Tekintélyuralom tekintély nélkül

Kállai Csabát még 2005 májusában választotta meg kétszázhatvan jeles roma személyiség Magyarország fővajdájává. A mostani, november elején, az FTC népligeti sportcsarnokában tartott avatáson viszont két-három roma családon és egy falka újságírón kívül senki nem tette tiszteletét. Felvetődik tehát a logikus kérdés: hol van az a kétszázhatvan roma kiválóság, aki Kállai Csabát élete végéig felruházta ezzel az egyébként semmiféle külön jogosítvánnyal nem járó címmel? Rostás-Farkas György József Attila-díjas író akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy Kállait tulajdonképpen ő választotta, miután többen megkeresték, hogy jelölje meg, ki lenne a posztra alkalmas. Maga Kállai Csaba, az újszászi vállalkozó úgy nyilatkozott, őt elsősorban az a tény predesztinálja a vajda szerepére, hogy burokban és foggal született. A ceremóniamesteri, sajtófőnöki és általános szervezési feladatokat ellátó Rostás-Farkas szerint Kállai "IQ-jától nem kell elájulni", ámde vállalkozó, és ilyen minőségében kész áldozni a roma kultúra megmentésére, amit nem nehéz úgy értelmezni: a jelképes hatalommal felruházott vajda legfőbb feladata az, hogy az erre érzékeny cigány vállalkozók vagyonát közvetítésével a romák felzárkóztatására költsék. A kísérlet azonban hamvába holt: nemcsak a kisebbségi politikában vitézkedő, tapasztalt közéleti személyiségek maradtak távol, hanem úgy általában mindenki. Ez pedig elég rossz ómen egy olyan kisebbségi vezetőnek, akinek pusztán személyes tekintélyével kellene eredményeket elérnie.
Az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, Kövesi Vilmos elítélte az önjelölt vajdát. A dunántúli vajdák összegyűltek Győrben, és felszólították, hogy mondjon le, mert országos vajda egyszerűen nincsen. Kállai Csaba nem mondott le. Ekkor a dunántúli vajdák cigánytörvényt - romani krist - ültek fölötte, és eltiltották a vajdáskodástól ötvenéves koráig, sőt azt is belefoglalták az ítéletbe, hogy ha nem mond le, akkor kitagadják a cigányok sorából. Ezt Kállai Csaba nevetségesnek nevezte, és kijelentette, hogy a bíráskodás nem a romani kris szerint zajlott.
Mérsékeltebb hangok közben azt állították, hogy az egész ostobaság, és aki erről vitatkozik, az megint tápot ad a romákról dívó előítéleteknek, hiszen ahogyan országos vajda nincs, ugyanúgy nehéz ítélkezni a pusztán szokásjog formájában élő romani kris alapján.
A vita már csak azért is értelmetlen, mert a vajda nem konkrét feladatokkal ellátott tisztség, hanem egy helyi roma közösség vezetője, akit nem választanak, hanem hallgatnak rá. Egyszerű képlet: akire nem hallgatnak, az nem vajda. A történeti kutatások nagyon kevés írott anyagon és szájhagyományon alapulnak, ezért nehéz megállapítani, hogy a múltban a vajda egy cigányokért felelősséget vállaló magyar földesúr volt, esetleg a csendőrség besúgója - mert ilyen értelemben is használták a kifejezést -, vagy pedig csak olyan ember, aki jól kommunikált a többségi társadalommal, miközben megbízható életvezetési tanácsokkal tudta ellátni a romákat, s így el tudta simítani az esetleges konfliktusokat. A jelenleg működő helyi vajdák - akik közül az erdélyi és a fóti a budapesti avatáson is részt vett - többsége ezt az utóbbi szemléletet testesíti meg. Aki tehát a Kállai Csaba lemondatása körüli követelőzést kisszerű presztízsharcnak tekinti - hiszen a vajdák dolgán semmiben nem változtat, hogy valaki Újszászon országos vajdának nevezteti magát -, az nem jár tévúton, csak elfelejti, hogy az egész vajdarendszer presztízsalapon működik. Aki nem kap tiszteletet, az megszűnik vajdának lenni.
Az egészben persze az a tragikus, hogy a cigányságnak van választott képviselete, amelyet nem szájhagyomány útján választanak, hanem demokratikus szabályok szerint. Ahogy azt az Országos Cigány Önkormányzat egy képviselője mondta nekem, amikor a vajdaválasztásról kérdeztem: "Az egész egy vicc. Csak az a baj, hogy bármelyik helyi vajdának nagyobb tekintélye van, mint nekünk."

Feleselő nyilatkozatok
A vajdaválasztásra a helyi vajdák reagáltak a leghevesebben, holott az országos vajda az ő munkájukra számított volna hálózatának kiépítésében. Szó sem esett ugyanakkor a vajdaavatáson az Országos Cigány Önkormányzatról. Az OCÖ közgyűlése április óta először november 8-án, szerdán ült össze. Előtte, november 6-án leégett az Országos Cigány Információs és Művészeti Központ. Az ügyben gyújtogatást gyanító OCÖ feljelentést tett a rendőrségen, ugyanakkor Rostás László független képviselő azt is felvetette, hogy az épületnek nem volt biztosítása vagy azt nem fizették, és nem is őrizte senki. Az ügyet az OCÖ jogi-ügyrendi bizottsága vizsgálja. Rostás többek között ezt is fájlalta, mondván, hogy erre vizsgálóbizottságot kellene létrehozni. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az OCÖ működése a nyilvánosság számára áttekinthetetlen, a sajtót olykor kizárják a közgyűlésről. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke szerint Rostás félretájékoztat: az önkormányzat harmadik közgyűlését azért lehetett csak most megtartani, mert a rendőrségtől augusztusban kapták vissza a 2005-ös gazdálkodásra vonatkozó mérlegadataikat (az OCÖ gazdálkodását a rendőrség vizsgálta, bár Kolompár Orbán ennek okát, illetve célját nem látja).
- Képviselőtársaim mellett Rostás László és nem tudom, ki mindenki nyilatkozott még, összevissza beszélnek, nem nagyon vannak tisztában az önkormányzatra vonatkozó szabályozással - kommentálta az OCÖ körüli hírverést az elnök.