több mint egymillió forintjukat, amit "lecuppantott" tőlük egy bankkal - melyet nem hibáztatnak - szerződésben álló, jelzáloghitellel foglalkozó részvénytársaság. Chwala Zsoltné szerint tavaly vettek fel nyolcmillió forint, svájci frank alapú jelzáloghitelt arra a lakásra, amelyben akkor még együtt laktak a férje 98 éves nagyapjával. A tulajdonjog fele-fele arányú volt férje és a "papus" között. Az ingatlant korában a nagypapa már megterhelte jelzáloggal, a mostanit ennek kiváltására és a lakás felújítására szánták, hogy eladják, mert asztmás kislányukkal nem akartak a zajos, rossz levegőjű helyen maradni. Kifizették az előző hitel négymillióját, a nagypapa halála után felújították a lakást, majd vevőt is találtak rá. Krisztina a család talpraesett ügyintézőjeként elment a hitelt intéző céghez, hogy, végelszámolást kérve, töröljék a jelzálogot a tulajdoni lapról. Az első meglepetés ekkor érte, mert kiderült, hogy a nyolcmillióból, amit havi hetvenezer forinttal már egy éve törlesztettek, nyolcmillió-hétszázezer forint lett. Beletörődve kifizették, mert egy részét a vevő kiegyenlítette. A cégnél azt mondták, öt nap múlva menjen vissza a törlési engedélyért, onnantól minden rendben lesz. Amikor visszament, jött az újabb meglepetés, mert a törlést azzal az indokkal tagadták meg, hogy még 457 ezer forintos tartozásuk van. Miből és honnan, arra az ügyintéző hölgyek csak a vállukat vonogatták, fogalmuk sincs, ennyit hozott ki a számítógép. Ezt a békát is lenyelték, mert a vevőjük már kezdett ideges lenni. Dátumra pontosan befizették a pénzt, és végre megkapták a törlési engedélyt. A dátum azért fontos az ügyben, mondta Krisztina, mert a cég üzletszabályzata szerint minden hónap 15-én van elszámolás. A paff úgy folytatódott, hogy kiderült, a 457 ezer forintot lekönyvelték, ám a nyolcmillió-hétszázezer forinttal, ami pontosan június 14-én érkezett a cég számlájára, ezt "elfelejtették" megtenni. Hová tűnt egy hónapig az a pénz? Kinek kamatozott? És miért küldtek még egy újabb számlát 113 ezer forint befizetéséről? Állítólag azért, mert a svájci frank árfolyama megugrott. Krisztina agyát elöntötte a vér. Szeptemberben összekapta a hiteldossziét, és felkereste az BHKE egyik ügyvédjét, nézze át az elszámolást. Ő közölte az asszonnyal: "lenyúlták" több mint egymillió forinttal. Jogtalan a 457 és a 113 ezer forint, a kétféle árfolyamos elszámolás, továbbá 240 ezer forintos óvadékuknak is nyoma veszett. A legnagyobb csavar abban volt, hogy amikor ők befizették a nyolcmillió-hétszázezret, 172 forinton állt a svájci frank. A cég a banknak ezen az árfolyamon is számolt el, feléjük viszont, mivel a nyolcmillió-hétszázezer forint könyvelés híján egy hónapig "lógott" valahol, már a 182 forintos frankkal. A cég az ügyvéd három hónappal ezelőtti felszólítására máig sem reagált.

Válás pénztől, lakástól
A dunavarsányi családi házban leszerelték a gázórát, a telefont. A négy gyerekével egyedül maradt Hemingné Főfai Tünde nem a bankot szidja, hanem a férjét. A házasságuk végleg megromlott. Az egykori kis parasztházból átépített ötszobás, kertes családi ház tulajdonjoga férjével közös. Ennek komfortosítására vettek fel 2004-ben 4,3 millió forint, devizaalapú jelzáloghitelt tizenöt évre. Először havi 48 ezer forint volt a törlesztésük. Külön élő férje betegápolóként jól keres, az asszony mostanig főállású anya volt. Amióta legkisebb fia iskolás lett, kis fizetésért dolgozik egy pesti üzemben. A hitelüket, ami az euró árfolyama miatt időközben 64 ezer forintra nőtt, szeptemberben felmondták. Az asszony az idén már egy fillért sem kapott a férjétől, és folyószámlát váltott, hogy legalább a családi pótlékot ne emelje le bank róla. Állítólag ezt tette a férje is, mivelhogy a banki kölcsön az ő nevére szólt. Tavaly a feleség édesanyja vett fel háromszázezer forint hitelt, amiből Tünde törlesztett, hogy ne árverezzék el a házat. Ma már nincs tovább. Kérelmére, hogy egyedülálló anyaként neveli gyerekeit, és szeretne a lakásban maradni, választ sem kapott. Csak egy közjegyzői okiratot szeptemberben a felmondásról. Akkor fordult az egyesülethez. Ott azt ígérték, megpróbálják elintézni, hogy legalább az áramot ne kapcsolják le, s talán az ötmillió-kétszázezer forintra duzzadt tartozásából is sikerülhet "lefaragni", de ez utóbbi szinte reménytelen. Házukat viszont sürgősen adják el, amíg árverezésről nem kapnak bírósági határozatot.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek