Halálos téli tavasz?

Megvalósult a fázósak régi álma, hogy egyszer igazán elmarad a tél, és akkor mindannyian kisebb fűtési számlának örülhetünk. Közlekedni, igaz, könnyebb, s kevesebb a meghűlés. A gazdák a földeken dolgoznak, metszik a szőlőt, a gyümölcsfákat, a kertekben ásnak. Ugyanakkor nem örülnek a szokatlan időjárásnak, mert a mezőgazdaságnak nem kedvez, ellenkezőleg, nagy károkat okozhat. Mondhatni azt is: halálos ez a téli tavasz. Nem gyérülnek, sőt szaporodnak a kártevők és kórokozók, ha nem jön igazi fagy, rengeteg lesz a kullancs, szinte hihetetlen: beindult a pollenallergiások szezonja.
A szántóföldeken máris itt a szárazság, hiszen augusztus óta nagyon kevés - körülbelül harminc milliméternyi - csapadék hullott. Az őszi vetések rosszul keltek, hiányosak, fejletlenek. A 10-15 fokos melegben életre keltek a kártevők, s a tavaszra jellemző betegségek üthetik fel a fejüket. A gazdálkodók attól tartanak, ha nem gyéríti meg a nagy hideg a kártevőket, akkor többet kell majd vesződni a növényvédelemmel, ráadásul az költségesebb lesz. Károkat okozhat a korai meleg a gyümölcsfákban is, komoly lehűlés után a rügyek könnyen elfagyhatnak. Alighanem így járnak például New York-ban a kivirágzott cseresznyefák.
A klímakutatók az általános felmelegedéssel magyarázzák az időjárási rendellenességet, ami ökológiai katasztrófához vezethet. Európát, az egyik leggazdagabb és legtermékenyebb földrészt gyakorlatilag elpusztíthatja a klímaváltozás, ez áll az unió legfrissebb jelentésében. Az idén néhol aszály, máshol árvíz pusztít majd, és vannak helyek, ahol lavinák fenyegetnek. Egyes meteorológusok minden idők legmelegebb évének jósolják az ideit. Amennyiben nem sikerül csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását, valóságos éghajlati atombomba sújthatja a Földet.

Hóra vár a szomjazó határ
Nem a karácsonyfát kezdtem el bontani vízkeresztkor, mint ahogy azt a hagyomány megkövetelné, hanem kimentem a kertbe. Nem tehetek róla, de csábított a tavaszias időjárás, a virágzó kankalin, medvetalp és ibolya, a még mindig haragoszöld rózsabokor néhány bimbójával. Korán jött a tavasz, vagy még mindig ősz van? A fene se tudja ebben a furcsa világban. Egy biztos, lehet kertészkedni, ásni, gereblyézni, sőt lassan metszeni is, mert ki tudja, mikor köszönt be az igazi tavasz. Tokaj-Hegyalján már metszik a szőlőt. Egy régi népi bölcsesség szerint ugyanis, ha vízkeresztkor enyhe az idő, akkor nagyon elhúzódik majd a tél. Már ha egyáltalán beköszönt - és erre január közepéig az időjósok szerint nincs esély. Messzebbre pedig nem látnak, azt mondják, tíz napnál távolabbi előrejelzést adni felelőtlenség.
A világ vezető klímakutatói szerint mindenesetre 2007 lesz az eddigi legmelegebb év. Soha nem tapasztalt forróság várható és súlyos természeti katasztrófák fenyegetnek. Aszály lesz Indonéziában, árvizek pusztítanak majd Kaliforniában és Dél-Amerikában. A tudósok valószínűsítik, hogy a sarki jégsapkák olvadásáért és a kelet-afrikai szárazságért felelős globális felmelegedés együtt keseríti majd az emberek életét az óceánok felmelegedésében ludas El Nino tünetegyüttesével. (A jelenség neve spanyolul: kisfiú, Kisjézus. Rendszerint karácsony környékén tapasztalják a halászok Ecuador és Peru partjainál, hogy az óceán vize a megszokottnál melegebb, halban szegényebb - ekkor születik El Nino, akinek játszadozásait katasztrófák sora jelzi szerte a trópusokon. A hőmérséklet-különbség oka a Csendes-óceánban megjelenő, nyugat-kelet irányú meleg tengeráramlás, amely elnyomja az Antarktisz felől érkező hideg áramlást. A hatására fellépő légköri jelenségekkel magyarázhatók például a napjainkban Brazíliában pusztító, rengeteg áldozatot szedő földcsuszamlásokat előidéző esők.)
Megdől a melegrekord: az eddigi legforróbb évet, 1998-at felülmúlja az idei. A globális felmelegedés évtizedenként egy-két tized Celsius-fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét, El Ni%u0144o következtében még erősebb lesz a felmelegedés. A tavalyi év volt az eddig mért hatodik legmelegebb. A világ klímakutatói szerint, ha az emberiség nem kezdi el azonnal jelentősen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását, képtelen lesz megfékezni egy általános ökológiai katasztrófát. Nem égethetünk egyre több szerves üzemanyagot, mert akkor néhány évtized múlva elolvad a sarki jégtakaró, a tengerszint megemelkedik, és rengeteg további faj hal ki. Erre hívja fel a figyelmet az ENSZ klímakutató szervezete, a WMO annak kapcsán, hogy El Ni%u0144o máris kialakult a Csendes-óceán felett.
Legutóbb 1997-98-ban garázdálkodott, akkor világszerte több mint kétezer halottat követelt és körülbelül negyvenmilliárd dolláros kárt okozott. El Ni%u0144ót gyakran követi kishúga, La Nina (a kislány), szélsőségesen hideg időjárást okozva. Valószínű, hogy Magyarországon mindebből csak az átlagosnál melegebb időjárást fogjuk érezni. Itthon a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei a VAHAVA nemzeti klímaváltozási projekt keretében 2003 júniusa óta kutatják, hogyan védhetnénk ki a globális felmelegedés hatásait. Fontos ehhez, hogy az Országgyűlés elfogadja a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, amely elsősorban az ipari szén-dioxid-kibocsátást korlátozza. A klímaváltozás szempontjából Magyarország az Európai Unió egyik legsérülékenyebb tagállama. A globális felmelegedés legnagyobb átka a csapadékszegénység. Hatására az Alföldön, főként annak déli részén máris megkezdődött az elsivatagosodás. A tavalyi ősz és a mostani tél nagyon kevés csapadékot hozott, ami árt az őszi vetésnek. A kutatók szerint Magyarországot, hazánk medence jellege miatt, az átlagosnál jobban érinti a globális felmelegedés. Míg az elmúlt száz évben a Földön az átlaghőmérséklet 0,7 Celsius-fokkal emelkedett, addig nálunk teljes egy fokkal lett melegebb, és arra lehet következtetni, hogy a következő száz évben 1,5-8 Celsius-fokkal nőhet az átlaghőmérséklet.