Odadobott szocpolok

Ha lakást épít a család vagy újat vásárol, az első gyermek 900 ezer, a második 1,5 millió, a harmadik 1,4 millió, a negyedik 800 ezer, majd minden további gyermek 200 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesülhet - áll a 12/2001. sz. kormányrendeletben. Napjainkban az erre szánt milliárdok sok esetben célt tévesztenek.
Ózdon három évvel ezelőtt a gettószintre lelakott Hétes-telepet akarta felújítani az állam a teleprehabilitációs programban foglaltak szerint. Úgy gondolták, hogy a városrészben élő családok szocpol-támogatását is igénybe veszik a pénzügyi keret bővítéséhez, és így tisztességes körülményeket teremtenek az ott lakó családok számára. Csakhogy hamar kiderült: az érintett 40-45 családnak jó, ha tíz százaléka rendelkezik még ezzel a lehetőséggel. A többiek - bár még mindig a Hétesben élnek - réges-régen felvették a nekik járó összeget. Mi lett a pénz sorsa? Erre a kérdésre próbált választ keresni Benedek Mihály, a város szocialista polgármestere. Némi oknyomozás után kiderült, hogyan is működik ez a rendszer.
Észak-Borsodban a nagycsaládosok döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, akik közül csak kevesen jutnak munkához. A támogatásokból tengődő, nehéz helyzetben élő embereket könnyű befolyásolni, így az ingyenpénz ígérete akár bűncselekmény elkövetésére is sarkallhatja őket. Ezt a lehetőséget ragadják meg vállalkozók, akik százezreket ígérnek néhány aláírásért, amit aztán készpénzre, milliókra váltanak.
Feltűnt a város illetékeseinek, hogy olyan családok veszik fel a szocpolt, amelyeknek nincs igazolható jövedelmük, márpedig például egy nyolcgyermekes család által igényelhető 5,4 millió forintból mai árakon nem lehet új, komfortos házat sem építeni, sem vásárolni. Ahhoz nagyobb összegre van szükség, munkahely nélkül viszont a bankok nem adnak hitelt. Az eddig bevált gyakorlat szerint az érintettek társasház építésére kérnek építési engedélyt, annak látszatát keltve, hogy több család összefog, ezáltal csökkennek a költségek. A házak felépülnek, az állam ezeket ötéves jelzálogjoggal terheli, vagyis öt évig nem forgalomképesek. Csakhogy azok, akiknek a nevén van az ingatlan, abba a lábukat sem tehetik be, birtokba nem vehetik, mert a lakásokat valóságosan a szocpol felvásárlói birtokolják. A jogosultak az állami összeg 10-15 százalékáért kötnek üzletet, vagyis például a szóban forgó 5,4 milliós támogatás után 500-600 ezret kapnak kézhez, a fennmaradt hányadot viszont a "vállalkozók" zsebelik be. A szocpol átjátszói pedig maradnak a - sok esetben - putriszerű építményekben. Elkészül egy adásvételi szerződés, amely szerint öt év letelte után a már említett "vállalkozó" tulajdonába kerül az ingatlan. Hogy az ügylet felgyorsuljon és a valóság látszatának jobban megfeleljen, előfordul, hogy vásárolnak hátrányos helyzetű térségben egy olcsó házat a családnak, amit az ingatlanszakértő a tényleges érték többszörösére értékel, majd bizonyos idő eltelte után kérik egy másik - gazdagabb térségben élő - jegyző intézkedését, iktassa át az új építésű ház jelzálogjogát arra a túlértékelt ingatlanra. Az ingatlan fekvése szerinti jegyző minderről persze nem tud, holott az alacsony ingatlanárak miatt eközben ismét támogatásra szoruló sokgyermekes családdal gyarapodott a települése, tovább súlyosbítva a szociális gondokat.
A fél szocpol sem marad ki a sorból az ügyeskedők számára. Erre a támogatási formára jogosultak a 35 év alatti házaspárok, egy évnél hosszabb élettársi jogviszonyban élők (ezt két tanú igazolhatja) vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő, ha legalább komfortos, használt lakást vásárolnak. Harminc százalék önrésszel kellene rendelkezniük - papíron. Ha az ingatlan értékét 2,7 millióban határozzák meg, akkor a szerződésbe 900 ezer forint vételárelőleg kerül, és máris létrejött az üzlet - önerő nélkül.
Ilyen trükkökkel, csalás révén jut sok - az észak-borsodi térségben szinte minden második - család költségvetési pénzhez, miközben lakásgondjuk nem oldódik meg. Ózd polgármestere emiatt fordult három minisztériumhoz javaslatával, ami a szocpol-támogatások szigorítását tartalmazza. Elképzelése az, hogy a negyedik gyerektől már csak kétszázezer forintot adjon az állam támogatás címén, a helyi jegyzők pedig ellenőrizhessék, kik lakják a támogatásból felépített lakásokat, és jogukban álljon intézkedni. Továbbá: a fél szocpol esetében emeljék az önrészt ötven százalékra, és az összeget készpénzben helyezzék az érintettek egy bankszámlára. Az élettársak pedig igazolják lakcímnyilvántartással az egy éve fennálló jogviszonyt, hogy bemondás alapján ne lehessen jogosult senki a költségvetési pénzösszegek elherdálására, felélésére.
Az Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztérium dolga a részletek pontosítása. A tavaszi ülésszakon a parlament elé kerülnek a szigorítási javaslatok.