Vasprefektus és a nyuszi

- Hányasra értékeli a rendőrség október 23-i teljesítményét?
- Kiválóra.
- Ehhez képest nemzetközi súlyú törvénysértésekkel, visszafogottabb vélemények csak egyszerű pancserséggel vádolják.
- Egy normális demokráciában köszönetet mondanak a rendőrségnek, ha ilyen hatékonyan és ennyi idő alatt helyre tudja állítani a rendet.
- Nem szeretném, ha ennyivel az események után részletekbe mennénk, nyilatkozott eleget erről. De kétségkívül vannak kínos felvételek, melyeken földön fekvő embereket rugdosnak. Gondolom, látta ezeket.
- Amit én láttam, az ugyanaz az öt-hat megvágott képsor. Ezekből nem akarok kiindulni. Amint a helyzet megengedi, végignézem az események videofelvételeit vágatlanul. Azokból derül csak ki, mi történt. Az ügyészség ki fogja vizsgálni.
- Vagyis nem zárja ki, hogy a rendőrök törvénysértőek is lehettek.
- Előbb szeretném végignézni a felvételeket, utána nyilatkozom. Az ügyészség ezt ki fogja vizsgálni.
- A rendőrök kiképzésekor, egy-egy ilyen, keménynek ígérkező oszlatás előtti felkészítésükkor mennyiben számolnak a pszichológiai tényezővel: hogy a rendőr a hosszú, feszült várakozás során, amikor már akár órák óta hallgatja az üvöltözést, sértéseket, ne veszítse el a fejét, ne legyen agresszív és ne csapjon oda is, ahová nem kell. Nem ilyesmikről lehetett szó október 23-án?
- Fontos, amit említ, a kiképzésnek, az eligazításnak ez része. Elvben nem szabad megtörténnie; amivel nem állítom, hogy soha nem is fordulhat elő. Baj, ha mégis előfordul, de azt büntetjük. Úgy gondolom, a helyzetnek megfelelően, kiválóan kezeltük a helyzetet.
- Ebbe a kezelésbe az is belefér, hogy ártatlan járókelők, bámészkodók is kapnak a könnygázból, gumibotból?
- A rendőrségi törvény 59-60. paragrafusának indoklása kimondja, mi az eljárás. A rendbontók, jogsértők tömegoszlatását minden esetben világos rendőri felszólítás előzi meg: hagyjanak fel a jogellenes cselekedeteikkel, különben a rendőrség be fog avatkozni. Felszólítjuk az embereket, hogy menjenek el. Időt hagyunk erre. A többszöri rendőri felszólítás után indul csak meg az oszlatás. Aki tehát akarja, elhagyhatja a tömeget időben. Ezek után a rendőrnek sem ideje, sem lehetősége nincs, hogy a feloszlatandó tömegben ott maradó egyének felelősségét egyenként vizsgálja. Nem hittem a fülemnek, amikor beszólt a kolléga: "Tábornok úr, mit csináljunk, egy tankkal és ágyúval jönnek felénk."
- Mit válaszolt, mi a teendő?
- Azt, hogy most nincs időnk hülyéskedni. Erre kiderült, hogy a hír igaz.
- Ilyesmire még önök sem lehettek felkészülve. Ideges lett?
- Feszült voltam. Ideges nem, mert az soha nem jó, ha a parancsnok ideges.
- S akkor sem volt ideges, mikor pár héttel korábban, a Szabadság téri tévéostrom alatt a kollégáit a tüntetők kirángatták az égő vízágyúból, és őszintén szólva a legcsekélyebb mértékben sem önökön, rendőrökön múlt, hogy nem ütötték őket agyon? Ma sem értem, bevallom: ilyenkor már csak bajtársiasságból sem mennek be értük?
- Folyik a vizsgálat, etikátlan lenne annak befejezése előtt nyilatkoznom.
- Azóta is hallani, hogy önök valójában vergődnek a helyenként határozatlan, helyenként haszonleső politika hálójában: a szembenálló politikai felek csatájának középpontjába kerültek. Valóban kaptak az elmúlt hetek során ellentétes irányú utasításokat, kéréseket?
- A rendőrség a legkisebb mértékben sem reagál a politika mozgásaira, nyilatkozataira. A rendőr tevékenységének két alappillére, hogy politikával nem foglalkozunk, mondjon bárki bármit, és hogy a törvénynek, a rá vonatkozó paragrafusoknak vetjük a hátunkat.
- És amikor egyenesen a köztársasági elnök üzen nyilvánosan, mit vár a rendőrségtől? Ez sincs önökre hatással?
- Van egy vezetőm, az országos rendőrkapitány. Tőle kapom a parancsokat. De, hangsúlyozom, a rendőrség a törvény szigorú betűje alapján működik. Aki vét ellene, az büntetést kap.
- Messze vezet, hogy sokak szerint lyukasak ezek a törvények, hogy kell-e azonosítót viselniük... Hagyjuk is, várjuk ki a vizsgálatok eredményét. Mikorra számít ennek a lázas állapotnak a lecsengésére?
- Nem vagyok jós: amíg helyzet van, addig kezeljük, s fenntartjuk a rendet.
- Mivel tudná most igazán kipihenni magát?
- Én szeretek rendőrködni. Tizenhat éves korom óta rendőr akartam lenni, minden pillanatát élvezem, szeretem.
- Azt is, hogy a főhadiszállása mostanában kint van az utcán, legjobb esetben egy mikrobuszban?
- Negyvenedik napja dolgozunk kint napi húsz órát. Megfelelő felszerelés, ellátás kell hozzá. Amióta tartanak az események, híztam is sajnos, ugyanis itt kint azt az ellátmányt kapom, amit a kollégáim, márpedig az kötelezően kalóriadús. De ez a kicsit keményebb életmód a pálya része.
- Ezért kapta a Duracell becenevet? Meg állítólag egy önt jelképező plüssnyuszit is. A zord külső nyuszibelsőt takar?
- Ha nyuszit nem is, de érzőt biztosan. A nyuszi most is az irodámban van. A Duracellt azonban időközben felváltotta a Vasprefektus név, ami nagyon megtisztelő.
- Jobban megfelel a habitusának?
- Talán igen, ezt önök tudják eldönteni.
- A tábornoki kar doyenje. A Francia Becsületrend kitüntetettje. Van innen tovább egy rendőr számára?
- Nincs, ez a csúcs.
- Nem készül még nyugdíjba? Idén hatvanéves.
- Én úgy szoktam mondani, hogy ötven plusz áfa. Nagyon jól érzem magam, semmi bajom. Mostanában az orvos gyakrabban mérte a vérnyomásom, kíváncsi volt rá, milyen hatással vannak rám ezek a kivételes napok. Makkegészséges vagyok, egyelőre nem gondolok a visszavonulásra.
- Előfordulhat, hogy mégis megkérik, menjen nyugdíjba, magyarán belebukik a zavargásokba?
- Előfordulhat. De azzal majd akkor foglalkozunk.
- Mi volt a legnagyobb fogása élete során?
- Egy majdnem tizenkét kilós ponty. Merthogy horgászni is szeretek, ha jut rá időm.