Hiány és bőség esztendeje

Hiány vagy bőség jellemzi az agrárgazdaságot? - a kérdéssel a szakma régi "motorosához", Szabó Jánoshoz fordultunk, aki több mint tíz éve a Budapest Bank Nyrt. (BB) mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakértője.
- A gazdálkodók pénzügyi helyzete alapján 2006 az egyik legeredményesebb esztendő volt, noha messze vagyunk még a kánaántól, hiszen a nemzetközi élvonalhoz képest hatalmas lemaradásban van mezőgazdaságunk - foglalta össze véleményét Szabó, aki korábban egy Pest megyei szövetkezet elnöke is volt. - Banki nézőpontból javult a termelők fizetőképessége. Harminc százalékkal kevesebb kölcsönt nyújtottunk az utólagosan fizetett földalapú támogatások áthidalására, s 2005-höz képest tavaly a gabona közraktározására és az állattenyésztési támogatások megelőlegezésére egyaránt feleannyi hitelt folyósított a BB, mert csupán ennyire volt igény.
Tavaly az uniós csatlakozás óta immár harmadszor volt úgy általában jó éve a mezőgazdaságnak. Természetesen döntő, hogy ki, hol és mit termelt, valamint hogyan sikerült eladnia. Szabó János úgy látja, hogy a jó termés meglepően kedvező árakkal párosult. Legjobb példa erre a kukorica. Miközben tele vannak vele az uniós intervenciós raktárak, a rekord közeli termést tonnánként 27-28 ezer forint körül, az intervenciós árnál magasabb áron adták-vették. A szakértő szerint ugyanis a nagy kukoricaexportőr államokban - főként az USA-ban - lényegesen több terményből gyártanak alternatív energiát, bioetanolt. Európában viszont a jó termés a magyartól eltérően gyenge minőséget adott, másutt pedig szerény hozamokat értek el.



A baromfitartókat a madárinfluenza sújtotta. A sertéshústermelők nem panaszkodhattak. A tej ára viszont évek óta csökken, a tehenészeteknek nagy szükségük volt tehát a literenkénti nyolcforintos kvótatámogatásra. Szabó János hozzáfűzte: a termelési színvonal miatti jövedelemkülönbségek talán a lényegesen kevesebb uniós támogatásban részesülő állattartó telepek között az igazán szembetűnők.
- Lassan ugyan, de megfigyelhető a gazdálkodók pénzügyi kultúrájának fejlődése - vélekedett a szakértő. A termelést szervező integrátor vállalkozások téli tanfolyamain a szakmai újdonságok mellett a pénzügyi ismeretekből is felkészítik a termelőket. Az utóbbi években például általánossá vált a faktorálás vagy szükség esetén az inkasszó és így tovább. (A fogalmakról lásd keretes írásunkat!) A "lesz, ahogy lesz" típusú termelést, egyre inkább fel kellene váltania a meghatározott célú termelésnek. Más minőségű búza kell például a péksüteményekhez, s megint más a kenyérfélékhez. Annak, hogy Magyarországon még mindig több mint százfajta búzát termelünk, egyértelmű velejárója a piacvesztés. Aki egy szál magában, szervezőerő nélkül, a vakvilágba termel, annak a napjai meg vannak számlálva - vélekedik Szabó János. A gazdálkodók társulásai vagy az integrátorok egyaránt alkalmasak az árutermelés szervezésére.
A kezességvállalások és a piaci lehetőségek miatt a mezőgazdaság semmivel nem rosszabb adós napjainkban a többi tevékenységnél. A BB hitelei között a mezőgazdaságiak aránya mintegy kétszerese annak, amilyen szerepet az ágazat a bruttó hazai termék termelésében betölt. Jelenleg pangás van, hiszen a 2007-től uniós támogatásban részesülő fejlesztési lehetőségek még nem ismertek. Tétlenkedés helyett keresik a kitörési pontokat. Úgy tűnik, ügyfelük lesz az egyik legnagyobb hazai zöldség-gyümölcs termelő társulás. Bővíteni szeretnék a forgalmat, piac van - mindehhez eddig a pénz hiányzott.
- A föld ára a várakozásokkal szemben nem ugrott meg az uniós csatlakozást követően. Mi lehet ennek az oka, s változatlanul jó befektetésnek számít-e a termőföld? - kérdezem végül a pénzügyi szakértőtől.
- Habár lassan stabilizálódik a mezőgazdasági termelés, a termőföldek ügyében nagy a fejetlenség. Az apró parcellák állami felvásárlása aligha vezet a remélt birtokrendezéshez. Kérdés, mit hoz majd 2011., amikor lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Ugyanakkor rejtély, mikor s miként vezetik be nálunk a mezőgazdasági üzemek termeléstől független támogatását. Mindenesetre napjainkban is akadnak olyanok, akik szerint a termőföld mindennél nagyobb hozamot ígérő befektetés.

Pénzügyi műveletek
A faktorálás olyan pénzügyi művelet, amikor a faktorálást végző cég (többnyire bank) megveszi a vállalkozás rövid lejáratú vevőköveteléseit, s az összeg jelentős részét azonnal kifizeti. A mezőgazdaságban az Agrárvállalkozási és Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalásával zajlik a faktoring. A faktorálás néhány éve, az utólagosan fizetett uniós agrártámogatások - díjazás ellenében való - pénzügyi áthidalásával vált közismertté.
Az inkasszót, vagyis a beszedési megbízást az az üzletfél kezdeményezi, akinek tartoznak. Ilyenkor az adós bankszámláját megterhelik fizetési kötelezettségének összegével.
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Kiállításával az egyik fél elismeri tartozását és jogilag kikényszeríthető formában vállalja az összeg időbeni megfizetését.

Termelői árak
Tavaly az éves inflációt többszörösen meghaladva emelkedtek a mezőgazdaság egyes ágazataiban a termelői árak. Hogyha a részleteket vesszük górcső alá, akkor már árnyaltabb, sokszor kedvezőtlenebb képet kapunk.
Az átlagos árak 2006. január-novemberben 10,3 százalékkal növekedtek az időarányos előző éviekhez viszonyítva, ezen belül a növényeké 17,4, az élő állatoké és állati termékeké 4,1 százalékkal. E két számadat különbözősége jól mutatja, mi is a baj a mezőgazdaságban. Annak ellenére sem sikerült inflációt meghaladó mértékben növelni az állatárakat, hogy sertésből, marhából, baromfiból hiány alakult ki. Ennek az az oka, hogy a baromfifogyasztás megtorpant a madárinfluenza miatt, így az árak is estek, a sertéshús importja pedig pótolta a hazai hiányt.
A növénytermesztők viszont jól jártak: a gabonafélék terméseredménye alig lett kisebb, mint 2005-ben, az árak viszont felkúsztak az európai piacokon kialakult kereslet miatt.