Hamis festményt vegyenek!

- "Vigyázat, hamisítják!" - szokták mondani valamire, ami nagyon jó, nagyon színvonalas. Ennyire jók a magyar festők vagy ennyire jók a magyar hamisítók?
- Jók a magyar festők, és szerencsére nem túl jók a hamisítók. Ahogy megy fel a képek ára, úgy sokasodnak a hamisítványok is.
- De nálunk mitől van több belőlük, mint másutt?
- Amiben pénz van, ott nyilván csalással is megpróbálkoznak. A festmények kereskedelme, a műkereskedelem, sok évtizedes háttérbe szorítása után, körülbelül tíz éve kezdett fellendülni. Szükség van egy természetes öntisztulási folyamatra, és az egyelőre még tart.
- Mitől lesz egyre divatosabb a képzőművészet? Kiállításokon kígyózó sorokat látni, egyre többen vásárolnak is képet, s az önök eladási, aukciós eladási rekordjaik is mesések.
- Egyfelől igazi minőségi tárlatokat rendeznek a nagy múzeumok. De, hogy hazabeszéljek, a mi kiállításainkra buszokkal érkeznek az emberek vidékről. Ha egy bemutató nem halott, poros dolog, hanem érdekes, szórakoztató, helyenként interaktív, vagyis a mai emberhez szól, akkor azt látogatják is. Ami meg az eladásokat illeti, ma már nem szégyen, ha valaki műtárgyra is tud költeni.
- Kik veszik a modern magyar festőket? Magyarok, külföldiek?
- Egyre több külföldi vesz nálunk képet és viszi a magyar festők munkáit határainkon túlra. Nemcsak személyesen a művészeknek tesz jót, ha megismerik őket külföldön, s ott magukba szívják a kor irányzatait.
- Ezt más területeken "értékelszívásnak" hívják.
- Ebben az esetben pedig ez az esély arra, hogy divatba jöjjünk. Példát is mondhatok: a volt amerikai nagykövet beleszeretett a magyar festészetbe, s ezért kiállításokat szervezett Amerikában, a saját gyűjteményét mutatja be fontos, gazdag érdeklődőknek. Ez például emeli a magyar festészet rangját. Vagyis minél több mai alkotás kerül külföldi tulajdonba, annál nagyobb a magyar festők esélye, hogy a képeik értéke is előbb-utóbb elérje külföldi társaik képeiét.
- Rendhagyó kiállításra és aukcióra készülnek hamis festményekből. Ön futott már bele hamisítványba?
- Előfordult, hogy felkínáltak ilyet eladásra. A piacon, ahogy ezt az idei "hamisítványkiállítás" is mutatja, forognak ilyenek. Lekopogom: még egyszer sem mentünk lépre! Ez a szakma bizalmon alapul. Ezt tartom a szakértelem mellett a legfontosabbnak. A legkisebb kétség esetén szakértői konzíliumot hívunk össze.
- Említette, hogy egyes kiállításokra buszokkal látogatnak Pestre vidékről. Ez a szakma feltétlenül Budapest-központú?
- Nem. Csodálatos vidéki múzeumok és galériák vannak Pécsett, Szegeden, Debrecenben, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Ugyanakkor mi idén, saját galériánk tizedik születésnapja alkalmából tucatnyi olyan közös rendezvényt szervezünk, mely ennek a szakmának a legérdekesebb részleteit, ha úgy tetszik, házhoz viszi. Úgy látom, hogy a magyar vidék is megélénkül a képzőművészet területén, s ebben mi örömmel vagyunk partnerek.

Ki ő?
Virág Judit a magyar műkereskedelem egyik legismertebb, legjelentősebb képviselője. Az ELTE-n oroszt, franciát és művészettörténetet tanult. Pályáját a Kiscelli Múzeumban kezdte, közben a magyar építészettörténetből doktorált, majd elment festménybecsüsnek a Műgyűjtők Galériájába. Érdekelte az árverésszervezés, egy profi francia árverező szinkrontolmácsaként kitanulta a szakma fortélyait, majd Amerikában szerzett szakmai tapasztalatokat. 1993-ban megalapította saját belvárosi galériáját, a Mű-Termet. Megismerkedett Törő Istvánnal, akivel társak lettek a magán- és az üzleti életben egyaránt.