Tűzifás töprengések

Az egyik borsodi lap újsághirdetése olcsó tűzifa eladását, házhoz szállítását kínálta Kazincbarcika és Miskolc vonzáskörzetében. Amikor felhívtam, kiderült, hogy tíz mázsa (egy köbméter) tölgy és gyertyán ára 17 ezer forint, plusz a szállítás, ami a távolságtól függ. Az érces férfihang közölte, ez még "olcsónak" számít, némelyik Tüzép-telepen a tölgy mázsájáért 1900 forintot vagy akár többet is elkérnek. Tavaly nyár óta, emlékeztet rá, négyszer drágult meg a tűzifa, a régebbi kedvező árakat már elfelejthetjük.
Egy másik hirdetés ennél vonzóbbnak tűnt, darabolt tölgyet ígért ingyenes szállítással mázsánként 1500-ért. Kérdés, mennyi az annyi, mire házhoz ér vele, és honnan származik a fa?
De vegyünk egy konkrét példát! A dél-borsodi, mintegy másfél ezer lakosú Kisgyőrt erdő veszi körül, közigazgatásilag hozzá tartozik Mocsolyás-telep is, ahol százötvenen élnek. A gázvezetéket itt 1998-ban építették ki, ennek ellenére sokan fűtenek még fával viszonylagos olcsósága miatt. Ahol pedig beköttették a gázt, néhányan jó érzékkel meghagyták fatüzelésű kazánjaikat is. Az idő őket igazolta. Mocsolyáson a férje halála óta két kamasz gyerekét egyedül nevelő Lőrincz Sándorné háromszobás, majd' száz négyzetméteres családi házukat jelenleg is fával fűti, de okkal fél a jövőtől.
- Amikor tizenhárom éve megépítettük - mondja az asszony -, még nem volt gázvezeték. Különösebben nem bántuk, mert a közeli erdészettől a szokásos "szedd és vidd" alapon nagyon olcsón lehetett megvenni a kitermelt akác- és cserfát. Tölgyet nem, azt az erdészet haszonfaként értékesíti. Két éve meghalt a férjem, aki éveken át megszedte, hazahozta és betárolta az akciós árú tüzelőnket. Mostanára csaknem ötven százalékkal megdrágult az akác- és cserfa, és ráadásul jelenleg már csak az öcsémre vagy a sógoromra számíthatok a szállításban is. Egyelőre még van tartalékunk, az időjárás is kegyes volt. De ha bejön a hideg, és most kellene fát vennem, 14 600 forintot fizetnék egy köbméterért, vagyis 8-10 mázsáért, ami tavaly még tízezer forint körül volt. Igaz, szállítani nem nagy távolság, de azért egy kocsi rakománya, amire rámegy öt köbméter, ha nincs segítségem, több ezer forintomba kerülne. "Alkalmi árusoktól" meg nem veszek. Nem bízom bennük. Mi van, ha lopott? És még a súllyal is átverhetnek. Ha kifogy a tartalékunk, döntenem kell, hogyan tovább. Végül is itt a gázcsonk, a ház előtt. A bekötéshez kazánra és kéménybéléscserére van szükség, a radiátoraink megvannak. Mindez együtt legalább kétszázezer forint. Szezonban 13-15 köbméter fa fogy el. Attól függ, milyen a tél, melyik szobát hagyom ki; mert valamelyiket mindig lezárjuk. Ha dolgozom, és a gyerekeim iskolában vannak, még hagyján. De esténként a konyhát, fürdőszobát meg legalább két szobát muszáj felfűteni. Ha a gázbekötés mellett döntök, mindenképpen meghagyom a faüzemű kazánt is. Váltogatom majd, mint sokan mások. Egy biztos: kizárólag fával fűteni ma már csak olyanoknak érdemes, akiknek van kocsijuk és elég férfierő ahhoz, hogy beszerezzék az akciós fát. Drága lett a megélhetés.