Zuhany alatt jött az ötlet

- A rendszerváltásig mérnökként dolgozott, majd egy huszárvágással "átnyergelt"a pénzügyi világba. Kényszerből tette?
- Nem. Szerettem hidakat, aluljárókat, közterületen lévő műtárgyakat is tervezni, de ideje volt már váltani. Közgazdaságot tanultam, és amikor alkalmazottnak hívtak a Dunaholdinghoz, tizenkét év után felálltam a tervezőasztaltól, és belevágtam egy új kalandba. Akkoriban még nem sokat lehetett tudni a vagyonkezelésről, a pénzügyi befektetésről.
- Értett hozzá?
- Azzal bátorítottak, hogy mások sem értenek hozzá. Nem is jött könnyen a siker. De ha az ember azzal foglalkozik, amihez kedve van, és felkészült munkatársak veszik körül, nem lehet probléma jó döntéseket hozni.
- Az utóbbi években óriási változáson ment át a magyar pénzpiac. Sikerült időközben kellő gyakorlatot szereznie?
- Azt kell mondanom, hogy igen, máskülönben nem tudtam volna érvényesülni. Azonban a kezdeti ötletesség és kreativitás mára érvényét vesztette, a rendszerváltás pénzügyi-gazdasági szakértelme fölött is eljárt az idő. Tágabb értelemben véve most is kijelenthetem, hogy nem értek semmihez, csupán lényegre törő kérdéseket teszek fel, és a válaszokból megfelelő következtetéseket vonok le.
- Ilyen egyszerű lenne a recept?
- Fogalmazhatnék bonyolultabban is, de nem biztos, hogy arra az olvasók vevők lennének.
- Hogyan került a Klubrádió élére?
- Miután cégeink egyik befektetéséről van szó, így tulajdonképpen munkaköri feladatom volt. Az persze nem mellékes, hogy érzelmi kötődés fűz hozzá.
- Mert a semmiből teremtett népszerű rádiót?
- Azért azt a pénzt nem nevezném semminek, ami ehhez a befektetéshez kellett. A rádiófrekvencia is létezett, a Magyar Autóklub működtette. Arra a gondolatra, hogy hiányzik a piacon egy "Klubrádió", tulajdonképpen zuhanyozás és rádióhallgatás közben jutottam.
- Zuhany alatt jönnek a legjobb ötletek...
- Mindig is a "beszélő rádiót" kedveltem, tehát azt, ahol értelmes és tartalmas műsorok hallhatók, nem pedig csak zene szól a végtelenségig. Az ezredforduló körül egyre inkább úgy éreztem, nincs az ízlésemnek megfelelő rádiócsatorna, amit szívesen hallgatnék. Ez persze önmagában még nem volt elegendő egy új műhely létrehozására, de miután körülnéztem a piacon, néhány hónap alatt nemcsak a stáb állt össze, hanem az is egyértelművé vált, hogy milyen profilt alakítson ki a Klubrádió. 2001. december 10-én, reggel 7 órakor indultunk, éppen most vagyunk ötévesek. És amire ugyancsak büszkék lehetünk, Budapest mellett már kilenc vidéki város körzetében szólalunk meg.
- Hogy viselik az igaz vagy igaztalan támadásokat?
- Aki érdemi munkát végez, biztos lehet abban, hogy ellenségeket is szerez. Ha vélemények hangzanak el - hozzáteszem, az összes politikai oldalról -, az indulatokat vált ki. Tudomásul vesszük, mást nem is tehetünk.
- Fotósként szelídebb vizeken evez?
- A fényképezés gyerekkorom óta jelen van az életemben. Kiállításon csak néhány éve mutatom meg a képeimet, most a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában ismert emberek portréit állítottam ki, melyeket a Klubrádió műsorai során készítettem. Néha sokkal többet szeretnék fotózni, de egyáltalán nem biztos, hogy ha semmi mással nem foglalkoznék, akkor is működne a dolog.
- Ha választania kellene a fentebb szóba hozott tevékenységei közül, melyik mellett voksolna?
- Szerencsére ez nem történhet meg, mert szövevényesen kapcsolódik egyik a másikhoz. Nem tudom elképzelni, hogy bármelyiket is abbahagyjam.