Sorban álltak a gázbilétáért

- Ez aztán a haramia - mutat egy fejkendős néni az egyik ügyfélszolgálatos hölgyre. - Nem irigylem azt a férfit, aki otthon a fenekébe csíp. Ha itt ilyen harapós, milyen lehet, ha otthon érzi magát?
A néni persze könnyen kedélyeskedik: ő csak a gázóraállást szeretné bejelenteni ezen a szép, rendkívüli nyitvatartási napon a Dégáznál. Persze nem lehet, mert a rendszer áll: most fésülik össze a Gaz de France tulajdonában lévő két magyar szolgáltató, a Dégáz és az Égáz számítógépes rendszerét. Ami csak azért kínos, mert még mindig szép számmal akadnak, akik nem tudták átíratni a nevükre a gázórát. Január nyolcadikáig adott határidőt az Államkincstár a gázártámogatási igénylőlapok leadására: január elseje és nyolcadika között azonban zárva tartanak a két gázszolgáltató ügyfélszolgálatai. Ezért az év végén elképesztő tömegjeleneteket láthatott, aki éppen a környéken járt: a jónép harminc éve elmaradt gázóra-átíratását próbálta megoldani egy hét alatt. A közfelháborodás hatására a Dégáz és az Égáz ügyfélszolgálatait két napra kinyitották. Átvették a kitöltött papírokat, és azok alapján újabb sorbanállás nélkül átírják a gázórákat, amint működésbe lép a rendszer - vagyis nyolcadika után.
Angyalarcú néni álldogál az információs pult előtt. Át szeretné íratni a gázórát a tizenöt éve meghalt férje után. A pultos a tőle kitelő - csekély - empátiával sorolja a szükséges dokumentumokat.
- Tulajdoni lap, hagyatékátadói végzés, számla: ezek kellenek majd a támogatás igényléséhez - mondja fahangon. A néninek nyitva marad a szája.
- De minek ezek?
Mire végül kinyögi, hogy ő nem is tulajdonosa a lakásnak, csak haszonélvezője, mert a lánya az örökös, a pultos még közli, hogy először a lány nevére kell íratni a gázórát, majd neki le kell mondania róla a néni javára: ez összesen kettő darab átíratási procedúra. Az angyalarcú néni megfordul, és magából kikelve azt ordítja: "Hogy rohadnának meg mind!"
Meg lehet érteni az ügyfélszolgálatosok hangulatát is: idén elmaradt a karácsony. Novemberben kijött a gázártámogatásról szóló rendelet, tehát eleve nem éppen korán ért be: a lakosság egy része pedig csak év végén kapta meg az értesítőt arról, hogyan juthat hozzá a pénzéhez. Ehhez alapvetően három papírt kellett felmutatni: egy szerződést a gázszolgáltatóval, ehhez valamilyen dokumentumot arról, hogy milyen jogcímen használják a lakást (tulajdoni lap, bérleti szerződés), illetve egy, az igénylő nevére szóló számlát. Csak az volt a bibi, hogy a nagy többség most jött rá, a húsz éve elhunyt nagypapa nevén van a gázóra... Ezért aztán a gázszolgáltató irodáiban csúcsforgalom volt decemberben.
- Akkor nem volt baj, hogy nem a saját nevemben fizetek, amikor a pénzt küldtem - morog indulatosan egy középkorú férfi. Amiben persze van igazság, csak éppen amióta nincsen diktatúra, nincsen központi nyilvántartás sem. A gázszolgáltatónak nincsen eszköze arra, hogy lenyomozza: él-e még a fogyasztó, ő azt tudja, amit bejelentenek neki, meg a gázóraállást. A szerződésben ott szerepel, hogy a szolgáltatót minden változásról tizenöt napon belül értesíteni kell. A pultosok kerülik a vitát, de azért néha ők is felhorkannak: "Akkor Önök húsz éven keresztül egy halott nevére vették fel a gázártámogatást, tessék mondani?"
Igazán nagy tragédia nem történik: január végéig még le lehet adni a szükséges dokumentumokat, és utána március elsejéig még lehet támogatást igényelni visszamenőlegesen is. Addig azonban meg kell majd előlegezni a támogatatlan gázszámlát, és a támogatás csak attól az időponttól kezdve jár, amikortól az óra a fogyasztó nevén van.
- Jól van ez így - biccent cinikusan a biztonsági őr. Mostantól legalább az lesz bejelentve, aki ténylegesen fogyaszt.