Mediterránba hajlunk?

Nemcsak az enyhe tél váltotta ki ezt a feltűnő, mi több, büntetéssel járó, botrányos viselkedést. Előtte egy nappal hozta nyilvánosságra az ENSZ nemzetközi tudóscsoportja azt a jelentését, amelyben a klímaváltozás környezetünkre gyakorolt hatását részletezi. Ebből azt is megtudhatjuk, hogy Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa (a másik pedig Belgium). A mi átlaghőmérsékletünk ugyanis másfélszer gyorsabban növekszik, mint más országoké.
A kutatók azt jósolják, hogy negyven-ötven év múlva mediterrán országnak számítunk majd, olyan éghajlatunk lesz, mint ma Velencének. Nem a tavi Velencénknek, hanem a gondolásnak, tudják: pálmafák, langyos esték, a hó csak furcsaság arrafelé! Első hallásra ennek örülhetnénk is, főleg a fűtéssel takarékoskodók, azonban a felmelegedésnek káros hatásai is lesznek. Megváltozik a növény- és állatvilág, egyes fajok kipusztulnak vagy északabbra húzódnak. Ugyanakkor át kell alakítani a mezőgazdaság szerkezetét, még jobban fel kell készülni az öntözésre, hiszen a mediterrán országokban általában száraz, meleg a nyár. Bőséges esők is lesznek, de főleg télen, kora tavasszal, s az akkor lehulló csapadékot meg kellene őrizni.
Bár a kutatók álláspontja nem egységes abban, hogy valóban globális felmelegedéstől kell-e tartani, a jelentést komolyan kell venni. A napokban uniós csúcstalálkozón döntenek arról, hogy milyen legyen az unió klímapolitikája, és a magyar kormány véleményére is kíváncsiak lesznek. Bár készül a hazai klímavédelmi stratégia, erről nagyon keveset tudni, tartalmáról nem szivárgott ki sok minden. Az aggódók szerint a klímaváltozásról nálunk csak beszélnek, miközben már határozott tettekre lenne szükség. Remélhetőleg hazánk azon húsz uniós tagállam között van, amelyek támogatják az Európai Bizottság javaslatát: 2020-ig húsz százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Az ENSZ-jelentés meg is határozza a tennivalókat, és első helyen az energiahatékonyság fokozását említi. Megújuló energiaforrásokat kell keresni, szóba jöhet a biztonságos nukleáris energia hasznosítása, a szén-dioxidot pedig célszerű lenne egy speciális módszerrel a föld alá temetni. Emellett nagyon fontos, hogy világszerte minél több erdőt telepítsenek. A tudósok szerint a klímaváltozás olyan kihívás, amelyhez a civilizációnak fel kell nőnie, ellenkező esetben nagyon szélsőséges lesz az időjárás, hatalmas viharkárokkal, egyre terjedő aszállyal, betegségekkel, az óceánok vízszintjének emelkedésével és a part menti lakosok elmenekülésével. A jelentés szerint mindezért az emberiség lesz a felelős, amennyiben nem cselekszik.

Nem félek!
Akkor sem félek, ha az ENSZ-jelentés lényegét nem vitatom. Mert részleteit tekintve már kételkedem. Kételkedem, hisz tavaly ilyenkor a nemzetközi szervezet éppen azt jósolta - bocsánat, szakértői jelentésekre hivatkozva jelentette be -, hogy a madarakat fertőző kór embert megbetegítő influenzavírussá alakul, nyakunkon a világjárvány. Ma ezt cáfolják. Lehet, hogy jövőre egy prognózisban éppen Belgium és Magyarország lesz az a hely, ahol a legkiegyensúlyozottabb marad a klíma. Az egyik tudós ezt, a másik az ellenkezőjét állítja. Világos minden. Nincs okom félni. Vagy mégis?